vigyázat, sok agyalás jön, de a lényeg, hogy kiderül "sérülésem" valódi természete, legalább részben :P

nem tudtam aludni tegnap éjjel, a vitázás után tényleg kezdett az idegeimre menni az egész sérüléstéma, főleg mert határozottan úgy éreztem, hogy bármi is legyen a probléma, szarik rá hogy pihenek-e vagy sem... ez egy érzés volt, nemtom megmagyarázni, de a következőekből kiderül, hogy jól sejtettem, a pihenés sose oldotta volna meg...

nade, nem ment az alvás, úgyhogy felkeltem, bambultam-nézelődtem a neten, aztán próbáltam volna megint aludni, átmentem a hálószobába, de belém bújt a kisördög, és elkezdtem megint próbálgatni mindenféle testhelyzeteket és mozgásokat, volt ami ment, volt ami -várható módon- nem, aztán eltűnődtem azon, amit Bozóttal beszéltünk előző este, hogy a májusi lépcsőn történt "balesetem", amitől a jobb külső combfeszítő izmom részlegesen inaktív lett (ki tudja miért), összefüggésben lehet a mostani problémával.

májusban írtam róla asszem, de a lényeg hogy egyszer a városban mászkálva túl gyorsan, túl nagy erővel mentem fel egy lépcsőn és akkor valami történt a jobb combfeszítővel. éreztem egy kis fájdalmat a jobb térdem szélén, de csak egy pillanatra. utána ment minden tovább rendesen. de később észrevettem, hogy  valami nincs rendben azért mégse, mert ugyan nem fájt az izom, de simán nem engedelmeskedett az agyam parancsainak, ha a térdet akartam vele nyújtani. de valamennyire megjavult pár nap alatt. nem teljesen, de ez az inaktivitása sose zavart a mindennapi életben, mert csak a térd 100%-os ill. azon túli nyújtásához kell, azaz az nem ment, de az meg minek? egyébként is egyszer "gyógytornáztattam" pár napig, ami annyit tesz, hogy piszkáltam mindenféle feladattal az izmot, amik először nem mentek, de aztán igen, és akkor jelentősen javult a funkciója, mondjuk 95%-os lett. az nekem már elég jó volt. egyébként a legjellemzőbb tünet az volt, hogy ha ültem, és próbáltam megfeszíteni a külső oldalon a combfeszítőt, akkor nem nagyon mozdult, vagy nagy erőlködésre igen, de akkor ment vele a középső farizom is vagy más izmok. de leginkább az a farizom mozdult vele együtt. (a bal lábamon nem, ott normális...)

namost, a múltkori sprintteszt (sprintelés mint az állat, aztán még 2p futás max tempóban...) utána hazaérve, észrevettem, hogy meg tudom feszíteni anélkül h menne vele a többi izom, és a 100% nyújtás relatíve könnyedén megy! :O (így is volt, amikor csak 95%-osnak éreztem, de határozott változás volt.) hát, örültem, mert végül is ez jó, de nagyon nem foglalkoztam vele, mert nem befolyásolt semmit.

na, erre rá két nappal egy futás végén jött elő a mostani nagy probléma! :S tehát hogy a középső farizom - tehát a fenéken elöl oldalt levő izom... - az ami inaktív az utóbbi néhány napban, és ez okozza a problémákat... de, ebből még mindig nem esett le hogy mit kéne tenni :) csak csodálkoztam hogy a combfeszítő rendben van, mert tesztelgettem és kb. 100%-os volt, a farizom meg erősen inaktív ugyanakkor, egyszerűen nem reagált az agyam parancsaira sok esetben, más esetekben-pozíciókban meg részlegesen reagált.

aztán összevissza ugráltam és valamiért megpróbáltam azt, hogy 100% nyújtott térdekkel állva megpróbáltam megfeszíteni a fenekem (tehát oldalt), ellenőriztem is odanézve hogy szépen rendesen feszül, meglepő módon... ezután kb. 1 mp-cel később képtelen voltam a jobb térdem 100% nyújtva tartani, csak 95% ment.

no, azóta megint inaktív a jobb külső combfeszítőm, de a fenekem rendbejött!!! ellenőriztem gyorsan pár gyakorlattal, ment az oldalt fekve láb felemelése, meg ilyenek! húúú de örültem!! :D 

ma pedig kipróbáltam a futást, ott is éreztem, hogy helyreálltak a dolgok! viszont elgyengült az izom, mert pont elég volt neki amennyit futottam (40p)... elfáradt :P majd holnap végzek rajta erősítő gyakorlatokat, remélem segít.

