2 hozzászólásA kora reggeli idő -az előzetes várakozásoknak megfelelően- nem játszott tevékeny szerepet a futásoknál: eleve (késő) este szoktam futni, meg hát olyan korán nem is lehet felkelni...
A hosszabb futásnál (21 km) kevés volt az egy fél literes izoital, amit vittem a kezemben, és hiába volt "csak" 25-26 fok már estére, azért dőlt a sós víz a technikai pólóból rendesen. A péntek esti búcsúfutás szép emlék marad: már az elején dörgött, majd 10 perc múlva villámlott is. Eleredt az eső, de nem vészesen. Azért hipp-hopp kiürült a partszakasz, sehol egy sétáló-bicikliző. Egy darabig néztem a tenger feletti villámokat, de amikor túl hangosnak és közelinek ítéltem őket, továbbfutottam a település főutcájára, jobb a békesség alapon. Mondjuk mindenki (az a pár ember...) esernyővel vagy esőkabáttal sietett, tisztes tempóban, de legyorsultam őket.
Szombaton jöttünk haza, vasárnapra maradt az ún. "hosszú" futás, amit a szigetre terveztem elvileg, csak nem tudtuk összeszervezni a családdal, így maradt az itthoni Népliget oda-vissza 10 km, háromszor. Becsületesen nehéz volt, de hát ennyi kell a későbbi sikerért. 
Ma már munka volt, és a hét eleve nem sok jót ígér, de igyekszem egy utolsó sok km-es hetet összehozni, mert 25-étől maradnak a késő esti Europarkok.
