Legelsőként is Gratulálok.

Másodjára, pedig kutyafülét volt kudarc, hanem egy hatalmas nagy diadal volt, legyél végtelenül büszke rá, hogy még betegen is meg tudtad csinálni. Ha egészséges vagy lazán ment volna, és akkor számodra is egy sikerélmény lett volna...tehát megcsináltad, a kovetkeztetéseket, némi ülepedési idő után pedig levonod.

Gratulálok mégegyszer....ez olyan küzdős volt amilyen Te vagy...ennek ilyennek kellett lenni..megcsináltad:

És most elolvasva a korábbi veresenyről irt soraidat: Megvolt Az a pillanat!!!!:

20 van a kezemben és a black jack asztalnál ülök... Ekkor valahol legbelül megmozdul valami.Felüvölt bennem és megindulok. Mint a lift amikor leszakad...Freki 155,tolom neki.Ha nyomás van rajtam jobban teljesítek nagy bennem a warrior spirit.A Jóisten is versenyzőnek teremtett. Eljött az idő itt a pillanat. AZ a pillanat.Meg kellett ragadni és nem ereszteni mert amikor majd egyszer el kell vele számolni akkor tudom meg,hogy győztes voltam vagy pedig vesztes... Hogy éltem vagy haltam... Beérve a Ligetbe az erdőbe a fák közé tisztán és pontosan érzem a növényekben és mindenhol,minden között áramló ÉletErőt. Áramlik bennem is mindenemet átjár.Tökéletes a harmónia megszűnik tér és idő minden könnyű lesz és minden jól működik.Ez spirituális kapcsolódás.Ekkor sírok először... Könnyek nélkül csak magamban de hangosan zokogok.Olyan tempót megyek amilyet még az elején se tudtam.Ráérzek és elkapom az utolsó körömet még a sz@rt is kiverem belőle mert egy megátalkodott gép vagyok. Sikerülni fog a lehetetlen,a 20ra is lapot kérhetek mert az is bejön ha úgy akarom...

Grat!

Peter,

nagy, nagy gratula!!!

Kár, hogy nem érzel még most sem "eufóriát, vagy bármi felemelö érzést". Világos, hogy ennyi edzéssel, sokkal jobb idöt akartál menni, de a betegséged is közbeszólt, na meg a "hülyeséged" is:-))

Amikor láttam, hogy a verseny elött 2héttel még miket edzel, akkor nagyon haragudtam rád, pontosabban: ÉRTED, mert hidd el, hogy igazam volt, mikor írtam: az utolsó 10napban, már csak elszúrni lehet egy versenyt, mert akármilyen erös vagy, egy dupla ironman elött még ennyit edzeni, nagy butaság.

Szerintem, egyáltalán ne fogd fel kudarcnak, mert betegen, és szerintem, nem eléggé pihenten indultál, és mégis célbaértél. 2éve, mikor sérülten indultam Bonyhádon, én is azt mondtam, hogy soha többet, de nagyon fájt a szívem, hogy idén nem lehettem ott veletek...

Biztos sokat tanultál ebböl a versenyböl, és remélem, hogy jövöre együtt indulunk:-))

Azért érdekelne, hogy milyen szakmai hibát csináltál verseny közben.

Az elöbb sokkal többet írtam, de eltünt, és másodszorra már elfelejtettem, amit elözöleg írtam. Kezdek hülyülni?:-))

Remélem, találkozunk Nagyatádon, ahol szerintem, nagyon jót fogsz menni. Bizom benne, hogy most igazam lesz.....:-))

Gratulálok. A futókörön mikor láttalak csak fél szemmel mertem oda pislantani mert láttam h van baj rendesen. Aztán az eredmény hirdetésig messziről is látszódott h pokolba kívánod az egészet. Mondjuk abban biztos voltam h Te célba érsz meg abban is h ehhez a beszámolóhoz nem sok kedved lesz, nehezen is született meg a korábbiakhoz képest:)
Egy biztos nagy küzdő vagy na meg most már Tigris is:)

Minden tiszteletem a Tied!

Fel a fejjel! Irany a jovo! Nagy dolgok allnak elotted!

meg van az a lényeg...

gondolom a frissítést szúrtad el...de van hogy az ember nem kívánja az étket...

jövőre jobban fog sikerülni :-))

Grat!!!

Itt is Gratulálok! Szerintem a legjobb dolog az egészben hogy van önkritikád,és ki mered mondani,le mered írni azt ,hogy miben és hol hibáztál. Ez a tulajdonság ma nagyon kevés emberben van meg,és nagy bátorság kell hozzá. Amikor a futáson-sétán láttalak, komolyan aggódtam az egészséged miatt.  Elég aggasztó volt. A lényeg viszont az hogy beértél, és sikerült!!! A zászlót a polgárőrségtől kölcsönöztem:)) ( vissza is vittem:). Ami viszont a mai napig forog a fejemben,hogy Szőnyi hogy a francba tudott egy 20x Im-et megcsinálni?:)

Szerintem az hogy a verseny elott kozvetlenul komolyan lebetegedtel, az jelzeserteku, hiszen akkor kene full-on lennie az immunrendszernek.

Elkepzelheto, hogy tenyleg nem volt eleg pihenes a verseny elott, esetleg tuledzetted magad, es kimerult volt a szervezeted.

Szerintem ha nem lett volna a betegseg, akkor vidam-fitness lett volna, ahogy tervezted!

Ahogy ismerlek leszel te meg 10-szeres ironman is!