most örülök is, meg nem is. örülök, mert megy a futás meg a sétálás meg minden, nem fáj semmi egyéb izom mozgás közben, mert nem kell kompenzálniuk (a hátamon sajna még nem tökéletes ha ülök, de talán javulóban van). és ugyanakkor nem örülök, mert ez ráébresztett arra, hogy mégiscsak valamit tenni kell a combfeszítővel, mert nem akarom h megint ez történjen. nemtudom lehet vmi idegproblémáról van szó?... :S

mondjuk legalább azt is tudom most már ebből, hogy nem túlterheléses sérülésről van szó :P hanem egyszerűen "átkattant" valami a lábamban. ideg? ettől függetlenül, most még inkább parázok a sérülésektől, mint korábban, még jobban fogok figyelni. és ezt az ideg vagy izé dolgot meg kéne vhogy oldani, csak gőzöm nincs hogy, mert gőzöm nincs mi ez.

le szeretnék szögezni pár dolgot magamról a félreértések elkerülésére. :)

DISCLAIMER: ha pedig esetleg tartalmatlan hülyeség, amit írok, akkor ez van, még nem jutottam olyan magasságokba, hogy tudjam, mi az igazság és mi nem. :)


- igen, szeretek gondolkodni, próbálni a dolgok mélyére nézni, én az agyam csak futás közben tudom kikapcsolni, de abban meg pont azt szeretem! szóval, én így funkcionálok, ez lehet, hogy jó vagy az is lehet hogy nem jó, de ez van. ilyen vagyok, de ebből nem kell egyéb következtetéseket levonni.

- nem képzelem magam mindenható istennek, sőt eszembe se jutott, hogy más ezt gondolhatja rólam.

- azért írok sokat az edzéseimről, ill. blogomban, mert szeretek mindent leírni, hasznos később visszanézni. próbálok alapos lenni, persze néha talán kicsit kellemetlen tud lenni saját magam számára, amikor írok valamit, de később kiderül, hogy máshogy van valami, de nem baj, azt is leírom. :)

- a blogban a terveimről is írok, ami segít nekem konkretizálni őket. ezek a tervek persze gyakran változnak, attól függően, hogy mi működött, ill. a körülményektől függően.

- a fórumokban akkor szólok hozzá, ha úgy gondolom, van egy kis gőzöm a témáról, és segítőkészségből szólok hozzá. ha nem tudok semmit a témáról, akkor persze nem írok.

- attól még, hogy csak lassan 1 éve futok, még lehetnek nekem is saját gondolataim és kevéske tapasztalatom, ami alkalmazható és ez még nem azt jelenti, hogy a mindenható kategóriába szálltam rögtön :) igencsak messze tőle. de azért az 1 év több, mint a nulla, és ha egyszerűbb dolgokról kérdeznek kezdők, amiket én kezdőként már átéltem, akkor arról tudok írni.

- ha határozottnak tűnik a véleményem, az nem jelenti, hogy tévedhetetlennek képzelem magam, sőt.

- sőt: imádok gondolatokat megvitatni, nem baj, ha a másik másképp gondolja, amíg nem személyeskedik, mert sajnos azt nem bírom. rossz: van amikor azt is személyeskedésnek érzem, ami nem annak volt szánva.

- a pulzusmérő hozzám nőtt, szeretem a számokat, szeretem a matekot, nem zavar ha rajtam van a pulzusmérő, az viszont zavarna, ha a tempót jelezné ki, ez ki is van kapcsolva a garminomon :). a pulzusmérő segített rájönni arra, hogy van olyan futás is, ami tényleg könnyű, nem stresszelős.

- a pulzusmérőt azért szeretem nézegetni, mert ez nekem egyfajta kapcsolatot, utat jelent a szervezetemhez. tehát sok mindent elmond magamról, segít szubjektív érzéseket felfedezni, és ez tök jó.

