Jó volt ez a mai futás szép fehér, ropogós hóban!

Már tegnap is havazott, össze is gyűlt egy kb. 5 centis hó, csak sajna valami fránya megfázás kijött rajtam és a torkom is fájdogált. A pénteki konditermet és spinninget is igencsak éreztem, ezért úgy döntöttem majd vasárnap futok egyet a friss hóban, max. nem fog már hullani, de attól még ugyanilyen szép fehér lesz.

Ma reggel fel is keltem, kinéztem az ablakon és mit látok? Melléfogott a meteorológia szerencsére, és ugyanúgy hull a hó, fehérlik a táj. Sajna a náthám még megvan, de odase neki, max. szerény tempót választok, csak semmi erőlködés, és uzsgyi kifele. A friss levegő és egy kis izzadás még segít is. Gyorsan ittam egy kis teát és mézes pufi búzát, felhúztam a cucimucim a Mikulás sapimmal együtt és irány a havas táj!

A hó szinte végig sértetlen volt, csak a járdán néhol és az utakon volt letaposva, de másutt én voltam az első arra trappoló, hóba rondító. :) Klasszul ropogott a talpam alatt, miközben fentről továbbra is hullottak a fehér pelyhek és gyarapodott a takaró a tájon. Nem mentem gyorsan, de nem is volt cél, csupán annyi, hogy jól érezzem magam és jól essen a futás. Hideg sem volt különösebben, így ez sem rontotta a komfortérzetem.

No majd biztos lükének néznek, hogy mit csinál ez a Mikulás sapkás bolond, hogy ilyen hóban futkos. De szerencsére akadtak más, hasonló gondolkodású emberkék is, akik a futásra szavaztak ebben a szép időben. Még az idős bácsival is szembetalálkoztam, akivel rendszeresen keresztezzük egymás futóútját.

A kör másik fele már nehezebben ment, nem könnyű dolog friss hóban futni, sem csúszós hóban. Elég energiarabló. Na de mit érdekelt ez engem, amikor a látvány mindenért kárpótolt. Ráadásul ilyen puha talajon nem minden nap fut az ember lánya.

Végül 10,5 kili jött össze, nátháskán ennyi elég is volt, de kellett! Utána forró fürdő és tea, majd délután még egy kutyasétáltatás a még mindig hulló hóban.

Most pedig egész jól érzem már magam, komolyan egész elűzte a náthát ez a klassz nap!