Na, ez is megvolt, szerdán ismét sikerült vízbe merülnöm és gyakorolni kicsit edzői segítséggel. Az időbeosztás miatt most ezentúl 1/2 óra közös munka lesz, utána egyedül gyakorlom a feladatokat. A szokások bemelegítés után (200 m mell), lábtempó gyakorlatok, majd deszkával siklás, utána levegővétellel pluszban. Itt még nagyon meg kell tanulnom bízni magamban, hogy nem süllyedek, nem nyelek vizet, szóval fordulnom kellene rendesen...

Majd jött a medence szélén, a kartempó gyakorlása, hátra végigvezet a comb mellett, majd könyök emelkedik elsőnek stb.. ez biztos sokaknak ismerős, most már nekem is. Érdekes hogy a kartempó inkább a jobb kezemmel pontos, a levegővételhez való fordulómozdulat meg balra megy jobban, nehogy má jól érezzem magam :)

Deszkával egy kezes kartempó, közben levegővétel, végig kellene úszni a teljes medecét :( Figyelnem kell a vízfekvésemre, az sem tökéletes még, Péter azt mondta alakulok, lehet hogy látta rajtam a csüggedést?

Majd megkérdezte úsztam már háton? Nem, még nem, úgyhogy ezt is kipróbáltuk, hanyattfekvés, kezek a comb mellett, csak lábtemp, 4 hossz. Érdekes, az úszóedzőknél ez a legkisebb szám? Utána sincs pl. 6 vagy esetleg 7 rögtön 8 vagy 12 következik... Itt ennél a gyakorlatnál kicsit felfordult a gyomrom, nagyon fura érzés volt lassan haladni és olyan súlytalansághoz hasonló érzéssel lebegni, ezt is meg kell szoknom. Azért legyűrtem a feladatot.

Lassan véget ért a közös munka, amikor jött az utolsó gyakorlat :) Hason fekve siklás lábtempóval egykezes deszkával, menet közben fordulás a hátra, lábtempó folytat, majd vissza fordulás stb.. Na ez kikészített, gyanús volt hogy csökken a vízszint, mert annyit nyeltem, illetve az orromon keresztül talán már az agyamat mosta a klóros lé :) Ebből is 4 hossz, mellékesen 15-20 liter vízzel. A végére sikerült elég gyorsan fordulnom, úgyhogy egy pár jó gyakorlat is született nagy nehezen.

Továbbiak? Ha lehetőségem lesz, szombaton is megyek gyakorolni, úgy néz ki ez a titok,  illetve próbálom nem feladni, bár jó lenne már egy kis sikerélmény is....

Megvolt a tegnapi edzés. Nagyon vártam már, bizonyítani akartam magamnak, hogy jobb lesz. Sajnos Péter (az edző) nem tudott velem foglalkozni :( Most indult valami gyerek úszótábor és rájuk kellett figyelnie. Megbeszéltük, hogy jövő héten egy órával később találkozunk és már lesz rendes munka is.  Eléggé elkenődtem hogy magamra maradtam, de szorgalmasan végigcsináltam az előző óra anyagát. S mikor felidéztem Pen cikkét a gyorúszás légzéstechnikájáról, akkor sikerült 5-6 deszkás egykezes tempó légzéssel együtt! Köszönöm Pen, nagyon hasznos kis olvasmány :) Kezdd alakulni a dolog? Most jön a dilemma, hétvégén lehet hogy el tudnék menni ismét az uszodába, de megint csak egyedül. Szívesen gyakorolnék, de nem szeretném ha rossz technika rögzülne. Mit tanácsoltok? Vagy ilyen szinten (tök kezdő a gyorsban) ne aggódjak, hanem szokjam a vizet és a mozdulatokat, és jövő héten az edzővel kontroláltan majd jön a folytatás? (De lehet hogy ez már fórumtéma :) )

Víziszonyom szerencsére nincs és remélem nem is lesz, de annak ellenére hogy a Halak jegyének szülöttje vagyok, nem vagyok oda az úszásért. Nincs kopoltyúm se úszóhártyám, ezért a vízbiztonság inkább vízbizonytalanság nálam. Ennek fényében kezdem tehát a gyorsúszás tanulását, kis büszkeséggel, hisz sokan csak mosolyognak rajtam, de én legalább bevállalom...