- ...ja, ha ezzel ellentmondásban látszik az az állításom, hogy nélküle 185+ lenne a pulzus, ha a saját tempómat futnám: az van, hogy először is begyorsulnak a lábaim, hogy olyan tempó legyen ami kellemes nekik ("saját tempó", ez kb. ilyen 4p-es tempó, de az 5p sem rossz nekik "lazázásnak"), aztán amikor elkezdem érezni szubjektíven is hogy hé ez sok, addigra már kb. fel is ment a pulzus, kb 1-2 perc elég neki bőven. :P persze ekkor lehet lassítani, no de, akkor máris fékezem a lábaim, kontrollálom őket, ennyi erővel a pulzusmérőt használva is kontrollálhatok. itt alapvetően annyi a baj, hogy az aerob rendszer még nem tudja megtámogatni eléggé azt amit az izmok tudnak.
azaz futom a saját tempómat de kezd hamar szar érzés lenni, ha nem kontrollálom le, tudom, ezt a jobb futók nehezen tudják elképzelni (krisz, pátyalso, stojesz), de ettől még ez a dolog létezik, számomra nagyon is kézzel foghatóan.

- hogy mit gondolok a sérülésről: az ironikus hogy egyik oka a lassú futásoknak az volt, hogy így biztonságosabb, kevésbé van esély a sérülésekre, én meg baromi paranoid vagyok, félek tőlük. persze biztos nem lehet mindig elkerülni a sérüléseket, de azért az ember törekszik, mert az esélyt lehet minimalizálni helyes edzésekkel. nekem így sikerült most, ez is egy tapasztalat, és ezzel a tapasztalattal is tudok valamit kezdeni és nyilván fogok is, már leírtam pl., hogy a nagy tanulság, hogy pl. gyorsabb edzéstől fáradt izmokkal nem futok sokat.


itt a a szótár vége, fuss el véle :)

na múlt éjjel tesztelgettem magam megint mindenféle mozdulattal, gyakorlattal. (már csak azért is, mert valaki kérdezett tőlem, mert hogy ismerősének is hasonló gondja lett most..)

azt hámoztam ki belőle, hogy lehetséges, egyáltalán nincs rendben a probléma, sőt. az alap kiváltó ok valszeg ugyanolyan most is, mint múlt hétfőn. persze csak tippelek. de úgy érzem, nincs megoldva semmi, egyáltalán. úgy néz ki, hogy a TFL/ITB csak azért panaszkodott, mert kompenzálni próbált egy másik izom helyett, amelyik valamiért nem működik, ez talán a gluteus medius (=középső farizom), de persze lehet h ez is csak következménye valami más problémának.

úgy látom (persze lehet, hogy rosszul), hogy járás és futás közben a TFL és egyéb izmok kompenzálnak helyette, ehhez kezdenek hozzászokni, de azért nyilván ez így nem megoldás. persze nekem fogalmam sem volt róla, hogy erről van szó, különben nem mentem volna nemcsak futni, hanem még sétálni sem. úgyhogy most megint nem merek sokszor kimenni a lakásból, nehogy agyonterheljem őket.

de csak az vezetett rá, hogy valami nincs rendben, hogy ülés közben fáj néha egy teljesen más terület ami nem javul semennyit, és ez elkezdett most már tényleg zavarni, és megint utánanéztem a dolgoknak neten.

amik nem mennek rendesen, azok mind a gluteus mediust dolgoztatnák meg, tehát talán ezzel van a baj, de egyszerűen nem tudom hogy hogyan kéne rávenni, hogy az dolgozzon a TFL helyett (ami baromi gyorsan elfárad). pl. lépcsőn egy láb, másik láb lent, csípő lent, és a csípőt kell visszatolni felfelé. a bal oldalon meg tudom csinálni sokszor, a jobb oldalon 2-3 után elfárad az egész jobb oldalam. de még szánalmasabb, hogy fekve a bal lábam (nyújtott láb) akármeddig fel tudom tolni a levegőbe (oldalt, testtől távolítás, ez is a gluteus mediust dolgoztatná), a jobb lábam meg csak egy picit mielőtt a TFL elkezd sikítani (pedig nem neki kéne dolgoznia...).

ilyen módon a futás közben is csak valszeg X ideig bírnak kompenzálni az egyéb izmok.. tegnap pl. lehet ettől fájdult meg a végén a popliteus. a TFL nem, de azért ha őszinte akarok lenni, már az is kezdte volna érezni a terhelést, csak azért tűnt úgy hogy oké, mert valamivel tovább bírta volna, mint amennyi időt terveztem futásra, szerencsére. :)

gőzöm nincs, hogyan aktiváljam megint ezt az izmot. most keresek jó szakembert, orvost, akármit, ha van valakinek tippje, megköszönném.

kezdem érdeklődéssel figyelni az eseményeket :D

azt hiszem, ez sokkal izgalmasabb, mint az edzés->fejlődés->edzés->fejlődés... ciklus. :)

a mai "edzésen" 2 dolog derült ki:

