érdekes volt ide visszajönni a tavalyi első csúcsfutásom után. :)

márcsak azért is, mert fogalmam nem volt, milyen formában vagyok, azaz mennyire sikerült a vasat pótolni. a vastéma miatt az összes többi tavaszi verseny elmaradt, illetve a vivicittára elmentem, de nem mertem maxon tolni, csak a legvégét. :) szóval az nem volt igazi verseny, csak "bulizás" :)

ráadásul a fentiek miatt idén se nagyon volt lehetőségem külön készülgetni keményebb hegyi futásokkal. tavaly se volt belőle sok, most se. :) azért pár hegyi futást sikerült berakni mostanában, ezeket keményebben, magas pulzussal nyomtam (de azért még jólesően), a síkon futásoknál meg direkt csak lassan kocogtam, mert úgy átlag heti kb. 1-nél nem akartam többet keményebb edzésből. meg egyébként is, vhogy egyelőre hegyen szívesebben futok magas pulzussal.

a 18-i hegyi edzésemen felfutottam a kolosytól a fenyőgyöngyéig, erős napon, és muszáj volt árnyékban hűteni magam közben. ezért elbizonytalanodtam h milyen érzés lesz vajon a kékesen ez.. tavaly az első 8km nem esett túl jól, a frissítéseken és a magammal vitt saját palackon és a kis útszéli árnyékokon épp eltengődtem. :) meg egyébként se éreztem olyan nagyon százas erőnlétűnek magam.

de aztán a 23-i edzésen nagyon jól ment, és úgy éreztem több erőm volt, és gondoltam talán tényleg nem lenne rossz érzés a kékes, nem lenne szenvedős. persze ezen az edzésen a nap se sütött (de azért párás volt a levegő! :) ). meglepődtem h sikerült még gyorsítani is az utolsó résztávon az emelkedőn anélkül h feltűnt volna közben :)). igaz, a pulzus eléggé felment ahhoz, hogy tudjam hogy az a tempó már picit a küszöbön túl volt..

ez alapján úgy gondoltam egy 1:20-on belüli időt megcélozhatok (bár "megálmodtam" egy 1:17-et a verseny előtt), aztán meg lesz ami lesz; mondjuk 6:15-ös tempóval kezdés, és aztán attól függően h a pulzus meg a közérzet meg a lábak mit csinálnak, gyorsítás vagy lassítás. az utolsó 3,6km-ből az első 3km-re vmi 7:40-et képzeltem (a maradék 600m meg amennyire kijön..) :)

na, fél 10-kor már ott voltunk kocsival, 10-től tűkön ültem. :) az idő nem volt annyira meleg, olyan 20-25 fok körül, kis szellővel néha árnyékban még fáztam is. :) de a nap eléggé sütött az idő nagy részében. nézelődgettem, nem ismertem fel senkit, pedig volt néha h azt hittem ismerős valaki. meg mások rajtszáma megtalálásával se volt szerencsém. úgy fél 11 után aztán elkúsztam egy kis vízért, és aztán ivás után elkezdtem bemelegíteni, jó alaposan be akartam melegíteni.. 1 perc után le kellett állnom, hoppá, muszáj a toitoit használni!! még ilyen tapasztalatom nem volt eddig, és hát baromira nem volt kellemes érzés így futni. a toitoit meg utálom, de ez van. na, mindegy, nem részletezem ezt tovább. ez a bemelegítős probléma annyiban lényeg, h jól elment az idő így, és aztán csak pár perc futogatásra maradt idő utána.. aztán már gyülekeztek az emberek, úgyhogy beálltam én is. tavaly semmit de semmit nem melegítettem és az első km nem esett jól emiatt, ezt szerettem volna elkerülni, bosszankodtam is kicsit..

közben még megittam fél liter víz (saját palack) nagy részét, a többit magamra akartam futás közben locsolni az első pár km-en. szóval vártunk a rajtra, na, erről még annyit, hogy most először sikerült olyan közel állnom versenyen a speakerhez, hogy értettem amit a mikrofonba mondtak, tök jó volt, még lelkesített is meg minden. :)

végre elrajtoltunk, éééés hihetetlen módon a nap azonnal elbújt a felhők mögött, és már alig-alig bukkant ki később, így ez nem zavart!! :)) (a frissítőknél is kevés időt töltöttem így, az elsőt ki is hagytam, a következő kettőnél ittam csak.)

