Már nagyon régen nem futottam. Múlt vas. óta, és ez a tény már erősen befolyásolja a hangulatomat. Szombaton sétáltam az erdőben, minden csupa szín és illat volt, szegény madarak meg azon filóztak, hogy most énekeljenek, vagy inkább készüljenek a télre. Úgy futottam volna! Ha nem olvasgatom a fórumot, és nem írogatok bele hülyeségeket, hát teljesen kiakadok.
Ma reggel beraktam a futócipőmet a hátizsákomba. A szertárban aztán bakancs le, Nike fel! Sokkal jobb, bár farmerhez nem igazán ízléses a sportcipő, de ne én neveljem már a diákok ízlésficamát! Mivel a lóra vissza kell ülni, ha ledobott, hát kocogva közlekedek szünetekben. Na, azért nem sprintelek! Főleg azon a kedves, csúszós járólapon nem. Nagyon jólesik, bár a térdem még messze van az igazitól. Ma a vonaton megmutattam a rtg-dokinak. Azonnal elkezdte vizsgálgatni, mondta, hogy egyes mozgások kieshetnek, pl. guggolás. Próbáltuk összerakni, mim fájhat. Majdnem full extrás a doki, de egy ortopéd kurzus még hiányzik a glóriájából.
Úszásnál a gyors tempó tökéletes, a mell lábtempó féloldalon. Ezt a hétvégi termálozáson vizsgálgattam. Közben néztem egy nőt, aki úszódresszben, sapiban, menő úszószemüvegben halálkomolyan úszkált a nyolcszögletű medencében. Átmérő kb. 10 m. Oda, pihi. Vissza, pihi. Jó, hogy komolyan edz valaki.
Igaz, mit rosszmájúskodom. Én se szaggatom most az aszfaltot, kergetem az őzikéket. Sajna.