Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 54 507 003 km-t sportoltatok
Locsogás

24 órás bikinis lány nézegetés, Dunaújváros

necromedve | 2013-10-27 23:11:48 | 10 hozzászólás

Sajnos amikor a logokat írtam volna ki az órámból, megállt benne az élet, egyik gombnyomásra sem reagál. Persze a logokat listázó üzemmódba még sikerült áttennem, hogy karóraként se használhassam. :P Így cseppet rossz szájízzel írom a beszámolót, morcos vagyok miatta.

Tehát:

Végül csak beneveztem 24 órás úszásra váltóban. Bár az Edzésonline csapatnál már évek óta tartalékos voltam, de csak mostanra jött össze a bátorság, hogy ennyi ember közé merészkedjek. Most mégsem velük mentem, leigazoltak a bikinis lányok a veszprémi usziból. Még mehettem volna a Fröccs csapatba is, mint kiderült, a háromból jó érzékkel a leggyengébb társulatot sikerült választani. :P

Az odaút elég macerás volt, 7:45-kor gyülekező, 8-kor indulás a regattások csapatával, közös busszal. Szolidarítottunk a csapatkapitányokkal, úgyhogy mindenki ott volt a helyszínen tök kómásan már 10 előtt... A buszon sikerült egyedül ülnöm, úgyhogy olvasgatás, meg motorzúgás hallgatás volt zene helyett. Annyiban jó volt, hogy legalább lehetett választani helyet az usziban a nézőtér felett.

Induláskor kiosztották előre az emléklapokat az aktív hozzájárulás szöveggel (vagy mivel), akár mehettem volna haza egyből. Meg valami ótvar narancssárga pólót kaptunk, azt inkább fel se vettem, a death metalos jobban áll. Szerintem. :P

Utána ténfergés délig, aztán kattogattam pár képet az indulásról, utána döglés, nézelődés. A medence nem kicsit habzott, talán a tv-közvetítésben jól mutat, vagy fene tudja, miért. Olvasgattam kicsit, amíg fogott az agyam, illetve kiosztottam az úszószemüvegekből felhalmozott készletemet. Páran úgy gondolták a csapatból, elég, ha befizetik a nevezési díjat, kérnek egy szemüveget, aztán menni fognak az ezrek. :P

Aztán 13-tól szerencsére mehettem úszni. Az első terv szerint 18-kor kezdtem volna, az előző esti szerint csak 21-kor(!), úgyhogy jól jött ki, hogy menet közben már az 345245. alkalommal is módosítottunk. Szandrával és Viktorral kezdtünk, én 3 perccel később, mert a füldugókat a "táborban" hagytam. :P Ők szerencsére tudtak úszni, 15:20 körüli 1000 méterrel kezdtünk, totál meglepődtem rajta. Meg magamon is. Ahhoz képest, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan a kartempókat nyújtottam, meg lassítottam, most mentek a 45-46 mp-s 50 méterek, vízből indulva. Fejessel inkább nem próbálkoztam. Kcs: 35. Ezt egyébként szinte egész nap tudtam tartani, igazából végig arra figyeltem, hogy 36-nál ne legyen több, de a 35 lett a nyerő. Ilyen tempóval szerintem szuper. Később Viktor lassult, meg én is beálltam 48 köré. Ahhoz képest, hogy mennyit aludtam, pláne meglepő. A sávtárs csapat piszok mód nyomta, a szomszéd sávban meg a végső 3., illetve 2. helyezettek úsztak, gondoskodtak róla, hogy így is csigának érezzem magam. :P A végén 57 percnél álltunk meg, 1200-at mentem, tehát olyan 3800 körül úszhattunk. Manóék az első órában szintén jól nyomták, 7500 lett a 2 óra.

Utána zuhany, öltözködés, aztán csajnézegetés ezerrel. Na, annyiban megérte elmenni erre az úszásra, hogy máskor egy teljes év alatt nem látok ennyi jó seggű lánykát. Főleg, hogy nem volt rajtam szemüveg, így a hiányosságokat pótoltam fantáziával. :P Ennyiben még a sávszomszédokkal is jól jártunk a triatlonos egyesület személyében. :) Ja, meg mellém is rendszeresen bekerült a sávba egy nagyon szép szemű leányzó. Közben sikerült pár szót váltani az eos csoport tagjaival, meg a regattásokkal is, akik meg majd remélhetőleg a leendő pajtijaim lesznek. Az egyik srác különösen szép hasasokat ugrott a rajtkőről, az egyiknél vagy 15-20 ember szisszent fel egyszerre körülöttem, mindenkinek fájt. :D