indulás a tervezett 6:15-ben, kellemes volt a lábnak, a pulzus is jó volt, úgy tűnt egész jól megsaccoltam a kezdőtempót, nem éreztem keringésügyileg se túl nehéznek se túl könnyűnek. de beütött a krach: úgy fél km után kezdett szépen lassan égni az alsó lábszáram egy része (a vádli alsó részén főleg külső oldalt). egyre nehezebb volt az égő izmocskáknak a 6:15 tartása. az első km így megvolt 179-es átlaggal ami elmegy kezdésnek, még ha picit alacsony is hozzá. és a 6:15-től még nem maradtam el nagyon, de a második km-en már bizony 6:20-asokba csúsztam, és nem sokat tehettem ellene, mert már baromira égett az a két izom, meg később csatlakozott hozzájuk a lábfej egy része is (ja, mindkét lábon ugyanúgy az egész probléma). harmadik és negyedik km-en 6:30-6:40-esek, és emiatt nem nagyon bírtam a pulzust 188-on túlra tolni. feltoltam de aztán rögtön vissza is esett mert még jobban be akart szarni tőle. rosszabb pillanatokban még a 184-et is nehéz volt tartani. hát ez idegesített, el is felejtettem gyorsan minden időtervet! :))

erős volt a kísértés, hogy megállok vagy gyalogolok vagy valami, bármi amitől leáll ez a rohadt égés. nem igazán volt ismerős a dolog nekem ilyen erős formájában, mindig csak enyhe égés volt régebben ami elmúlt mondjuk 10p alatt és nem akadályozott így. szóval, régebben csak az elülső sípcsonti izom játszott velem ilyet. ez az izom most nyugiban volt de az égés nagyon hasonlított ahhoz az égéshez. és azt tudom h annak a lassú tempós bemelegítés kell, legalább 1km, hogy ha rossz napja van, akkor békén hagyjon. :) a rossz napot úgy értem h nem mindig csinálja.. ez a vádlidolog se mindig, mert a 23-i edzésen semmi ilyen gondom nem volt..

na aztán nem is tudom miért lepődtem meg, hogy 4km megtétele után egy csapásra abbamaradt az égés. :))) (hiszen az elülső sípcsonti izom is ezt játssza mindig, h 4km után hirtelen kussba megy.  biztos nem véletlen, de nem tudom miért ez a bűvös szám :P )
szóval innentől már élveztem a dolgot, és rögtön vissza is gyorsultam, a pulzust azonnal sikerült feltolni 192-re a béna kis 188-ról és ott tartani. és jó volt. :)

jó, az ördög nem alszik, mert hát arra gondoltam ekkor, h vajon a combfeszítőm meddig fogja bírni. :)) egy picikét elkezdtem érezni benne a terhelést nem sokkal később, de bírta a gyűrődést, az 5.-8. km-ek 192-191-193-193 pulzusátlagokkal mentek. az a vicc, hogy a 8.-ban lazítani akartam, a meredekre készülve, és ez tavaly sikerült is, mármint a lazítás, de most nem bírtam rávenni a lábaimat h a ritmusból kiesve lassítsanak. :) szóval az a km is 193 lett. :) ja, a lejtő a 7.-ben meg jól esett, ott ment 5:xx-ben végre, kellemes volt icipicit jobban pörgetni a lábakat :)

ja, az nagyon furcsa volt, hogy nézegettem mit ír ki a BSI százalékos emelkedésnek a táblákon (láthatóan leegyszerűsítették a matekot, de nem ez a lényeg), és a 4. km-nek 4%-ot írtak, az 5.-nek meg vmi 8,5% körülit, és izé, de én nem éreztem, nem láttam a különbséget... speciel az 5.-ben sokkal gyorsabban mentem, mint a 4.-ben... (GPS szerint is gyorsabban.) jó, a pulzus is felkúszott, na de mégis...
szóval első 8km-en végig ugyanolyannak tűnt az út, ja meg ránézésre laposabbnak is, mint a valóságban, valszeg mert a sok ember takarta előttem... nem tudom. asszem hogy tavaly is hasonló élményem volt. akkor se szerettem annyira az első 8km-t. pedig most nem is volt túl sok napsütés.

