Megy az idei Giro....A színes karaván elképesztő látványt nyújt,ahogy elnyúlva halad a gyönyörű,élettel telt mediterrán tájakon,vagy még inkább szemkápráztató,amikor a kies,kihalt kopasz hegyekre kígyóznak,ők maguk hozva oda az életet...
De egy szín mindig dominál a versenyzőkön,és az sosem a csapatmezek é...Maguké a versenyzőké.
Bronzbarna.
Pontosabban natúr bronzbarna...Nem szőke szőrön,vagy épp fekete dzsungel mögött áttetsző,hanem sima,az izzadtság által millióra tört napfényt tükörként szétrobbantó bronzbarna...
Az izmok minden egyes hajtásnál épp úgy láthatók,mint egy anatómiai atlaszon az elvékonyodott bőr alatt...
A térd,a boka szép ívű,a vádlin kötegben futnak az erek,szinte látni,ahogy pulzál bennük minden szívdobbanásra a vér.
Profik...
Mindent tudnak a kerékpározásról,napi átlag 4-6 órás kemény edzések,aztán még keményebb,de még csak a fő versenyekre hangoló edzésversenyek,majd maguk a célversenyek.
Miért nem szőrös a lábuk????
Ez kézenfekvő kérdés volt,mire jó ez a fene nagy szőrtelenítés kérdezik Sipiéket az interneten a Facebook-on....
Arra még csak-csak tippelnek,hogy ugyebár a lég ellenállás.Mint mondjuk az úszásban,futásban
Rendben,de ez csak egy része az oknak.
A második fontos előny,hogy esetleges bukásoknál a sebeket könnyebb lekezelni,valamint hamarabb gyógyulnak.
A harmadik,hogy a bemelegítő,vagy épp hűsítő kenőcsök,izomlazítók sokkal könnyebben bejuttathatók a bőrbe,és
a gyúrónak is sokkal jobb dolga van,mint amikor egy Yeti szerű egyént kell frissíteni,lazítani.
A negyedik pedig,hogy a test hő leadó képessége jelentősen javul sima bőrfelületen,a szőrön felszaporodik az izzadtság,így ezt gátolja,valamint a szőrön álló víz jelentős felületével már komolyabb lég ellenállást okoz,mintha valakinek száraz a szőre...Ne tessék vihogni,ez komoly...:-)
Aztán eső után is könnyebben száradunk nyílván...
Végül a legfontosabb:Ha látják a mezőnyben,hogy sima a lábunk,szőr mentes,az még nem biztos,hogy azt jelenti,hogy nem vagyunk szőröslábúak...Mert hozzáértőtől elég egyetlen pillantás,egy dongatérd,egy ökörvádli mindent elárul az edzettségi szintünkről,az aktuális évi km óra állásunkról,ami elég szerény...
De ezzel semmi gond,mert épp elég nagy sokszor egy magyar versenyen is a karaván,van benne nekünk is hely...
A végén.
Vagy a vége felé...
Ez azért szép,mert innét könnyen lehet fejlődni,előre lépni.
Higyjétek el,elölről sokszor ugyanilyen könnyű hátracsúszni...
Miért kell,miért illenék hátul menni egy kerékpárosnak,aki kezdő,akár épp szőrös a lába,akár épp leborotválta,gyantáztatta,epilálta,egyenként türelmesen indián módra kitépkedte,vagy esetleg gyárilag szőrtelen?
Mert az az élet rendje mindenhol.
Büntetlenül nem lehet kihagyni az életben sem a lépcsőfokokat.
Nem lehet óvodából középiskolába menni,mert bukás lesz belőle...
Amennyire biztosak lehetünk benne olyannyira abban is,hogy ez alól a kerékpár sem kivétel.
Ki kell járni a szamárlétrát az alapoktól,egyszer már írtam a mezőny tagozódásáról:
Elöl mennek az ügyes erősek
Mögöttük az ügyesek,vagy az erősek,
Aztán az erősek,akik nagyon nem ügyesek
Aztán a gyengék,és a balfékek
Végül a Gyenge balfékek.
Mindenki,aki elkezdi a versenyzést és főként nem gyerekkorban,az az utolsó 2 kategóriához tartozik.
