Tisztelt Olvasó!
Szeretnélek tájékoztatni, hogy forgi mai napi sípkoncertje érdeklődés hiányában elmarad(t)!
A futás nagyon-nogyon jól esett. A bíztatás az edzés, az ezt megelőző pszichikai felkészülés (úgy feküdtem le, hogy ma le fogom futni a 4perceket a 3 perces sétákkal és menni fog) megtette hatását.
A legnagyobb problémám talán az volt, hogy utamba került egy 2-3 méteres pocsolya és azon gondolkodtam, hogy jobbról vagy balról kerüljem ki. A másik pedig az, hogy a 3. futószakasz utáni séta fázis elejét követően váltott a lámpa a Fóti úton (így inkább átváltottam futásra).
A futások elött pedig számoltam az utolsó másodperceket, hogy "zöld jelzés jön", s lehet ismét futni.
A legvégére azért kezdett kifogyni a levegő (de csak kicsit). De mivel sem jobbra sem balra nem álltak levegőárusok (hogy friss oxigént tessék, itt a finom hegyi levegő), így beosztottam azt ami volt.
Dehát tudjuk az élet nem mindig tejfel. Tényleg nem mindig tejfel? Akkor eszek egy kis kefírt reggelire.