Egy átlagstojesz gondolatai a sportról
stojesz
| 2010-04-25 23:09:19 |
1 hozzászólás
Legelőször szeretnék köszönetet mondani azoknak az embereknek, akik az előző írásomhoz hozzászóltak!
Változott a hozzáállásom! Nagyképű lenne azt mondani, hogy értem, ezért inkább csak annyit mondok, hogy kapizsgálom már a futást és a futóedzéseket hosszú távon.
A héten az összes edzésen igyekeztem tartani a pulzusomat a 155 pluszminusz 3 ütéses tartományban. És baromira élveztem! Az tovább segít, hogy olyan időben járok edzeni, amikor gyakorlatilag üres a Barátság Parkban (Győr) lévő pálya, ezért még mások tempója sem tud megzavarni, hogy gyorsítsak. Egyedül az 5 kisebb-nagyobb mesterséges akadály nyomja meg a pulzust pár pillanatra felfelé. De már ott is kezdem érezni, hogy mennyire kell visszalassulni, hogy ne legyen utána kiugró az érték.
Megvolt a héten életem eddigi leghosszabb futóedzése is, 20 körrel, azaz 11,7 km-mel. A szűkkeresztmetszetnek titulált bal lábam is jól bírta. Valószínűleg be fogok szerezni egy térdfixálót, mert az szokott megfájdulni. Főleg a végére. Igyekszem majd minél többször ilyen hosszú futásokat beiktatni, de egy zenelejátszót be fogok szerezni, mert a végére már elfogynak a gondolataim :)
Illetve tegnap sikerült teljesíteni egy versenyt is. Körbe Körmend volt és két pesti munkatársam is lent volt nálam. Beneveztünk a hobbi futamra, hogy érezzük milyen is egy ilyen verseny. Nem volt sok induló, de nagyon nagy élmény volt! Alig várom a félmaratont a maga 5000 feletti embertömegével!
stojesz
| 2010-04-17 14:17:13 |
11 hozzászólás
Találkoztam néhány emberrel, aki régebb óta fut. Illetve olvasgattam az 5, illetve 10 km-es edzésterveket. És most kicsit elgondolkodtam.
Ahogy megemlítem, hogy így a második futós hetem végefelé vagyok és általában 6-8 km-eket futok meglepődtek és azt mondták, hogy sok. Illetve az edzéstervekben is jóval kisebb távok vannak megjelölve egy kezdő futónak.
Ahogy tapasztalom a futásaim közben, úgy néz ki, hogy a lábaim jól bírják, az oldalam nem szúr. Kezdem érezni a holtpontot is. Sokszor azt veszem észre, hogy 3 perce nem gondolok semmire, csak megy a lábam és könnyebb a tempót tartani, mint korábban.
Amiről úgy gondolom, hogy még nem normális, az a pulzusom. Ugyanis olyan 170 környékén jár a szívem, ami nagyjából a max. pulzusom 80-85%-a. Az utolsó kilómétereken (talán csak amiatt, mert érzem, hogy mindjárt vége) ez felugrik 180 tájékára, illetve a légzésem is felgyorsul.
A sebességem egyelőre nem vészesen gyors, bő 6 perc egy km.
Talán túl gyorsan és türelmetlenül akarok fejlődni?
stojesz
| 2010-04-12 19:17:00 |
8 hozzászólás
2010. április 12-én kezdtem el az edzésnapló vezetését. Ma találtam rá ugyanis az oldalra.
A sport előéletemről röviden annyit kell tudni, hogy régen sokat sportoltam, elsősorban mountain bike-oztam. Aztán egy időben jött a konditerem, de jó pár éve nem volt rendszeres sport az életemben.
Tavaly augusztusban egy hetet kajakoztam a horvát tengeren és ez elég is volt ahhoz, hogy rájöjjek - vissza kell hoznom a sportot az életembe.
Az edzőtermi edzéseket nagyjából szeptemberben kezdtem el, illetve január óta ráálltam a kardió gépekre is. Elsősorban az ellipszis trénert és a futópadot használtam - ez utóbbin csak gyalogoltam, nagy százalékos emelkedőt szimulálva.
2010. január elején jött egy teljes étrendváltás, így kialakult gyakorlatilag egy életmód-váltás. Hosszú évek óta elkezdtem leadni a súlyomból. 92 kg-ról indultam (178 centi vagyok) és március végére 82 alá sikerült bekúsznom.
Futni mindig utáltam. Azonban egy háromnapos betegség után nem akartam súlyokat emelgetni, úgyhogy április 6-án a futópadon először nem gyalogoltam, hanem futottam. 30 percet sikerült, amit 15 perc evezőpad és 5 perc szobabiciklis levezetés követett. Meg voltam magamon lepődve, hogy nem szakadt szét a tudőm!
Április 8-án este elmentem futni. Másnap autóval lemértem, kb. 6 km-t futottam. Ezt cirka 40 perc alatt. Újabb meglepetés!
Az esti futás megtetszett és úgy döntöttem, hogy nem fogok többet futni a 4000 Ft-os, Decathlonos, futócipőnek nevezett edzőcipőben és veszek egy rendes futócipőt. Szombaton a győri Spuriban vettem egy Saucony Jazz-t, amit még aznap fel is avattam. Soha nem volt még futócipőm, egy élmény benne a futás. Most úgy érzem megtaláltam végre azt a sportot, amit élvezni fogok. A futás nekem mindig önmagam legyőzését jelentette, ezért különösen örülök, hogy elkezdtem!
Nagyjából itt vagyok most. A továbbiakat a naplómban láthatjátok majd, amit mostantól fogva vezetek.
Üdv,
Balázs