A novemberi napsütés és a langyos idő már a múlt hétvégén is csalogatott a nyereg felé, de akkor végül elromlott az idő, így nem engedtem a csábításnak. Ma viszont nem lehetett ellenállni. 14 fok volt ebéd után, amikor nekiindultam. A nemrég beszerzett bika pumpával sikerült itthon is 7 kört nyomni a gumikba, aztán elindultam a Szentendrei-sziget felé. Nem sokáig mentem arrafelé. A szentendrei forgalom mindig elrettent. Így hát az elágazásnál nem fordultam le Szentendre felé, hanem mentem tovább... Dobogókőre. Pontosabban úgy voltam vele, hogy -- mivel az eddigi tekeréseimen a sík vidékeket igyekeztem keresni -- megyek ameddig eljutok. Két dologtól tartottam: az emelkedőtől, meg visszafele az átfázástól.
Az első néhány kilométer szerencsére még bemelegítős, így mire a durvább részhez értem, már valamelyest felpörögtem. Elég nagy volt a forgalom mindkét irányban. Jött szembe néhány bringás is, összesen talán néggyel találkoztam. Nem sokkal Csikóváralja után leesett a hátsó lámpám, és ugyan megtaláltam egy bokorban, de egy alkatrésze elveszett... Mindegy, úgyis kellett volna rendes lámpát venni. Ahogy haladtam fölfele, szépen kapcsolgattam vissza, immár ráadásul a kistányér mögött. Ezzel együtt is azért észrevehetően haladtam. Két Bükkfa-nyeregnél a buszmegállóból egy egész csapat iskolás szurkolt, nem sokkal följebb pedig egy SK-hoz feltűnően hasonlító alak :-) villogott rám egy szemközti autóból. Odafönt már csak 9 fok volt. Elsőre 1:10:26 alatt értem fel, innen fogok jövőre a csúcsra gyorsulni ;-).
Egy pillanatnyi néma megemlékezés után indultam vissza, mert nem akartam nagyon lehűlni. Lefele valóban hűvös lett... A szemüvegemet is le kellett vennem, mert kezdett szürkülni. Az úton-útfélen elém kerülő kátyúk és természetes fekvőrendőrök majd' kiverték a kezemből a kormányt. Fékeztem is rendesen, nem mertem száguldani. Szentkeresztnél volt a leghidegebb, onnan jólesett újra tekerni. Jó lendületet sikerült tartani egészen hazáig.
Nem gondoltam volna, hogy november közepén még bringázni fogok, főleg nem, hogy Dobogókőre. Tanulság: ilyen időben a polár nadrág + hosszú felső sík terepen teljesen jó. Ha viszont olyan a terep, hogy ereszkedni kell, akkor muszáj szélvédőt venni felülre, és a lábfejet is védeni kell -- vagy egy melegebb cipőre, vagy lábfejvédőre van szükség. De most alighanem amúgy is lezsírozhatom a bringát áprilisig.