Kivétel nincs...Mielőtt bárki rákérdezne,igen,én is voltam ebben a körben az első 1-2 évben...
De küzdöttem,hogy feljebb kerüljek,előrébb a mezőnybe szép lassan.
Nem úgy,hogy beálltam a 8.versenyen a rajtvonalba az első sorba a profik közé...
Mert én már mindent tudok a kerékpározásról,mezőnyversenyzésről.Nem is éreztem jól magam a mezőnyben,főleg nagy tempónál szinte mindig halálfélelmem volt,arra gondoltam szinte állandóan,mikor lesz bukás...
Szinte egy mázsás súly esett le rólam amikor végre leszakadtam akkoriban,és végre egy kis pár fős bollyal tudtam menni már biztonságosabban velem egy erős,nagyjából a kerékpározásról annyit tudó társakkal,mint én.
És itt szép lassan tanulgattam-tanulgattuk,hogy mit hogyan,mert ha itt hibázott valaki akkor még azért több hely-idő volt korrigálni,mint a mezőnyben kis távközöknél,nagyobb tempóban.
Tehát tanulgattuk azt,amit elöl már szinte mindenki tudott...Kivéve az olyan balfaszokat,akik nem járták ki velünk az ovodát,és elmentek az egyetemre előre,mert bazi erősek voltak...Aztán felrakták a sort,olyanokat,akik keményen edzettek addig,de utána hónapokig csak nézhették a bringát esetleg...
Mi meg hátul tanulgattuk szorgalmasan,hogy hogy kell felállni oldalszélben,melyik irányba kell kiállni,kanyarokban melyek az ideális ívek,hogyan kell indulni lószokra,hogyan kell hegyen kiállni a nyeregből....
Íme a legfontosabb tanácsok azoknak,akik el szeretnének indulni versenyen,sőt szeretnének célba is érni.
A Rajt.
Rajtnál ne akarjon senki beállni a mezőny elejére a profik,csapatmezes csokibarna szálkás versenyzők közé.
Nem a rajton fog múlni,még akkor sem,ha ne adj isten rögtön egy emelkedővel kezdődik a verseny.Ha nem okozol rögtön bukást,akkor is nagyon hamar el fog menni az él,és máris a helyeden,a mezőny végén találod magadat.
Ha bukást nem is okozol,kapsz majd néhány anyázást,amit megérdemelsz,mert megszakítod a sort,és akik komolyan versenyeznek miattad tempómenés helyett lószolni kell...És ha több ilyen balfék úszik meg,akkor lehet,hogy a 3.lósz után egy jó versenyző is leszakad.
Ha mégis elöl keversz,és érzed nem bírod,akkor mielőtt megúsznál a sorrról szedd össze minden erődet,és menj fel az előtted menő ember mellé ha szél van akkor szél felőli oldalon,hogy aki mögötted állt,sőt az egész sor ne szakadjon le miattad,aztán állj meg...
Ha már az emelkedőt említettem:legfontosabb,hogy próbálj meg minél egyenletesebb tempót menni egy jól eltalált fokozaton.Minél többet váltasz annál inkább kiesel a ritmusból.Ha tempóváltás van,vagy a hegy karakterisztikája indokolja,akkor persze muszáj váltani.Ami fontos,hegyen sose hagyj ki a tekeréssel,mert abban a pillanatban a sebességed jelentősen esik,és aki mögötted van közel,az rögtön ráfut a kerekedre,és már kész is a bukás könnyedén.
Ugyanez van,ha ülve pörgetésből kiállsz,mert nagyon sokan ilyenkor is kihagynak,sőt sőt ahogy a kormányhoz húzzák magukat hátrarántják a bringát,és megint csak rögtön ráakad valaki.
Nagyon sok bukás van felfelé....
Aztán jellemző még,hogy a hegyen kiállva sokan úgy tekernek,mintha sprint lenne,jobbra balra fél métert dobálják a bringát...A legkisebb emelkedőn is,ahol a mezőny nagy része ülve megy...Na,ezt is kerüljük,kivéve,ha nagy oldaltávolság van a mezőnyben,és ezzel senkit nem veszélyeztetünk.