szóval végre eljött a 3,6km, és már megint ezt a részt szerettem jobban. :)) tavaly azt hittem, hogy az árnyék miatt, de nem lehet h csak amiatt, mert idén ugyebár nem volt ott se kevesebb a napsütés, mint az első 8km-en (sőt). biztosan van valami a meredekségben, ami tetszik a lábamnak meg a tudatalattimnak. :) így rögtön el is indultam rajta akkora lendülettel, hogy a frissítőhöz érve már 196 volt a pulzus, de ekkor még nem éreztem szubjektíven a terhelést. :) (a tempó meg 6:40-nél gyorsabb volt!) frissítőnél lassítottam hogy 1) igyak 2) megtörjem a túl gyors ritmust. sikerült is, utána beálltam egy tarthatóbb de még elég kellemes ritmusra.

ja, mivel 5.-8. km között egész tűrhetően mentem, a 8km-nél meg akartam nézni, hogy sikerült-e 51percen belül lennem, mert úgy gondoltam, akkor még összejöhet az 1:20. elfelejtettem megnézni, már bőven túl jártam a 8km-es frissítőponton, mire észbekaptam, ekkor mutatott az óra 52-valamennyit. gondoltam akkor biztos olyan 50:40 körül lehetett a 8. :) (hát nem, mert 49:59! :D de ezt csak utólag láttam.)

meglepődve láttam a 9-es táblához közeledve, hogy fixen tartom a 7:15 körüli tempót. mire odaértem, azért már kezdett nehéz lenni és lement 7:20-ra, mert a combfeszítőim kezdtek savasodni. tavaly nem volt ilyen élményem, kár, ez bezavart az élménybe. de azért így is szerettem. :) csak nehéz volt megállni, hogy bele ne gyalogoljak, mert eléggé ment a savasodás a combban... így aztán 9 után valahol kb. pár tíz métert gyalogoltam, ennyitől nem lett jobb, így inkább futottam tovább. :)

azért nem haragudtam annyira a combomra, mert az már elég jó, hogy csak 194-195-ös pulzus mellett kezdett el panaszkodni. de azért még kell szedni azt a vasat stb cuccot sajnos. :) mert nálam ez azért nem normális szerintem. (normál esetben inkább olyan 199-től felfelé lenne ilyen jelenség, hacsak nincs nagyon meleg, mert akkor még feljebb levő pulzus is oké savasodás nélkül.)
szóval a 3,6km-ből 3km-en át átlag 194-195-ön mentem (néha felugrott 196-197-re, csak úgy magától :P ).  ez rendben is van, kb. így terveztem :)

de még nem volt itt vége.. a 10-es km-tábla még párszáz méterre volt, tempó stabil 7:20-asokban, amikor úgy éreztem h muszáj ezt a savat vagy mit kihajtani a combjaimból. fizikailag tudtam menni,de baromira zavart, nem élveztem, akaraterő kezdett gyengülni, a francokat érdekelte az hogy esetleg még meglehet az 1:20-as idő... így megbeszéltem magammal, hogy a 10-es km-táblától gyalogolok egy jó darabig. :)

ja, lehet h fura de még így is eléggé élveztem, amikor épp nem figyeltem a combban levő érzésre. egyszerűen van valami ebben a szakaszban, ami nekem bejön. :)

a 10-es km-nél belémbújt a kisördög, megnéztem a teljes időt, és leesett az állam: 1:05??? de hisz azon a maradék 1600m-en tempógyalogolva is beérek 1:20-szal! ekkor el is kezdtem a gyaloglást, szép kényelmesen, le is ment a tempó 9:30-ra ááá, akkor feltámadt a harci kedv és összekaptam magam, valamivel tempósabb gyaloglással 9 alá ment, ez volt tán vagy 150m összesen, aztán eddigre szépen eltávozott a sav a combokból, újjászülettek. :) a pulzus ekkor 193... iigen, tempógyalogolva 193. :) elkezdtem megint futni a 7-es tempóban, ment is, néhány száz méter után persze újra jött a savasodás, de akkor már volt elég akaraterő bennem ahhoz, hogy elviseljem ezt a kellemetlen érzést. szóval elviseltem, a pulzus 194, 195... az utolsó 600m-en először 196, 197... volt egy csúnya lusta gondolatom, hogy a parkolótól sétára váltok :), de nem tettem! volt akaraterőm és futottam végig a jól beállt combokkal!! a befutó az a köves extrameredek sípálya, ott új köridőt nyomtam, mert kíváncsi voltam, mit tudok a legvégén. :)

