Igen, részeredmények. Bizony vannak és örömmel látom őket!
Mielőtt nekifogtam a bejegyzésnek, visszaolvastam a korábbiakat és az azokhoz fűzött megjegyzéseimet. Komolyan el kellett mosolyodnom :)
Köszönöm mindenkinek, aki korábban figyelmeztetett, hogy óvatosan a kezdéssel, inkább lassabban, elméletbe is bele-bele olvasva, hogy megértsem mi, miért van!
Túl vagyok az első 300 km-en. Ehhez röpke két hónap kellett. Nehezen hittem el, de megérte hallgatni azokra a tanácsokra, amik azt mondták, hogy óvatosan az első párszázon, illetve az első pár hónapban!
A jelenlegi állapot szerint, az őszi Nike félmaraton előtt szűk 3 hónappal jobban állok, mint gondoltam akkor, amikor nekiálltam futni.
Múlt hét szerdáig szinte az összes futóedzésemet 155-ös vagy az alatti pulzussal csináltam. Igyekeztem alapozni az aerob üzemmódot. Azért múlt hét szerdáig, mert akkor elmentem a Nike futóklub győri edzésére és bekeveredtem egy 5:20-as tempót diktáló társaságba (ezúton is köszönöm Kriszta, Anita és Zsolti). Ott úgy érzem a szervezetemben valami átkapcsolt. (Ezúton is köszönöm annak a fránya vírusnak a munkáját, aki ledöntötte a lábáról azt az ügyfelemet, akivel aznap este találkoztam volna :) Ezzel együtt pedig jobbulást is kívánok rögtön!)
Amit azóta tettem annyi, hogy a 155-ös pulzustartomány maximumot feltoltam 160-ra, miután láttam, hogy magasabb a maximumom, mint amit gondoltam. Illetve a Hadd féle írásban olvastam még ezzel kapcsolatban, hogy illik a tejsavküszöböt feljebb tornászni. A két ok nagyjából egyszerre jelentkezett.
Szombaton - még dolgozó májjal, ami az előtte esti Ismerős Arcok koncert előtt legurított házipálinka és néhány sör hatása alatt volt - sikerült futnom egy hatperces km-ekkel tarkított 9,5 km-t. Mindezt 165 alatti átlagpulzussal. (A délutáni futást hanyagolhatjuk, mert brutál meleg volt és nagyon éreztem a jobb vádlimat a reggeli futás és a kettő közti bringázás hatására.) Ma reggel pedig, kipihenve, 160 alatti átlagpulzussal futottam bő 14-et, szintén 6 perces km-ekkel úgy, hogy nem lett volna gond még egy kör, de lehet, hogy kettő sem! (Pedig nehezen indultam, de a harmadik körben, mintha repültem volna.)
Szóval ezek a részeredmények. Illetve ez az! Ami a további terv, hogy a hosszabb futásaim (14-15 km és afelett) alkalmával maradok a 160-as pulzus alatt. A rövidebb futásoknál pedig (8-10 km környéke) feltolom 165-ig a pulzusmaximumot, hogy kezdjem kicsit edzeni a keringést is. Érdemes lenne csinálnom egy Hadd tesztet, de valahogy nem visz rá a lélek, hogy egy 400 méteres rekortánon futkorásszak. Végülis a fejlődés anélkül is érezhető már. Ez "csak" mérhetővé tenné.