Ismerkedem az ellipszissel.
Végre is arra jutottam, hogy futás közben nagyon nem feszít rá az ember a izmokra, és csak akkor jönnek a combizmok, ha a tüdő már bírja. Először 17 km táján éreztem, hogy a lábmunka is létezik, nem csak a légzés.
Az ellipszisen meg adott a bika mértékig növelhető ellenállás, így most a hosszú időn át nagy sebességgel tekerésről átálltam a hatvan perces erőből tekerésre, a sebesség pedig az, amit bírok, elég visszafogott.
Az F1-F6 ig terjedő regenerálódási pulzusérték rendszerben a gép mostmár rendszerint F2-es osztályzatot ad nekem, ha megmérem fél óra után is, akkor F1, a 60 perc tekerés után F2. És összefügg a napszakkal is, a délelőtti edzések alkalmával jobban regenerálódik a pulzusom. Ez azt jelenti, hogy ha valaha infarktust kapok, arra az esti órákban számíthatok?
A súlyom nem változik. Olyan makacs, hogy arra gondoltam, betervezek egy 3-4 napos léböjtöt, hogy kibillentse ebből a stagnálós helyzetből. De az ugye a tekeréssel együtt nem megy.
biztos hogy nem mondok vele újat, de ha a ruháid jobban rád mennek, akkor a zsír helyét izom foglalja el, még ha a mérleg által kiírt szám nem is változott :))