hát, ez is érdekes volt.... ráfordultam a befutóra, látom az óra 1:16:xx-et mutat, addigra persze már tudtam h 1:17:xx lesz a vége, mert 1:12:xx lett a 11-es km-táblánál. örültem, jó volt látni az 1:16-ot, nézelődtem, kerestem futótársamat, akivel együtt jöttünk. nem láttam, aztán a befutó közepére elkezdett nagyon nehéz lenni a tempó, vagy mi.. elkészült a combom, így előrehajoltam jól, hogy könnyebb legyen, de ezt sikerült jól túlzásba vinni, úgy görnyedtem, mint egy 80 éves öregember. :) és így is egyre lassultam! legalábbis úgy éreztem! már csak arra koncentráltam, hogy ne kelljen belegyalogolni, MERT CSAK. jó volt erre koncentrálni, megszűnt a külvilág, az idő nagyon lassan telt, annyira lassan, hogy még arra is volt idő, hogy elkezdjek kissé rosszul lenni, halvány rossz érzés a gyomrom környékén stb., nem valódi hányinger, de rossz. valahogy sikerült feljutni a célvonalhoz, de nem tudom hogyan :) közben meg arra gondoltam még, hogy úristen de szarul nézhetek ki így :), hogy így látnak, meg egyáltalán, ciki és kész :) de ugyanakkor az akaraterő diadalát élveztem :D hogy legalább itt a végén összejött az igazi küzdés!

67mp volt a felfutás a sípályán, de szerintem inkább 67 perc. :)) 
kb. 8:45-ös tempóban.. de jó az! a múltkor rendkívül hasonló terepen és tempóban edzésen is simán felvitte 160-ról 190-re a pulzust. szóval örülök h ment verseny végén is ez. 
nyilván utólag néztem csak a pulzust, 196-ról indult, 20mp után felment 199-re, és onnan végig 199 volt. nem ment feljebb és kész. aztán a célban rögtön félreálltam, előrehajolás úgy 10-15mp-ig, aztán már jól voltam, a régi önmagam, simán legyalogoltam a többi emberkét a csomagosztáshoz haladva. :))

ja, és azt mondta utána nekem futótárs, h döbbent csend volt, amikor a célhoz értem, mert olyan szarul néztem ki. :) vagy mi. ja, amúgy azt is mondta, hogy 35. lettem; igazából közben ez érdekelt legkevésbé, de persze azért jól hangzik. :) inkább az 1:17-nek meg a kitartásnak örülök :))
13 percet javítottam tavalyhoz képest! (persze az időjárás is jobb volt.)

érdekes még: tavaly a körülöttem futók fele gyalogolt (lassabb mezőny), azokat mind leelőztem az utolsó 3,6-on, futókat viszont alig-alig. most alig gyalogolt bele valaki (jobb mezőny volt körülöttem), de sikerült véletlenül jópár futót megelőzni. :P
+1 érdekes: a befutó kevésbé volt lihegős, mint előtte a parkolón futni. ki érti ezt ;) (bár sejtem)

még utána sikerült összefutni picikatával, eldumálgattunk. ő ismert fel engem, nagyon ügyes :) nekem az ilyesmi (képről felismerés) nem megy annyira. :) pl. amikor run-kát kerestem a coca-colán, pff, akkor is sikerült vki mást megszólítani. :D még snecikét majdnem sikerült elkapni, de eltűnt a tömegben.. aztán siettünk haza 1 után. összességében jó volt, kicsit elfáradtam, persze az alvás sem volt túl sok, amúgy nagy gáz nincsen.

most nyavalygok egy kicsit, mert így esik jól :P vagy nyirmogok vagy mi :)

szóval, elvileg ott a fény az alagút végén, de akkor is elég nehéz azért ez most lelkileg.. :((

tudom én h kell egy kis idő mielőtt minden rendbejön a vas szedése után.. most ugye minden vasat arra használ a szervezet, hogy a vérképet javítsa, néha egy kicsi cseppen az izmoknak is belőle, de a raktárakat egyelőre nem tudja feltölteni...

