Reggel repkedtek a mínuszok és jó nagy hó esett. De vasárnap az az vasárnap és akkor az a futás napja. Hát rajta! Beöltöztem edző cipőt húztam és futás. A bicikliút eleje jeges majd párszáz méter után bokáig érő hó következett. A tál gyönyörűen behavazva. Szél is fújt de oda se neki. Futás az futás . Harapni lehetett a friss hideg levegőt.! Szerintem egy kicsit fárasztóbb ekkora hóban futni mind a sima aszfalton vagy fűvön. Elértem Diszelbe, fordulás vissza.A mellettem elhaladó autósok furcsán néztek rám, ki ez az örült aki ilyen időben fut? Amire hazaéertem addigra kezdett átázni a sipőm.
Jól esett bokáig a hóban
           
                                     futni