A délután folyamán még csobbantunk 17-kor, 1 óránál kicsit több lett az egyik, illetve este egy szűk két órás köröm is volt. 21-től Szandrával mentünk 100-akat. Utána a következő kör talán hajnal 1 körül volt. Általában igyekeztem olyan társakat kérni, akik tudtak úszni, hogy ne kelljesn sokat várni, de nem mindig jött össze. Ráadásul egyszer Csenge és Kriszti együtt voltak mellettem, az horror volt. Simán kimehettem volna közben a büfébe, Csenge 1:55-re "úszta" az 50 métert, Kriszti kicsit gyorsabban. De ő is úgy ment, hogy becsaptam a falhoz, visszanéztem 4-5 mp múlva, de még mindig csak 1,5-2 méterre volt. Ezen kívül volt még pár hasonszőrű fiatal, néhányan csak fejben készültek az úszásra, ez ki is jött.

A 100-aknál nekem 1:33-40 között lettek az idők, fordulónál 3 delfinnel - le ne égjek a szomszéd sáv tagjai előtt. ;) Szandra legalább tudott menni a 100-aknál, bár ő is lelassult 1:38 körüli tempóról 1:50 fölé a végére. Vagy 3 hónapja ő se látott vizet... Illetve egyszer mentünk Ádámmal, meg Matyival. Talán Ádám volt a legjob a csapatban, ő végig szállította a 35 körüli 50-eket, amit aztán Matyi a varázslatos úszásával (éppenséggel nem vitte le a fejéről a kalapot(!) a menetszél, de legalább menő volt vele) lehúzott. :P

Az estéhez tartozik még, hogy legyalultam az eo válogatottat unozásban. A szemernyi esélyük csak az volt, hogy elfelejtem bemondani időben, hogy kimentem. :P Közben akadt még baromi szar zene, lagziban szoktak ilyet tolni hajnal 4 felé. Itt szerencsére csak éjfélig tartott, így is kiölte belőlem a kávé minden hatását. Aludni egyébként így se tudtam: a matrac vékony volt, a hálózsák meg k. meleg. 20 percet tudtam kómázni benne.

Reggel egy közös eo-s fényképezkedést futást tartottunk, visszafele leelőzve két sétálgató nagymamát. Végre volt sikerélmény, pont úgy mentem el mellettük, mint mellettem a medencében a triatlonos lányok.

Futás helyett fotózkodás

Reggelre már végképp elment a csapatunk minden lelkesedése, ilyen-olyan okokra hivatkozva be akartak szervezni 9-12 közé, amiből végül 9-10 és 11-12 lett. 9-10 között megtáltosodtam: sikerült rátenni valami négyes ütemű lábtempó-féleséget az úszásra. Az addig 47 mp körüli 50-ek stoppernyomással együtti 44-re javultak! Szandra és Ádám volt velem, ők 1:25-30 körül mentek, tehát az lehetett a leggyorsabb óránk. Kcs ugyanúgy 35, tehát az viszont valamit rövidült. Mindezt a következő órákban a lányok szépen lehúzták egy 2000 méter körüli parádéval. :P A vége felé Erik mondta, hogy a bal kezemet szépen teszem a vízbe, a jobbat csapom, úgyhogy inkább lassítottam, hogy szép legyen az úszás. :P Az utolsó 3x1 órában így 1400-1350-1400-akat úsztam. Egyszer volt 1700 (1800?) Szandrával, 1200 elsőre, a szűk két órára meg 1950 jutott. Pont 9000. :) Az utolsó kör egyébként 70 perc lett, összességében beírok 7 órát, volt, amikor később kezdtem.

Ezekre még emlékszem, szerencsére délután még működött az óra. :P Arra, hogy melyik pontosan mikor volt, már nem. :D

A végére a fele csapattal össznépi medencében izélés. Meglepődtem, de még ilyenbe is belementem. Ki nem néztem volna magamból korábban.

Utána pakolás, eredménynézegetés. 71700-al épp lecsúsztunk a dobogóról. Hátulról. Ez a középmezőny legalja, alattunk csak a nagyon béna, nagyon kövér papik-mamik voltak (a bikinis lányainkat így is aláznák). Talán készülni is kellett volna a többieknek. :P Akkor talán marad erejük reggelre is, nem az van, hogy nincs kedvem, fáj a vállam, fáj a lábam, stb. Mondjuk valamennyire meg örülök neki, így legalább tudtam egy átlagos hétvégének a 3/4 részét produkálni távban. Intenzitásban kicsit jobban nyomtam, de igazából olyan spórolósan úszok mostanában, hogy ettől nem nagyon lehet így se elfáradni. Igaz, haladni se tudok. :P

