Pont egy éve találtam rá az erre a remek honlapra. Azóta rendszeres használója vagyok a legnagyobb megelégedésemre. Bár más online szolgáltalás is ilyen megbízhatóan működne ebben az országban (ez persze jóval több, minte egy szimpla szolgáltatás!)

Pont egy éve volt, hogy elhatároztam, ezentúl kissé komolyabban veszem a szaladgálást. Addig se időt, se a távolságot, se pulzust, se semmit nem mértem, csak úgy szaladgáltam össze vissza, anélkül, hogy fogalmam lett volna, mire is vagyok valójában képes. Épp elkezdtem saját magam is offline nyilvántartani az edzéseimet, mérni a távolságot, pulzust, időt, amikor ráleltem, hogy van erre lehetőség online is (azóta kettős könvelést folytatok,  biztos, ami biztos....).

Az évforduló szinte kínálja az alkalmat az összehasonlításra. Akkor általában 5.10- 5.20 körüli km-eket futottam 10 kilin, most nyugalmas tempóban 4.50 alattiakat. Akkor nagyon büszke voltam, hogy lefutottam életem első félmaratonját (azóta persze megvolt a maraton is), 5.25-ös tempóval. Azóta a félmari 4.50-55 körüli idővel szinte heti rutinná vált,

A lépésmérő és a google. pedometer segítségével általábn azt is megállapítom, hogy mekkorákat léptem az adott edzésen. Nos, egy éve a lépteim hossza 1.00-1.10 m közé estek, most pedig tempótól függően 1.10 és 1.25 közé.

És közben az átlag pulzusom is nőtt, de csak alig (mivel anno volt egy megmagyarázhatatlan stroke-om, vigyázok, ne is legyen sokkal magasabb).

Szóval elég komoly ez a javulás, így 42 évesen, és ezt javarészt az OE-nak köszönhetem!

Tök váratlanul futottam egy PB-t félmarin. csak egy szokásos heti rendes félmarinak indult a dolog. Aztán csak úgy kipróbáltam, milyen az, ha mégse kezd az ember óvatosan, alacsony pulzussal. Kiváncsi voltam, számít-e ez valamit a végén.

Szóval úgy kezdtem, ahogy egy jobb tizinél szoktam, és úgy is fejeztem be. És így gond nélkül, különösebb fáradtság nélkül összejött a PB, 4.44-es tempóval.  Mondjuk a féltávtól a zuhé is nagyobb tempóra sarkallt, az igaz. De azért az  kiderült: félmarin még nem érdemes lassan kezdeni erőtartaléklolás végett. Végig lehet azt futni rendes tempóval is.

Majd kipróbálom hosszabb távon is, miyen az, ha nem kezd az ember direkt lassan.

Még egy dolog:azért elég furcsa, hogy az ember 42 évsen futja a PB-it. Talán korábban kellett volna komolyabban venni a szaladgálást (meg elkezdeni a méricskélést). No, mindegy... 

Jött egy füles, hogy a hervis-ben "ÁFA-mentes" napok vannak, úgyhogy gyorsan megtgyőztem a Jézuskát, hogy most olcsóbban kipipálhatja a karácsonyi ajándékomat. Sót, még azt is felajánlottam neki, hogy esetleg el is megyek, és be is szerzem helyette,  amit amúgyis szánna nekem.

És lőn. Kicsit elbizonytalanodtam, amikor megláttam, hogy fekete helyett csak bordó színű kapható. Megpróbáltam felmérni, hogy szeretne-e engem  a Jézuska egy bordó színűvel meglepni. De aztán úgy gondoltam, hogy mivel legjobb tudomásom szerint inkább ár- mint szín-érzékeny. úgyhogy megvettem, kb 33 helyett  kb 28 ezerért.