Na, végre ilyet olvas tőled az ember, hogy belátod, hogy nem vagy gépből. Kicsit ennek örülök. Mert az ember szerintem többre képes: regenerálódik magától, és minden ilyen alkalommal nő a terhelhetősége, szemben a gépek gyárilag beállított maximumával. Ja és az ember készíti a gépeket is. Szóval sokkal értékesebb. Jó, hogy ezt te is beláttad. :)

Ja, meg azt is, hogy ide kevés voltál a 2,5 év triatlonos múlttal. Egy gép szintén nem tudna levonni ilyen konklúziókat. Vagyis fene tudja, kevés-e... Végül teljesítetted még betegen is. Bár szerintem is úgy lenne a jó egy ilyen rendezvény, ha élvezné is az ember. Betegen meg semmit nem lehet élvezni, pláne nem ennyi fizikai-szellemi megpróbáltatást. Két éve én is úgy döntöttem, legközelebb akkor úszok sokat, ha majd végig jól tudom érezni magam közben. Mert azért az a lényeg.

Viszont ebből sokat tanultál, aztán így milyen jó lesz majd a jövőben. :) További sok sikert, meg jó sportolást kívánok!

Általában nem szoktam elolvasni az olyan beszámolókat, amik azzal kezdődnek, hogy a verseny előtt milyen beteg volt az illető. Most mégis elolvastam, és örülök neki, gratulálok a küzdelemhez.

Mi hiányozhatott? Talán tényleg csak pár év edzés, de szerintem inkább az, hogy KissZoli, a 48 órás futás magyar csúcstartója szavaival, át kell tudni fogni fejben a távot. Egy verseny nem szükségszerűen nehezebb attól, hogy hosszabb. Az ultra nem szükségszerűen szenvedés. Az teszi szenvedéssé, ha fejben csak a feléig látsz el, tudat alatt addig osztod be az erőt, felemészted testi és lelki energiáidat, a hátralévő táv pedig még óriási.

Máshogy fogalmazva, létezik olyan haladás, frissítés, pihenés kombináció, amivel bárki bármilyen távot teljesíteni tud, legfeljebb, ha nem elég edzett, nem fér bele az adott verseny szintidejébe. Ehhez kell aztán sok szerénység és tapasztalat, hogy az ember már a verseny elején be tudjon állni arra a stílusra, amit végig is bír.

Úgy vettem észre, a multiday versenyzők ezt jobban értik. A füredi hatnapos utolsó napjain sokkal jobban mozognak és néznek ki a futók, mint mondjuk a sárvári 24 órás második felében.

Gratulálok!   A többit Miki leírta helyettem :-)

Gratulálok, tényleg mindenre képes vagy, és van is rá még időd! Hajrá tovább, a konklúziót meg levontad...

Gratulálok Peti!

Talán érdekes amit írok, de a te edzésied lelkesedésed indította el bennem azt hogy én is egyszer végig akarom csinálni az Ironmant. Persze nem most de 3-4 évet adtam magamnak. Január óta olvasom blogodat, edzéseidet nap mint nap. Megharcoltál keményen a tied az érdem. Nekem mindig  példakép maradsz!  Remélem hogy ebben a ki....ott nehéz életben egyszer személyesen is találkozhatok veled! További jó edzéseket kívánok, és kérlek se az irásokat se az edzést ne hagyd abba , mert akkor nekem is egyel kevesebb lesz a motivációm! :-) Maradok tisztelettel: DIO

nem szoktam minden blogot elolvasni, de ezt most vmiért mégis. megrázó leírás. örülök h sikerült, és a többit meg miki stb leírták :)

Gratulálok! Miki tényleg leírta a lényeget, részemről annyit tennék hozzá: legyőzted önmagad és ez hatalmas tett!

Nagyon szépen köszönöm Mindenkinek!
Megtisztelő amit írtok!

Gondold el, ezután az életben minden csak gyerekjáték lesz ehhez képest :-)

Elismerésem ehhez a kegyetlen önkritikához. Még adj egy kis időt neki, és biztos látni fogod a dolog pozitív oldalát is.

Gratulálok!

Szőnyi Feri szavait idézném....:

"Van-e kegyetlenebb dolog, mint önnön képességünk határait feszegetni? Figyeltem többször azt a pontot, mikor az emberből elszáll az "erő", és már csak az akarat marad, és mily furcsa, vágyni ezt az érzést újból, és hinni, hogy többek vagyunk, s leszünk. Hisz mindenki győzni megy, mint csatába, ki magát, ki másokat."

Sokáig gondolkodtam, hogy a lebaszás vagy a gratulálás domináljon a hozzászólásomban, de valószínűleg így leszálkásodva is még mindig sokkal erősebb vagy nálam, úgyhogy a gratulálás marad:)

Viccet félretéve: Nem tudom, hogy jól döntöttél-e, amikor az indulás mellett voksoltál, mert ez tényleg nem volt egy vidám fitnesz. Nagyon nem volt jó látni a szenvedésed a pályán, mert ez inkább az volt, mint kemény, férfias küzdelem. Nem tudom, hogy más hogy döntött volna a helyedben. Sajnos ilyesfajta verseny nincs havonta, így ha nem indulsz el, sutba dobod az egész éves felkészülést, plusz benned marad a kétely, hogy mi van, ha mégis célba tudsz érni. Ha meg betegen, legyengülve elindulsz, akkor sajnos ez a szenvedős rész tart tovább.

Minden gátló körülménytől függetlenül végül mégis célbaértél, tényleg nagyon megharcoltál érte. Gratulálok. És tessék Tigrisnevet választani:)