Mondjuk egy ilyen mutatvány után holtbiztos,hogy tapasztaltabb versenyzőt többet nem fogunk nagyon látni a közelünkben,felkerülünk a fekete listára...
Mert az van.
Aki szinte minden versenyen indul az pontosan ismeri a mezőnyt.Tudja,hogy ki az,akire lehet nyugodt szívvel tenni a kereket,és ki az,akit kerülni kell,ki az aki szinte állandóan esik-kel,bár esetleg Elite versenyző.
Látjuk,ki az,aki nem tud menni 10m-t egyenesen,és egy tempóban.
Feketelista...
Ki az,aki oldalszélben nem szél oldalra áll ki akár csak egyszer is...
A szél...
Az egyik legfontosabb vesrenyt befolyásoló tényező.Ritkán baráti,tehát hátszél.
Leginkább pofa,vagy oldalszél.
A pofaszél még mindig jó,kevésbé veszélyes...Az erősek elöl viszik a tempót,a gyengébbek meg a mezőnyben el vannak szél árnyékban utazva.Ilyenkor általában a lószokra kell figyelni,a megindulásokra,mert ilyenkor sok akció van.
Mikor kell akciózni?Amikor nehéz mindenkinek...Ha ilyenkor el tud szakadni pár ember,akkor a mezőny sokszor a másikra vár,hogy majd az megy a pofaszélben..Hátszélben nehezebb elszakadni,a mezőny nagyon fel tud gyorsulni váltott vezetéssel.
Tehát a lószolgatás,mire kell figyelni?
30-40-es átlagtempóról a mezőnyben akciók indulnak 50-akár 60-as tempóra gyorsulva.
A leg fontosabb,hogy ha lósz van,akkor nem nekünk kell megindulni rögtön,mondjuk a 20.helyen,hirtelen kivágva az egyenes haladásunkból,és így esetleg rögtön összeakadni valakivel,aki szintén így indul meg.
Bízzunk az előtünk levőben,mert az is meg fog indulni,ha az előtte lévő megindul.
És akkor anslüsszben lehetőleg ülve induljunk meg felforgatva az áttételt gyorsulva,majd leváltva,ahogy nő a sebesség fokozatosan.Kerüljük itt is asprint szerű bringa rángatást,mert lesznek,akik a lószra mögülünk indulva talán 10cm-el mennek el mellettünk már nagy sebességgel,miközben mi még állunk,mert az előttünk lévők sem indultak meg.
Ha viszont az előttünk lévő megindul,akkor mindenképp menjünk vele,mert veszélyes állva maradni a mezőnyben lósz közben.
Nyílván ha megáll a menés akkor egyenletesen lassuljunk,ne fékezzünk hirtelen.
Az oldalszél....
Oldalszél a gyilkos.
Ha nem tudjuk honnan fúj a szél,akkor nézzünk előre,a mezőny,a profik helyéből látni fogjuk,hogy hová álljunk,melyik oldalra.
Oldalszélben mindig menés van,legrosszabb,legveszélyesebb a jobb oldalszél,mert ilyenkor a mezőny bár elméletileg tilos átmegy az út bal oldalára forgalommal szemben,és a verseny biztosítás nem mindig tökéletes.Jöhet szemből bármi autó,kifordulhat egy kereszteződésből a biztosítás ellenére valaki,de ha ez nincs,akkor is a szembe leállított autókat kerülgetni kell centizgetve,mert különben szélben megy az ember,hiszen az elsők amennyire csak lehet lemennek balra.
Eleve,ha pofaszélban megy a mezőny,és tudjuk,hogy fordulni fog az út,akkor készüljünk fel a szélezésre.
Aki azért kicsit haladóbb már,és ügyesebb is,az a kanyar előtt menjen előrébb,mert a kanyar után már nehéz lesz jobb pozícióba kerülni.
A forgásról oldalszélben:
Ha a mezőny nem szélezett le,hanem simán halad,vagy kis sorban haladunk,akkor oldalszélben mindig a széllel ellentétes oldalon állunk az előttünk haladón,extrém esetben,szinte 90fokosban akár teljesen az első kereke végénél lesz a mi első kerekünk.Így egyértelmű,hogy aki kiáll a vezetésből,az mindiog szél oldalra áll ki,különben elviszi a mögötte lévő kerekét,bukást okoz.Tehát jobb szél,akkor jobbra állunk ki,bal szél,akkor természetesen balra....
