Úgy érzem most sikerült eljutnom arra a pontra, hogy kezdem érezni a tüdő-szív-láb hármasból az erősítésre szoruló pontokat.
Az utóbbi 1-2 hétben meglepően sokat sikerült faragnom az időmből azonos pulzus mellett. Többek között a két héttel ezelőtti ~30 km-es futás lepett meg. Közel 8-10 ütéssel lejjebb dolgozott a szívem, mint terveztem. A második felében ráadásul sikerült gyorsítanom. Közel a félmaratoni tempómban futottam. Azzal a különbséggel, hogy akkor végig 175-180 között volt a pulzusom, most pedig 165 környékén.
Ami leginkább feltűnt, hogy a lábaimmal szinte már nem bírom követni azt a tempót, amit a szívem még bőven bírna. Ezzel kapcsolatban pedig az eheti, szerdai résztáv edzés hozott újabb következtetéseket. Az ehhez az edzéshez képest két héttel korábbi edzésen lassabb tempót, magasabb pulzuson futottam.
Szóval kezdem azt érezni, hogy a lábaim nem bírják a tempót. Úgyhogy eljött az ideje a kilométer-gyűjtő fázis rakétáinak begyújtásához. :)
A szerdai résztáv edzés megmarad, gyors körök beállítva 175-ös maximum pulzusra. (Emlékeztetőül: az eddig mért legmagasabbam 195.) A többi futós napon pedig 150-155 környéki, alapozós tempót fogok diktálni magamnak.
Kiegészítésként itthoni törzsedzések és lehetőség szerint heti szintű közös, tornatermi edzéseim lesznek. Plusz a már korábban említett heti két úszóedzés.
Két dolog miatt borulhat a rend. Munkával kapcsolatos időbeosztásomnak az a része, ami tőlem független (például a jövő hét), illetve sérülés. (Például most, a szerdai Achilles dörzsölődés(?) miatt.)
2011. április 17. Bécs - JÖVÖÖÖÖÖK!!! :)
megneztem aprilis ota az edzeseidet.. brutalisat fejlodtel! tok jo!
Gratu!