úgyhogy most megint bekaptam a havonta újabban szokásos gödröt, és azért elég rossz ez így, főleg lelkileg. annyival jobb fizikailag most, hogy legalább a napközbeni fáradtság+izomgyengeség elmúlt 2 nap alatt. (gondolom ez is attól volt, de persze csak az időbeli egybeesés gyanús meg h áprilisban is kb. ugyanez volt)

de attól félek h eddig kevesebbet szívott fel a vasból a szervezetem, mint reméltem. mármint reméltem h mondjuk 20%-ot, de ennyit sajna nemhiszem... max 10% lehet :( bár csak pesszimista hangulatban vagyok :P de majd most emelem 200mg-ra a napi bevitelt, annak a 10%-a már nem olyan szar :)

most ne mondja senki h ne legyek türelmetlen, mert de. hogy miért, lásd lejjebb:

lassan 3 hónapja a béka feneke alatt tudok csak futni az idő nagy részében, mármint magamhoz képest persze; és amikor gödör van akkor egyáltalán nem lehet 6p-es vagy gyorsabb tempó lokális "elsavasodás" nélkül. ilyenkor simán meghaladja az energiakövetelmény az oxigénfeldolgozó képességet az adott izomban... és egy idő után nem lehet futni értelmes módon így, csak rövid ideig megy..

ez egy röhejes dolog amúgy, mármint baromi furcsa, mert hosszútávfutás esetén normál esetben az anaerob aktivitás csak nagyon megnőtt oxigénfelvétel mellett jön be, tehát az ember veszi a levegőt őrült módjára, stb... én normál körülmények között hamarabb adom fel a mellkasi/tüdői diszkomfort miatt, mint az elsavasodás miatt. de ez a lokális verzió olyan, hogy oxigénből nem kell sok egyáltalán... sőt. :S

úgyhogy lassan fél éve nem volt esélyem gyorsulni a magasabb pulzusokon, az alacsonyabb pulzusokon javulás ugye még ment egy darabig, még a télen, de már annak sem örülhettem a tavasszal. szóval a gödrökön túl ez is eléggé meg tudja az embert viselni lelkileg.

most már csak abban reménykedem, hogy júniusban a vérveszteségtől vagy akármitől már nem lesz semmilyen gödör a futásban, mert már nagyon unom őket. remélem néhány nap elég lesz, hogy kijussak a mostaniból, és aztán utána már talán csak felfelé vezet az út!? de jó lenne.. :)

azért azt megnyugtató tudni h a gyorsulás magasabb pulzus mellett ezért nem ment, és nem azért nem, mert "csak".  kb. 175-ös pulzus környékén volt a limit a tél során. ez alatti pulzuson gyorsultam (ami azóta persze elveszett...), felette nem, semmit. vááá.

és még egy dolog ami biztató... kezdjük ott, hogy novemberben és utána sokszor volt az az érzésem, hogy a keringés bírja de a lábaim nem, a gyorsabb tempót. és ez nagyon zavart lelkileg... :S most már tudom h nem a lábam gyenge, hanem ez csak a lokális savasodás miatt volt :)) ezt tök jó tudni, h emiatt nem kell aggódni. csakis azért nem kellett annyi oxigén, azért volt olyan kellemes keringésügyileg, mert nem is használtak az izmaim annyi oxigént; mert nem tudtak... helyette anaerob mód... cserébe majd belehaltak a lábaim az adott tempóba. ez volt például a novemberi félmaratonon is ha 5p-esnél gyorsabban próbáltam menni...

viszont ami még rossz, az hogy úgy szeretnék edzeni rendesen, de nem lehet, nincs értelme, egyelőre. pedig vállalnék én akármilyen szenvedős résztávot is, ha lenne értelme :) de nem, csak várni lehet, mást nem, addig meg csak lassan futni, néha, blah.... vagy nem jól látom? :/

na jó, erről most ennyit.. valamivel jobb így a nagy sóhajtás után :)

más: érdekesség: a kognitív teljesítményt is befolyásolja a vaspótlás :O vagy nemtom... de ez több, mint érdekes :)) az irodalom szerint a koncentrálókészséget befolyásolhatja, és tényleg ezt tapasztalom. egyes olyan feladatok, amihez erősen kell a rövid távú memória és a koncentrálás, jobban mennek az utóbbi időben.