Evita edzésblogja
Futópad vége
evita
| 2007-03-21 20:45:49 |
1 hozzászólás
Mire lejárt a bérletem itt a rossz idő! Node sebaj, itt az ideje, hogy újra őzikéket kergessek az erdőben. A vonatablakból úgyis mindig ezeket számolgattuk. Most azonban élőben... akár esőben is.
Hétvégén is volt egy erdei futi, másnap egy rövid futópad után súlyzók. Még a hasizomnak is nekiveselkedtem, rámfér. Mit mondjak? Ment már jobban is. Ennek ellenére nagyon fel voltam dobva. És még egy pozitív dolog: leszoktam a kávéról! Már napi 4-5-öt ittam, és kezdett zavarni. Azóta kicsit álmosabb vagyok, de bejön ez még valahol.
A mai napon semmi testedzés nem lehetett, (már megint) értekeztünk. Mégis boldog vagyok. Holnap újra erdő, közeledik a db marathon. Tele vagyok tervekkel.
Boldog újrakezdés
evita
| 2007-03-12 18:23:10 |
Nincs hozzászólás!
Több, mint két hete semmi futás, csak meló, és a torokfájás kezelése. Közben bánatosan olvasgattam az edzésonline-t. Végre, vasárnap újra elszédültem a konditerem felé.
Persze, a kedvenc gépemen volt csak hely, és ő jó edzőhöz mérten felkonvertálta az eredeti 6,2 kilimet 6,37-re... Így igazi edzés volt, rendes bemelegítéssel és levezetéssel. A lábam könnyen ment, néha egészen fellendült a sarkam, pedig régóta "laposan" futok, ha nem muszály, nem emelem a lábam. Hát most követelte, repülni akart, éreztem én! Felpörgettem neki néha a sebességet, aztán vissza, hadd pihenjen, és élveztem az egészet. Csak úgy, felelősség nélkül.
Utána erősítettem egy kicsit, elvégre fitness- futó is van a világon, de sokan voltak, rossz volt a gépekre várni. A szaunában is csúcs volt, egy srác mézzel kenegette magát. Pihi közben öt csaj találgatta lázasan, mi lehet a macimézes flakonban. Amikor kijött, letámadtuk, hogy tőle várjuk a megvilágosodást, mi ez, és minek?
Állítólag méregtelenít, de narancsbőrre nem jó. Pedig úgy reménykedtünk.
Azért így szép az élet.
Az első öt méter
evita
| 2007-03-05 13:12:45 |
1 hozzászólás
Hát, most kegyetlenül leálltam. Asszem, elúszott a két órán belüli 20 kili Db-ben. A múlt hét értekezletes volt + házimunka hegyek. ÚÚÚÚtálom! Mire leállt minden, és ismét futhattam volna, leterített a torokfájás. No, nem igazán, meló ment 1000-rel, csak futni nem mertem véle.
Hétvégére a lányom is megkapta. Gondoskodva anyu fogyókúrájáról- ilyenkor mindig lemegy 1-2 fölös kiló.
Így csak Lacikát vittem úszni. ÉS ekkor jött az a történelmi léptékű pillanat, mikor a gyereknek önállóan (na, jó, egy-két "légzééés" vezényszó elcsattant) át kellett úsznia a medencét. Az öt méter elírás, uis ívben úszott, így inkább hét volt az, néztük, neki nem elég a keresztben, egyből hosszában is át akarja.
A stílusa még kissé érdekes, fel-le mozgott a vízben, lábtempónál kissé megsüllyedt. Kéztempónál meg mellig fellökte magát. Azér' haladt is.
Na, szóval megéri, de megegyeztem magammal, egyelőre nem viszem be az oldalra, a nagy úszók ne égjenek. Anyuci viszont kezdhetné végre aktivizálni magát. Nemcsak blogírásban.