Ahogy az angol mondaná „the shit has officially hit the fan”. Nem terhelném az edzésonline olvasóközönségét, de a történetnek van 3 fontos tanulsága, és szerintem bűnt követnék el, ha nem osztanám meg.
- tanulság: Fordulj (sport)orvoshoz!
Szeptemberben az SZTK-ban a doki azt mondta, „szerinte” nem szakadt el a térdszalagom. A másik doki már a fizikális vizsgálat után is azt mondta, hogy szerinte viszont legalább részben elszakadt, de lehet, hogy teljesen. Ezen felül szerinte a medialis meniskuszom is sérült, és MRI-t rendelt. Az MRI sajnos megerősítette a részleges szalagszakadást, és kimutatta, hogy a medialis menicus hátsó szarvát gyakorlatilag „feltrancsíroztam” (az orvos szavai). És ezzel el is jutottunk a 2. tanulsághoz:
2. tanulság: A röntgen nem mutatja ki a szalag- és porcsérülést, ezért mindig ragaszkodj az MRI vizsgálathoz is!
A medialis meniscuszom valószínűleg akkor sérült, amikor a részlegesen szakadt térdszalagommal futni kezdtem (abban a hitben, hogy csak rándulásról van szó), egyik héten majd’ 30 km-t. Ha tudtam volna, hogy akárcsak esély van arra, hogy elszakadt a szalag vagy a porc is sérült, bizonyára nem futkosok…
3. Tanulság: Türelem! Adj időt a sérülésnek, hogy meggyógyuljon!
Asszem, ehhez a tanulsághoz nem szükséges hozzáfűznöm semmit. A történetem ékesszólóan illusztrálja azt, hogy mi történik, ha valaki eszetlenül akar edzeni, pedig nagyon nem kéne…
Most a következő fog történni. A január 2-ával kezdődő héten befekszem a kórházba, ahol megkísérelik összerakni valahogy a térdem (kivágják az elszakadt porcrészt és megstoppolják a keresztszalagot). Utána rehab, és utána elvileg bármit sportolhatok megint. Ez majd olyan jövő márciusban lesz…
Oh drága Gabocz,ez...nem is tudom mit mondjak, dühítő, szomorú...pedig úgy örültem veled együtt amikor ismét gyűlni kezdtek a zöldek a naplódban. A tanulságok tanulságosak, köszönet érte!
Kitartást és sok türelmet kívánok Neked!