Az úgy történt, hogy beléptem én is a kriplikommandóba.
Még Veszprém előtt úgy keltem, mintha elaludtam volna a nyakam. Azt követően is megmaradt ez a reggeli ébredés, de komoly gondot nem okozott a dolog, így nem igazán foglalkoztam vele. Persze nem voltam teljesen nyugodt, de futásnál nem zavart, úszás után jobb volt. Május 5-én 14 fokban fagyasztottak minket az előadóban, estére már éreztem, hogy gáz van. Másnap átmentem a háziorvoshoz, kaptam ízületi gyulladásra gyógyszert, mert egyértelműen a vállízületem éreztem (aznap "meleg" volt: 16 fok). 7-én elmentem Szekszárdra, hát, nem a legjobb félmaratoni élményem. Estére már a gerinc mellett is fájt egy ponton és onnan sugárzott ki a vállamba, karomba. Hanyattfekvés felejtős. Múlt héten pihenés, elkezdtem masszőrhöz járni. Megállapította, hogy a vállam kb. olyan, mint amilyen a pasiké szokott lenni, de szerintem nem ízületi gyulladás. Ezt már én is sejtettem. Szombaton elmentem úszni, nem volt finom, 1 km után kiszálltam a medencéből. A karom néha elzsibbadt egy kicsit és gyengébb volt, mint korábban, de a hanyattfekvés már jobb volt.
17-én elmentem neurológiára. A doki még min. 1 hétre eltiltott a futástól, úszni is max. csak lábtempóznom lehet (brrrrr). Kaptam kétféle gyógyszert. Ha elkezdek futni, kizárólag terepen és lazán, hogy ne rázkódjon a gerincem. 31-én megyek CT-re.
Tegnap néztem a Lanzarote IM közvetítését, naná. Ilyenkor még duplán mazochista az ember. Ma kimentem futni. Előtte olyan ideges voltam, mintha az első maratonra készültem volna, amitől ráadásul még az életem is függ.
Annyira nem vagyok elkenődve, bízom abban, hogy nem lesz nagy gond. Most már simán tudok hanyatt feküdni, van, hogy nem is érzem, a karom sem zsibbad úgy. Bár a reflexvizsgálatnál nagyon megdöbbentem, hogy mennyire gyengébb a reflex a jobb karomban. Tapírka pedig "megnyugtatott" a fórumon, hogy Szőnyi Feri is nyaki gerincsérvvel lett dupla deka.