A lánctalpazásról.
Ez főleg szökéseknél kis csoportban,vagy felzárkózásnál a lehető legnagyobb utazó sebesség elérésének a mődja.
Sima vezetéseknél mondjuk egy 6-7 fős sorban egymás mögötti a felállás,az első vezet párszázm-t,majd kiáll szél oldalra,elhalad mellette a sor,és ő beáll utolsónak.
Lánctalpnál 2 sor van egymás mellett,egy előre haladó,és egy visszacsorgó.
A lényeg,hogy az előre haladó sor kicsit gyorsabban megy,és amikor megelőzzük a visszacsorgó sort,akkor átállunk abba,ahol egy-kettővel lassabban haladva visszaérünk az előre haladó sor végére,ekkor áttersszük újra a kereket,és ismét szépen haladunk előre.
Fontos,hogy az előre haladó sorban ha előre kerülünk ne növeljük meg hirtelen a tempót,mert akkor szétszedjük a sort,és amikor átállunk a visszacsorgóba ne hagyjuk abba a tekerést,csak annyit lassuljunk,hogy szép lassan elmenjen mellettünk az előre jövő ember.Ezzel a formával mivel mindenki nagyon keveset van elöl jobban lehet haladni,mert kemény áttételt nyomva a hosszabb vezetéseknél hamar elsavasodik mindenki,és esik a tempó.
Jó lánctalpazásnál viszont szinte állandóan szép lassan gyorsul.
A kanyarokról....
Egyenesben is lehet esni,de nyilván a kanyarok a legveszélyesebbek,főként ha esetleg szűkebbek,mint az előtte lévő útszakasz.
Alapszabály,hogy mindenki egy íven kanyarodik,ha mezőnyben érünk a kanyarba.Aki belül,az belül kis íven,aki kívül,az kívül nagy ívben,aki középen,az minél szabályosabb íven középen,hirtelen fékezések nélkül,a sebességre kanyar előtt kell ráállni.A belső ív általában biztonságosabb,mert kívül haladva ha esik valaki főleg nagyobb sebességgel,az kifelé fog csúszni a kanyarból,és minket is kiüthet.
Nagy sebességnél igyekezzünk a kanyarban ideális íven menni a sorban,általában ilyenkor nincs gond,amikor a mezőny elnyúlva megy be akár egy körforgóba is.
Mit tegyünk,ha vészhelyzet van....
Ha összeérünk valakivel a mezőnyben ne riadjunk meg rögtön.
Alapvető,hogy álljunk meg rögtön a tekeréssel,mert ha a pedállal ráakadunk valakire,és forgatunk egyet elszállunk,mint a szél.Tehát a pedáll áll rögtön,és kicsit kinyomjuk oldalra a vállunkat,így ha ő is ezt teszi,akkor rögtön vége a vészhelyzetnek.
Ha valakire felakadunk,ráfutunk a hátsó kerekére,akkor mindig tőle el korrigáljunk,ez általában oldalszeles részeken fordul elő.így mindig széllel ellentétes oldalra meneküljünk,ha szél felé húzzuk a kormányt,akkor rögtön átesünk a kerekén.
A leg fontosabb,hogy az utolsó vérünkig küzdjünk,hogy a bringán maradjunk....
A kezdők általában ahogy csak hozzájuk ér valaki,máris esnek,mert azt mondják,uramisten,most el fogok esni....és már dobják is a bringát,amikor simán védhetnének...
Alapvető nyílván,hogy kanyarokban nem fékezünk,azt kanyar előtt kell.
Esős úton a kanyarból kijövet csak akkor lehet rálépni a pedálra,ha már egyenes a bringa.
Esős úton főleg kanyarban kerüljük az útfestéseket.
Esős versenyen 9-10 bar helyett 7-8 bar a guminyomás,és kimondott esőgumi nem nagyon van,főleg amikor épp elkezd esni az eső,vagy amikor épp elkezd száradni.
Ha még valamit nem írtam volna,akkor reklamáljatok:-)