1) a csípőnél további javulás! jelenleg 95%-osnak mondanám a készültséget. nem piszkált, emiatt nem kellett leállnom az edzéssel. persze azért 2 órát még nem mernék menni :)

2) valami nagyon felborult a szervezetemben. vasárnapi futogatáson normál volt minden. a hétfői "edzésen" kb. a márciusi-áprilisi szintre estem vissza. most a legutolsó edzésen pedig nem tudtam már úgy sem futni, mint tavaly novemberben. amikor a legelső 5km-em futottam egyben tavaly novemberben, jobb formában voltam, mint most. azért kellett leállnom a mai edzésecskével, mert nem bírtam tovább erővel.

most a gép előtt ülve sem vagyok vmi isteni formában, érzem a mai napot a mellkasomban (ez nem megfogható érzés, csak olyan mintha jól elfáradtam volna ott). ja, betegnek nem érzem magam, nem fáj semmi, általános energiaszintemmel semmi gond.

jah, kicsit szomorú az is pl., hogy később délután el kellett mennem és elkezdtem a buszmegállóba lazán lekocogni (enyhe lejtő az eleje, 100m lett volna a táv), és tök jól esett az első néhány lépés de 50m után már rosszul éreztem magam ezért inkább leálltam és sétáltam. de amúgy ha nem mozgok, max. sima séta, akkor nem érzek semmi különöset, minden oké.

érdekes mozi ezt nézni... csak azt nem tudom mi történt és mi lesz belőle :)

szóval, nemtom mi van, na, úgyhogy legközelebb valszeg azt csinálom, hogy 150bpm alatt maradok (bemelegítésnél 140 alatt), ha bírok úgy futni akkor futok, ha nem vagyok képes futómozgásra (ha marad a mostani állapot, akkor nem), akkor tempós séta. aztán meg majd meglátjuk.

egy dolog ezek után sajnos 99%-osan biztos: nem mehetek a nike-ra. azért sajnálom.

megint egy nagyon értelmes cím, de úgy szoktam címet választani, hogy az a lehető legjobban illik a hangulatom kifejezéséhez... :)

úgy látszik épülgetek fel. a teljes pihenés csak néhány napig volt jó ötlet. kezdtem érezni h leépülnek az izmaim a csípőnél meg környékén. legalábbis most ezzel tudom magyarázni a pár új izét ami pár nap pihenés után jött elő... a vasárnapi kis futás egyértelműen jól esett, pedig utána voltak tüneteim pár óráig a TFL környékén (ha járkáltam-sétáltam, bár tempós sétánál elmúlt, csak lassúnál jövögetett elő).

a hétfői (mai) futás még jobban megerősítette ezen érzésem :)) mert határozottan jobban bírta. most vagy tényleg javul, és tényleg csak izomprobléma, nem pedig komolyabb valami, és/vagy a gyorsabb tempó kevésbé irritálja.

jah, igen, a gyorsabb tempó. vicces a hirtelen váltás, mi? de ha már csak ilyen keveset merek futni, akkor ez többet ér, mint a lassú. meg talán ezt tényleg jobban bírja az az izom. meg elvileg úgyis be kéne lőni azt a bizonyos 65%-os intenzitást.

kicsit nehezen megy egyelőre a 65% eltalálása, mert a lábaimnak az 5p meg a 6p tempó ugyanolyan laza. (a 65% 5:50 körül lenne.) a cél még mindig az, hogy 40-50p fájdalommentes futás 65%-on.

ja és a hozzá tartozó pulzus érdekesen magas, vagy a melegtől, vagy a néhány nap punnyadástól, vagy nemtom.. nem is érzem annyira az energiát, kicsit visszafejlődtem tuti. meg talán rossz nap is volt (magas nyugalmi pulzus is) de azért mégiscsak... tehát úgy tűnik, úgy fejezem be a nyarat hogy hátrébb vagyok, mint ahol kezdtem, "tök jó"... vagyis nem jó.

