Persze a tegnap esti agymosás egy kicsit másképpen sikeredett, mint gondoltam, vagy ahogy pen tanácsolta; a futás bizony jól jött volna, csak hát igyekeztem is volna haza családom még ébrenlévő tagjaihoz, és ilyenkor ezen tudat miatt nem tud kikapcsolni a Sziget útbaejtése. Mert este leginkább ez működik néha: leteszem az autót a rakparton, és beruccanok egy-két körre. Egyébként meg az autóban egy Sting, Pink Floyd, régi Genesis, vagy valami hasonló szokott segíteni kikapcsolni. Vagy egy kis jazz a Gazdasági Rádióból -- éjszaka nagyon jó kis műsor megy arrafele.

De tegnap hazaindulás előtt jött még egy üzenet az ügyféltől, ami egyből kizökkentett a tespedésből és helyretette az adrenalin-szintemet. Elrendeztem még a dolgot, és ettől rendbejöttem. Cserébe éjfél volt, mire hazaértem :-(.

Ma reggel egy óra úszás volt a terv, de időm végül csak 2 kilire telt. Nagyon meleg volt a víz (27°), meg a levegő is, talán ezért is éreztem úgy hogy nem kapok elég levegőt, pedig nem hajtottam magam. Az első 500 12:15 lett, a második 12:03. De nem volt motivációm se, kedvem se. Gondoltam, a következő 20 hosszban 1 erős - 1 pihizőset játszom. Az első fele nem segített a lelkemen, de aztán egyre jobban éreztem magam. 16:03 lett a 20 hossz. Az utolsó tízest levezetésnek szántam, szépen, nyugisan. 8:07 alatt ment le, ez kábé az első 500-as tempója, viszont tök lazának, nyugodtnak éreztem magamat, és már lett volna kedvem tovább úszni, pedig 1000-nél majdnem kiszálltam. Úgyhogy kellemes érzésekkel ültem be a szaunába.

Kezdek arra gondolni, hogy egy kicsit több alvás az, ami segítene... Ki kéne próbálni, de mikor?