eljött egy újabb hétvége, de milyen.. nagyon rossz.
hogy miért, annak semmi köze a futáshoz, azaz a közvetlen motivációnak ami miatt kezdtem a futást tavaly szeptemberben van köze hozzá mégis; írtam róla korábban blogban. annyi a különbség, hogy már nemcsak távolról meglegyintett a halál szele, hanem éreztem is közelről. (nem, nekem semmi bajom.)

nem volt túl sok kedvem csinálni bármit (bár ma már jobb a helyzet), lett volna munka, azt sem (nem hétvégi határidővel úgyse), de azért futásra rávettem magam szombat és vasárnap is, pedig felbukkant az agyamban egy pillanatra az a csábító gondolat, hogy sokkal egyszerűbb lenne leheveredni egy pár órára inkább. és aztán a futás mindig jó volt, és még a korábban megfigyelt fejlődés is megmaradt. jó azért egy kis sikerélmény, bár nem tudom mennyire szerencsés most, hogy futás közben nincs sok tennivaló, tehát nincs ami lekösse az agyam, persze ez mindig így van. ettől függetlenül jól esett elmenni.

tényleg érdekes, hogy mozgás ennyire jóleshet - egyik nagyobb mélypontnál ki kellett mennem az utcára intézni vmit, és sikerült beiktatni egy 3 buszmegállós sétát, és az is jó volt, előtte semmi energiám nem volt, de visszajött tőle. :)

amúgy most már marha jól megy ez a MAF-ozás, a tempóba teljesen beleszoktam, és sikerült végre posztolni egy 7-essel kezdődő tempót, jó, 4 mp-cel volt csak a 8-on belül, de mégis. :)) ez 25-én volt (amikor még minden "ok" volt...) és a korábbi idők alapján a pálya nem tűnt a leggyorsabbnak. szóval ez nagy fejlődést mutat. csak az az érdekes, hogy amikor már feltűnt a célegyenes, még volt vagy 2 perc, de tudtam hogy ez vmi épphogy 8-ason belüli tempó lesz, nagyon megörültem (vagy megőrültem?), és a 150-es pulzusról ami egy szépen beállított tempócska mellett volt stabilan, először felugrott 159-re, mondom magamnak hoppá, és belassítottam (ami amúgy tök felesleges, mert ilyenkor nem a gyorsabb izomrostoktól ugrik fel a pulzus), de nem állt meg, ment tovább felfelé 161-re. aztán megint. akkor elkezdtem gyalogolni, bár tudtam h hiábavaló lesz, és utána szépen felment 164-re. :)) aztán ennyi. másnak is ennyire ugrálós a pulzusa? istenem... szombaton is produkáltam egy hasonlót a "finisben", de akkor csak 162-ig ment, siker!
itt látom érdemesnek megjegyezni, hogy azok a 157-159-es maxok, amiket beírok edzésnaplóba, szintén vmi hasonlóból fakadnak többnyire, ha ezt nem számítanám, akkor általában olyan 155 lenne a valós max, kivéve ha hegyi edzés, akkor elképzelhető a 156-157 is :).

ettől függetlenül, jelenleg úgy érzem, fel nem adnám ezt a MAF-ozást, mert tényleg annyira semmi terhelés, semmit nem érzek közben és utána nincs befolyással a napjaim többi részére, nem kell többet enni, meg semmi egyéb tünete a terhelésnek. most már a térdeim is jól megvannak, az achilleseim is. hja, a vádli még mindig ugyanazt csinálja edzések elején, de mintha javult volna a helyzet.

és még fejlődök is, mint állat! el nem tudtam volna képzelni korábban 145-ös pulzuson futást, ja bocs, totyogást; most már megy az is. és 9:29-es tempóval indultam, mondjuk néhány nap beszoktatás után ebből egy reálisabb 8:30 lett. de most már 8:00 körül vagy néha még jobb is! és hihetetlen, hogy szombaton is vmi 8 körüli volt hegyes terepen. na aznap vagy tudtam volna síkon 7:30 körül, vagy MAF-ozva kisebb a különbség sík és hegyi tempó között. ez utóbbi lehetséges is, mert ugye bele kell gyalogolni felfelé néha, és gyalog se vagyok lassabb sőt... bááár, sikerült nekem már 9:57-es hegyi futás is MAF alatt edzve! ahhoz képest a 8:06 hihetetlen jó.

az is remek, hogy nem nagyon van lassulás edzés közben, főleg újabban.

viszont érdekes, hogy mintha monotonabb lenne, amikor a régi ismert pályákon körözök. az agyamra tud menni. de ha csak az utcákon mászkálok, az úgy tök jó. :) megyek előre nyugisan, és kész. :)

ami még érdekes, hogy sokkal inkább van kedvem a busz után futni újabban a MAF óta; ki is használom a lehetőségeket. úgy pár naponta van 1-1 busz után futás. :) és élvezem, hogy nem olyan mint tavaly szeptember előtt, akkor valszeg egy párszáz méteres futással fel tudtam vinni a maxomig a pulzust, érzés alapján gondolom így. most meg szinte nem is változik a légzés (bár régen se nagyon kapkodtam utána, csak nagyot kellett lélegezni 1 percig utána). :))
ja, nem hiszem, hogy ez rosszul befolyásolná a MAF-os edzéseket.

még megfigyelés a lépésfrekvenciáról. először is, több okból vannak hegyi edzéseim heti kétszer: 1. imádom az ilyet 2. a kékesre készülés :) 3. elvileg a lejtőn lefutás segít a lassú izomrostoknak, hogy lássák milyen a gyorsabb tempó MAF pulzus alatt maradva közben.
na most, nem tudom, hogy ez mégis mennyit számít, de a múltkor éjszakai buszhoz futva, ami amúgy kb. 3 percig tartott, vhol 5 és 6 közötti tempóban, megszámoltam a lépésfrekvenciám, és 204 (+- 12-es eltéréssel, tehát valójában 192 és 216 között vhol) jött ki. nah, meg van cáfolva az a tétel, hogy MAF-os edzésektől elfelejteném hogy kell a lábaimat pörgetni. ugyanmá'! :D