úgyhogy eldöntöttem, h nem érdekelnek az őszi versenyek, legalábbis a szeptemberiek nem. ha összejön, jó, ha nem azis jó, konkrétan a nike félmaratonról meg a spar 30kmről beszélek. nem érzek semmi motivációt arra, h elmenjek ezekre, még ha addigra netán 100% tünetmentes is leszek. ez főleg azért van, mert nem kerültem közelebb az őszi célok eléréshez, sőt. csak távolodnak... nemtom, talán majd októberben jobb lesz. vagy novemberben. vagy soha. tényleg nemtudom miért olyan nehéz nekem az izé állóképesség megszerzése. jó lenne már egyszer olyan tempót bírni hosszabb ideig, ami a lábaimnak is kellemesen felrázó, nem ezek a baromi lassú 5 meg 6 percesek 185-ös pulzuson. (a 7-8 perc szerencsére egy teljesen más kategória. :) talán más izomrostokat használok ott...?) vagy legalább már ne 185 kelljen az ilyen baromi lassú tempóhoz, tehát bírjam mittomén félmaratoni távon át.

de innen szép továbbhaladni és javulni, fejlődni. talán jövőre már fel tudok mutatni valami kis állóképességet is.

visszaolvasva... fontos, ez nem sima nyafogás, most tényleg így látom a dolgokat, mármint h elég nehéz eset vagyok állóképességben, de tényleg, tök ciki h a 65% intenzitás pl. még félmaratonra se biztos, hogy elég :) valami alapsebességem az van, hálistennek, de állóképesség semmi, és nehéz rávenni a szervezetem hogy rájöjjön mi is az, eszik vagy isszák :)

hát, nem sikerült az egyik titkos célom: 12 hónapig úgy edzeni, hogy ne kelljen edzést feladnom, kihagynom. 10 hónap és 4 hétig sikerült... :) (tehát gyakorlatilag 11 hónapja kezdtem, néhány nap híján, na.)

hát tegnap ez a pillanat is eljött. a legnagyobb gáz, hogy sajnos olyan a probléma, hogy még sétálnom sem szabad. :(( a probléma öndiagnózisom alapján valószínűleg az egyik combizommal van (tensor fascia lata), ami a csípőtől ered, ott lefut oldalt és az ITB-ben (iliotibiális szalag) folytatódik a comb külső oldalán. na ezzel annyi a ciki, hogy a TFL és az ITB feladata bizonyos mozgások kontrollálása nemcsak futáskor, hanem séta közben is. a legerősebb hatás akkor éri őket, amikor lejtőn fut az ember (itt történt a probléma!), illetve lépcsőn lefelé menet (talán ez még durvább, mint a lejtőn futás).

a klasszikus ITBS esetén az ITB a térd külső oldalánál dörzsölődik valaminek, nekem ez nincs, nem is annyira az ITB a gáz, hanem a TFL felette, a csípő alatt oldalt. pl. nyugalomban is van néha nagyon halvány diszkomfortérzés ott, ahol a TFL ered, a csípő valamelyik csontjánál (most nem tudom a nevét pontosan), ill. még kicsit az eredési pont alatt is megvan ez az érzés. nagyon halvány, de nem kellemes...

nagyon nehéz volt diagnosztizálni, mert a sima ITBS a térdnél fáj... nekem pedig nem fáj a térdnél, tehát ezért nem is gondoltam ITBS-re először. viszont pl. ober-teszt pozitív lett, ami az ITB-t teszteli. ezen nagyon csodálkoztam. amíg rá nem jöttem mi van. (mindenféle más tekergetés és teszt negatív lett, azaz nem fájt meg semmi.)
jah és annyira szörnyen rosszabbodó volt sima sétától, hogy már csontproblémára gondoltam és baromira megijedtem. :)

mindenesetre, talán az az izom van meghúzódva, mert ugye érzem ezt az akármit nyugalomban is. járáskor meg pont ellenkezőleg, nem érzem. akkor "csak" a fájdalom van egy idő után... baromi alattomos ám, mert az első pár perc tünetmentes... aztán pár perccel később mindössze néhány lépés megtétele alatt kifejlődik a teljes probléma, először halvány fájdalom ami aztán nagyon gyorsan erősödik.