Az első edzésen kezdésnek 8 hossz (25 méteres medence) mellúszás bemelegítésnek. Életemben nem úsztam talán ennyit egyszerre, de sikerült! Még nagy az elhatározás... Utána kis szárazföldi elmélet és gyakorlása a lábtempónak, amit sejtettem az én kötött izmaim (csak szerényen) nem szeretik a lábspiccet :( illetve szerintem spicc, Péter (edző) szerint röhej. Ezt megbeszéltük, utána lábtempó deszkával (ez megy), és deszka nélkül is (még ez is megy). Levezetésnek megint 8 hossz mell. S a végén egy kérdés, elfáradtam-e? :) Jó volt, kellemes fáradság (mint futás után), és nagy remények...

 Második edzés: a szokásos bemelegítés, majd deszkás lábtempó, sima lábtempó. Ekkor még nem sejtettem, most ízelítőt kapok a nehezéből: következő egykezes deszkás lábtempózás közben, próbáljak meg levegőt is venni. HA-HA-HA! Ha kapnék! A vízben! Inentől tudományos fuldoklásnak nevezhető a folytatás. Elméletben tudom hogy csípőböl is fordulni kell, nem csak a fejet fordítani, de az még elég távoli hogy én így vegyek levegőt. Illetve 1x-1x sikerül de utána elmerülök, lemerülök stb.... Pihenésképp szárazon fekve kartempó elmélet+gyakorlat. Király kapok levegőt, nem fuldoklok, maradjunk itt, légyszí-légyszí... Vissza a vízbe, ismét a deszkás gyakorlat, már sikerült 2 levegő vétel egymás után, utána süllyedés, így megy ez. Felállás, majd tovább.. S hogy a végére legyen egy meglepi, egy-egy hoszz ugyanígy, de már egy kezes kéztempóval. Ja és jön az utasítá,s most nem kéne megállni. Persze és nevezzek az Olimpiára rögtön... Itt volt az első kudarc élmény, s már sejtettem hogy az általam elképzelt 6-7 óra kevés lesz :( De mivel nem olyan fából faragtak hogy feladjam, óra után tovább maradtam és gyakoroltam - gyakoroltam. Talán a baloldalra rá is éreztem, de olyan fáradt voltam, hogy lehet csak képzelődtem. 

Edzés után a kocsiban alig bírtam a biztonsági övet (nem övfeszítős, Lada) a helyére tenni... :)

Folyt. köv. 

Miután nagyobbik fiam lassan abba a korba ér, hogy az oviban úszni fognak tanulni, felmerült a kérdés:

Hagyom-e magam megalázni egy olyan úszóversenyben ahol 5 éves fiam - remélhetőleg - simán állva hagy a vízben? Lassan krisztusi kort elérve megráztam magam és azt mondtam: Ezt nem engedhetem!

Mivel mellúszásban elevickélek egy kicsit, gondoltam kezdjük a gyorssal és majd a végén finomítunk a melltechnikán - ez így elég viccesen hangzik :) Szerencsére sikerült itt Kecskeméten találnom egy türelmes edzőt, aki egy tanuszodában elkezdett velem foglalkozni. Eddig 2 alkalommal voltam nála, most kezdd a dolog roppant érdekessé válni. Mikor egyeztettünk az elején, ő 10-15 órát igért mire rendesen belejövök, én persze gondolatban 6-7 órára saccoltam (elég fasza gyerek vagyok én!!). Így most a 3. óra előtt, remélem elég lesz a 15 óra :( 

 Pen blogját olvasva, megpróbáljuk összevetni a tapasztalatokat, erőt meríteni egymás munkájából, bár inkább nekem van erre szükségem :)