Hazahoztam, és leadtam a házi Jézuskának, hogy jól dugja el, nehogy felkutassam, és akkor oda a meglepetés. Már nagyon várom a karácsonyt. Egyelőre ugyanis egy Decathlon sajátmárkás puzusmérős órával futkosok, amivel igazán nincs semmi bajom, de úgy érzem, kinőttem. Úgyhogy alig várom a karácsonyt, hogy aztán végre felavathassam RS 200  Polar órámat. (Bár lehet, hogy azért ez nem fog olyan gyorsan menni, mert ahogy suttyomban belekukkantotam a leírásba, úgy érzem, bele fog telni egy kis időbe, amíg mergértem, mi és hogy is  működik ezen a szuperkütyün)

Terven felül sikeredett futni egyet ma is. Jól esett ebben a téli szürkeségben, hidegben, esőben. DE: előszöt voltam kénytelen magamra ölteni a teljes téli menetfelszerelést, sapkástul, kesztyűstül, stb.

Jó ez a téli futás, de ezt a hossza nekikészülődést, öltözködést utálom, rühellem, fujj! 

Ma van 2 hónapja, hogy nem dohányzom. A sérvműtét után még megszokásból rágyújtottam 1x-1x, de amikor hazajöttem a kórházból gondoltamn, ha úgyse kívánom igazán, akkor tán nem is kéne egyáltalán rágyújtani. És lőn. Igazából nem volt ez nagy elhatározás, csak egyszerűen úgy alakult.

Mondjuk már korábban is kérdezgette is az asszony, hogy mivel  az utóbbi években amúgy is csak kb 8 szálat szívok naponta, akkor azt meg minek? A válaszom meg az volt, hogy arról a kevésről  leszokni meg minek? Egyszerűen jól esett cigizni, szerettem pld elvonulni a teraszra egy cigire, és közben  gyönyörködni a leandereimben, stb. Meg bosszantott az a borzalmas társadalmi nyomás is a leszokásra, és már csak azért se volt hozzá kedvem.

Most viszont úgy alakult, hogy mégiscsak aabbahagytam. Azóta 1x-2x rágyújtottam, nem annyira azért,mert hiányzott, sokkal inkább azért, mert kíváncsi voltam, hogy jól esik-e még. És pár slukk után eldobtam. Annyi elég volt. Volt, hogy egész egyszerűen undorítónak találtam, hamutartó íze volt.

Összegezve a tapasztalatok:

- Nem annyira a cigi hiányzott, inkánn a cigarettázáshoz köthető rítusok. 

- Közérzetem se nem lett jobb, se nem lett rosszabb attól, hogy nem bagózok (talán ahhoz nem szívtam korábban eleget?). A leszokás hamar jelentkező jótékony hatáaiból én semmi nem éreztem.

- Nem múlt el a reggeli köhögés (addig se volt) 

- Nem kezdtem el jobban érezni az ízeket, szagokat. Kivétel: a kávé (régen mindig cigiztem kávézáskor, de így cigi nélkül még finomabb!)

- Nem éreztem, hogy bármennyire is javult volna a légzésem futáaskor, nem kapkodom kevésbé a levegőt, mint eddig..

- Persze örülök is, hogy ilyenb könynen sikerült megszabadulni a dohányzástól (talán tényleg nem voltam olyan nagy függő, igaz, vagy negyed százada cigiztem), de érdekes módon kicsit sajnálom is, hogy nincs kedvem 1x-2 x rágyújtani. Azt reméltem, hogy majd teljesen uralmam alatt tartom ezt az egész ügyet. ha úgy alakul, akár rá is gyújtok, csak úgy az ízéért, de nem leszek többé egy kicsit se dependens. Ugyan úgy, ahogy sok nyalánkságot is szívesen fogyaszt az ember, de  csak alkalmanként. De végül nem úgy alakult:  egyáltalán nem kívánom, még alkalmanként se. Még sörözéshez se. És furcsa mód ezt azért egy kicsit sajnálom.

Egyébként ma fantasztikus volt pólóban-rövidnadrágban futni egy félmarit a szigetet beiktatva ebben a gyönyörű tiszta időben (csak azt nem értem, hogy mért volt minden futó olyan fenemód beöltözve?) És HAJRÁ ZILACI!