így most a rokkantat játszom el, mindennemű séta tilos, bicikli tilos (az is irritálhatja ITB-t és én nagyon is jól el tudom képzelni ezt), a mellúszásban csak simán nem vagyok biztos, úgyhogy csak otthon ücsörgök amíg fájdalommentesen nem tudom végezni a ITB-tesztelő/erősítő lépcsős gyakorlatot. ha valakit érdekel, leírom a gyakorlatot részletesen. hihetetlen jól megdolgoztatja a TFL/ITB-t, legalábbis ha jól csinálod (könnyű elrontani), akkor érzed, hogy keményen dolgozik ;) de nekem a legjobban az tetszik benne, hogy elő tudom csalni a problémát akkor is, amikor pár óra pihenés után az első néhány perc járkálás a lakásban tünetmentes. tehát ez egy jó teszt, na.

egy dolgot még megtanultam... fáradt combizmokkal nem futok hegyen. mert valszeg ettől lett a baj, legalábbis az én elméletem az, hogy amikor kimentem hétfőn fáradt/fájós combhajlítókkal és combfeszítőkkel, akkor lehet a TFL-nek extra erősen kellett dolgoznia a lejtőkön és pont a végére adta fel. tehát az edzést még be tudtam fejezni, de utolsó 500m-en már volt probléma. (akkor még nem tudtam, hogy mi a baj, tegnap éjjel jöttem rá, hogy valószínűleg ez.)

kár, mert pont mostanában kezdtem volna el kísérletezni azzal a javaslattal, hogy a zsírégetésem helyett a szénhidrátégetésen dolgozzak először. ez meg úgy történt, hogy neten elkezdtem beszélgetni egy emberkével, aki edzésélettanból vagy vmi ilyesmiből phd-zik, nagyon jó maratonista, és mellesleg jártas az edzősködésben, és amikor elméletről beszélgetve felmerült, hogy milyen rosszak a hosszabb távú versenyeken az időim, szívesen adott nekem tanácsot.

nagyon érdekes a dolog tényleg. az a baj, hogy rövidebb távokon is lassabb a tempóm, mint elvárni lehetne a vo2max melletti tempóm alapján. tehát még ezek az alapok sincsenek meg szerinte, ezért kell előbb a szénhidrátégetésen dolgozni, ami a 2 és 90 perc közötti távokhoz szükséges alap energiaforrás. és majd arra építhető a zsírégetés fejlesztése később.

ez azért baromi vicces, mert mindenhol máshol azt olvasni, hogy ha szar a rövid és hosszú távok közötti tempókapcsolat, akkor a zsírégetésen kell dolgozni... :P (maffetone, hadd)

az lett volna a kísérlet, hogy 65% intenzitáson futok mindennap (nem hosszan...), és meg kell figyelnem hogy a pulzusom hogyan viselkedik, ez alapján esetleg igazítjuk a 65%-ot. majd kifaggatom hogy mi alapján :) mindenesetre, ha úgy viselkedik, ahogy elvárja, akkor a 65%-on kell edzenem egy darabig, amíg nem stabilizálódik a pulzus, tehát nem emelkedik a futás végére. ez lenne egyfajta alapozás és aztán majd folytatjuk másképp.

jah, ez a 65% természetesen jelentősen magasabb intenzitás, mint a hadd laktáttoló meg a maf / hadd alapozó. ;) összehasonlításul annyit, hogy a maf alapozó intenzitásom 50%, a hadd alapozó 45%, a hadd kezdeti laktáttoló meg 55%.

ilyet én még nem is olvastam sehol, de pont vmi hasonlón gondolkoztam magam is, amikor azon gondolkoztam, hogy ősszel hogyan folytatom a kísérletezést, hogy mire reagálok legjobban.

a Hadd-os alapozás jelenleg félbeszakadt, hisz nem edzhetek-mozoghatok átmenetileg semmit, de egy rövidke elemzés azért így is lehetséges. kissé felemás a dolog, mert először úgy tűnt, hogy 160-as intenzitáson javultam, kezdő tempóban és állóképességben, aztán meg úgy tűnt, hogy ennek a mellékhatása hogy 153 körül meg leromlott az állóképesség, azaz a tempó tartása egyenletes pulzus mellett. a kezdőtempó azonos most is, de nem mindennap sikerül lassulás nélkül tartani a 153-as (150-154 zóna) pulzust. néha mondjuk igen, nem tudtam rájönni, mitől függ...
de ez számomra bizony visszafejlődés kategória. talán kicsit túl sokféle ingert adtam a szervezetnek, mert a 160-164 intenzitás biztos, hogy kevesebb zsírt használ, és több cukrot és több laktátot is (sajna), és megpróbált ehhez szokni, de akkor meg valahogy elfelejtette, hogy hogyan kell az alacsonyabb pulzuson alacsonyabb arányban használni cukrot. ez csak a saját elméletem persze :)). ami érdekes, az, hogy 150 alatt (140-144, 145-149) nem találtam ilyen negatív hatást soha, valszeg az már annyira egyöntetűen zsírégetés, h nem számít, mit csináltam-edzettem más zónákban.

ja, természetesen a nyári meleg hatását nehéz kiküszöbölni, de próbáltam ezt is belevenni az elemzésbe. és úgy találom, hogy ha nem párás a levegő, akkor nem baj az se, ha 25-30 fok van, csak ne legyen napsütés, tehát este legyen, akkor hiába van meleg még mindig, kevésbé hat a pulzusomra az időjárás, mint amikor még fent van a nap az égen vagy ha esős-párás az idő.

szóval hol jó voltam, hol kevésbé jó... néha nagyon jó :) tehát valamit azért számított ez a fajta edzés is.

hmm, hmm, mit látok?! 270km júliusra!

eddig a legtöbb az április volt, 216 (meg még pár km bemelegítés amit nem mértem-logoltam). ez a 270 meg gyanúsan könnyen esett... nem mintha a 216 nehéz lett volna. :D

azért, ha belegondolok, hogy januárban úgy gondoltam, 1200km jó lenne erre az évre, esetleg kicsit több... hát már most közelítek 1500-hoz :D a 2010km kb. biztos meglesz;)

a másik dolog, hogy a lábaim marha jó állapotban vannak. :) eddig a legjobban márciusban-áprilisban érezték magukat, tehát amikor csak 150-153 közötti pulzuson futottam (pár futást kivéve a vivicitta környékén). de mostani helyzet már-már vetekszik azzal. :)

csak éppen most 50-60km helyett 60-70km között vagyok hetente. van benne laktáttoló edzés is meg extraalacsony pulzusos edzés is. ez így tök jó változatos, élvezem. ezentúl persze vannak a hegyi futások, ez is a változatosságot segíti elő, de a terepfutások szerintem még nagyobb változatosságot biztosítanak az izmaimnak... pl. kb. 1 hétig be volt vmi állva a vádlimban időnként, bár ez futás közben nem zavart, és ez azóta nincs, amióta megfutottunk egy 30km-es túrát. :) a másik, néha meg kellett állni igazítani a cipőmön, ez sincs azóta. persze lehet véletlen egybeesés, de én most úgy képzelem h az izmaimat jól megmozgatta az a futás és ez segített. :)
szóval feltétlen akarok még terepen futni, csak találni kell pár útvonalat, ahol talán megy alacsonyabb pulzussal is - tehát nem meredek hegyek, bár persze néha rendben van az is :).

még azt is észrevettem, hogy jobban bírom az aszfaltos-betonos futásokat is, újabban 2 óra futás után se érzek semmit. korábban túlságosan monoton volt az izmaimnak úgy 80p után, legalábbis síkon. :) azért a 24km-nél még nem így volt, mert akkor már 1 óra után is éreztem hogy vmi máshogy van a lábaimban, kis fantomfájdalmak hol itt hol ott... ebben benne van, hogy azt elég sík aszfalton nyomtam a szigeten. de korábban a járdákon se ment 80p után úgy, h ne éreztem volna valamit a lábaimban... 
lábakkal kapcsolatos: egy tanulság még a túrafutásról, hogy a combfeszítőket azért még edzeni kell kicsit a lejtőkön ;)

hogy a tempóban van-e fejlődés, az más kérdés. :) vannak olyan napok, amikor igen, jobb a pulzushoz viszonyított tempó, mint valaha, aztán meg jön pár rossz nap, amikor kb. olyan, mint március-áprilisban. én nem tudom h ez mitől van, persze máskor is voltak már rossz napok, de most mintha gyakrabban ingadozna a pulzus vagy akármi legyen az. ja és nem azért, mert olyan nagy melegben futok, mert este szoktam. (ennyit a nagy barnulós projektről...)

meglátjuk, hogy augusztusban mi lesz, ez azért érdekes, mert a nike-ra csak akkor megyek, ha igen nagy valószínűséggel tudok 2 órán belül futni, egy 2-essel kezdődő időért nincs sok kedvem gyilkolni magam. jó, esetleg 2:00-2:01 nem olyan rossz... ;P
ja, júniusi hadd-tesztben 173-174-es pulzushoz vmi 5:55 tempó tartozott, és elvileg ez lenne az ideális félmaratoni kezdőpulzusom azaz tempóm is, de azért ennél jobbat szeretnék szeptemberre. ;)

a spar 30km-re viszont mindenképp megyek, mert olyan távon még nem versenyeztem. :)) nemtom írtam-e már, de legalább 3:10-en belül szeretném. főleg azért, mert korábban az a félmaratoni versenyem tempója volt :)))

de azt nem tudom hogy hogyan készüljek a spar 30-ra azon túl, hogy a 30km edzésen már nem olyan lehetetlen táv, meg hogy az alapokat építgetem még csak, tehát még nem látom sok értelmét a gyorsítóedzéseknek.. :) persze minden héten van vmi 2 órán felüli futás. a sima 2 óra nem vmi nagy durranás már...

a maraton ráér, ráér, ráér, mondom magamnak... csak az a baj hogy a 30km már olyan könnyen megy (bár csak 1db volt ami rendesen volt futva..), úgyhogy tök érdekes lenne edzésen futni 42-t, persze nem versenytempóban, az idő nem számít. :)) de ezt biztos nem csinálom meg még egy darabig.

amit biztos csinálok az az, hogy változtatok az edzésterven: előre meg volt tervezve 3 hét, ezt elég jól meg is csináltam. a lényeg az volt, hogy 65-70km az első 2 hét, a harmadik kevesebb km 50 körül, ez meg is lett; és még a fő lényeg, hogy 2 nap futás, 1 nap pihenés. az eredmény az, hogy a km-szám így is elég magas lett, de a lábaimnak nagyon kényelmes volt így, hogy csomószor nem 24 hanem 48 óra pihenést kaptak 2 edzés között. ez nem baj, de talán kicsit több terhelés sem baj, úgyhogy most a következő 4 hétben 3 futás 1 pihenő lesz az alapciklus, hasonló km-számmal összességében, 70km felett nem sok hetet tervezek egyelőre (csak 1-et a következő 4-ből :)) ).

annyi újdonság, hogy kb. 148-as pulzusú (145-149) futások is lesznek, mert a lábam nagyon nincs hozzászokva ahhoz a pulzuszónához, amúgy fogalmam sincs miért. még tán áprilisban panaszkodtam, hogy a lábaim ellustultak, na ez azért volt, mert hagytam lecsúszni a pulzust 148-ra, 150-153 helyett, és olyankor jött be ez az érzés. ez most is így van, pont úgy, mint áprilisban, tudom, mert néha véletlen lecsúszott a pulzus MAF-os futások közben 148-ra, és éreztem a lábamban a különbséget, rá se kellett néznem az órára, már tudtam h 148-nál járok. :) 150 és felette nincs ez a "lusta" érzés a lábaimban. a fura, hogy 140-144 zónában sincs. mi a fene. :)

ha pedig már szubjektív érzések, azt vettem észre, hogy a 160-164 zónában már kevésbé van különbség érzésre, mint 150-160 között... igazából lassan összeolvad az egész 150 és 165 között. :) persze a lábaimnak egy egész icipicit jobban kell nyomniuk 163 körül, de ez jó, mert pl. bármilyen hegyen képes vagyok vele folyamatos (persze lassú) futásra, 8%-os emelkedőn is jó vagyok. :) ilyenkor vicces, mert síkra érve továbbra is tartani kell a pulzust és akkor jól meg kell nyomni, hogy ne essen le. tök jó érzés, hogy nyomhatom. :) jó, persze még mindig nem vmi gyors... én szívem szerint még mindig 185-ös pulzus körül nyomnám pulzusmérő nélkül. :))

na tehát lesz mindenféle zóna 140 és 165 között, nem lehet azt mondani h nem próbálom meg teljesen kihasználni a pulzuszónákat. elvileg így kellene csinálni :) bár Hadd szerint többet kéne 140-144-es zónában, de abból heti 1 pont elég mentálisan... úgy 60-70 percen át élvezem, utána kezd untatni, és ha azt csinálom h heti x-szer megyek de minden alkalommal csak 1 órát futok ilyen pulzuson az nem hiszem h túl fejlesztő mert tényleg túl könnyű... pl. kiderült, hogy a lélegzés ezzel az intenzitással bőven ritkábban kell, mint a híres 3-3-as ütem, inkább olyan 5 vagy 6. ;) de azért a szervezetemnek ismernie kell ezt az intenzitást is, tehát szintentartáshoz jó lesz ez a kevés edzés ilyen alacsony pulzussal. ;)

a biciklivel is van pár durva terv, de előbb meg kell szoknom a nyerget magasabb állásban.

na, hát így gondolom ezt most. várom a nagy áttörést (igen, a szavakat vki mástól -miki- kölcsönöztem, csak nálam mást jelent). :))