A társaság egyébként jó volt, viszont a csapat hozzáállásával ily módon annyira nem vagyok kibékülve, főleg, hogy láttam az eos társaságot is, meg a regattásokat közvetlen mellettünk, akik azért sokkal szervezettebben, komolyabban csinálták. Plusz nálunk volt még egy dunaújvárosi faszi, aki 3 alkalommal megjelent az éjszaka folyamán, úszott egyedül 1-1 órát mellben , aztán hazament. Érdekes 24 órázás... :P Igazából kb ennyi volt a negatívum, meg hogy nem volt rajtam kontaktlencse a csajok nézegetéséhez. Pedig most volt rá idő dögivel. A klóros víz mondjuk kimarta így is a szemem környékét, tehát annyira mégse gond, hogy nem tettem be a lencsét. Szóval ez volt a negatívum, meg a szar zene (12 előtt a Coco Jumbo full hangerőn elég gyilkos volt). Illetve a büfé, amit most sikerült kipróbálni. Vagyis próbáltam lekváros kenyeret szerezni, csak nem volt. Zsíros igen, de azon meg olyan szemét zsír volt, amit esetleg égetni érdemes, vagy süti alá kenni a tepsibe, másra nem jó. Ezen túl végig almát ettem, meg puffasztott lócitromot, cukormentes kekszet, hasonló jóságokat, amitől nem büfizek. Mások bezzeg tolták a hagymás-szalámis kenyeret karamellás tejjel, meg hasonlókat. Fene a gyomrukat. Na, van még negatívum? Persze. Nem nyertük meg a tortát tombolán. :( Egy kulacsot viszont igen, amit megkaptam a csapattól, jó lesz az új bicajra.

Aminek örülök: jól éreztem magam. Sikerült úszni is. Jó mozgással, nekem jó tempóval. Sikerült váltani pár szót az eo-s sporikkal személyesen, visszaút előtt 1-2 regattás sráccal még 2-3-at is. :) Bár az ilyen úszós rendezvény inkább csak kocsmai szintű trécselésre jó szerintem. Na, minek is örülök még? Voltak ismerős arcok! Illetve az utazás a kisbusszal nagyon patent mód meg volt szervezve. Szóval sok a pozitíum, a negatívum meg pár bosszantó apróság, legközelebb ezeket könnyen ki lehet majd küszöbölni. Ja, meg az óra. Remélem, egy elemcsere megoldja a gondot holnap délelőtt. Talán még a logok is megmaradnak.

Amire legközelebb (mert megyek még ilyenre, ha minden összejön) figyelni kell:

  1. csapatválasztás ésszel
  2. vastag szivacs, vékony hálózsák
  3. még több süti kell (bár ennek nincs konkrét oka :P)
  4. meg kell tanulni gyorsan úszni, fejessel indulni. Jó delfinezéssel az vagy 3-4 mp-t jelent
  5. bedugós fülhallgató, zajvédő füles, szemtakaró
  6. gumipapucs

Vízimütymürüttyök

Update: az órában szerencsére csak elemet kellett cserélni. Hogy miért, az rejtély, elvileg még volt benne bőven feszültség. A logokat visszanézve kiderült, hogy elfejszámoltam magam, többet úsztam, mint emlékeztem, 9400-at. Necromedve jobban teljesít!

Amúgy kimutatták már a brit tudósok, hogy van élet a víz felett?

necromedve | 2013-10-18 13:19:01 | Nincs hozzászólás!

Új sportág az életemben, új blogbejegyzés. Ősszel már a második ilyen tárgyú. Majd még novemberben tervezek egy összefoglalót is írni, csak az ínhüvelygyulladás kerüljön el addig... :)

Tehát az új sportág: evezés. Hogy a vízben ne csak nyaktól lefele lássak embereket. A szeptemberi egyetemi sportnapon érdeklődtem az evezős standnál, de már Keszthelyen beleültette a bogarat a fülembe Peti. Ő egy volt levelezős szaktársam, aki korábban nappalisként lapátolt az ottani csapatban. Szerinte nagyon mókás volt, illetve egy regattás napon én is láttam az evezősöket, szerintem is az. Víz is van a közelben, ha hűtés kéne, a táj is szép, szóval úgy döntöttem, a 12 órás úszás után kipróbálom, milyen.

Elvileg vannak termi edzései is a srácoknak, de az nem tudom, mennyire fér majd az időmbe, meg a teremért amúgy se rajongok, az őszi sportági nyitásom inkább a művi, medencei környezetből kiszabadulás jegyében zajlik. Szóval evezés.

A facebook-csoporton belül már jól leinformálódtam a részletekről korábban. Ruházat: játszós. Indulás: a központi koli elől. Időpont: 5:50. Kb olyan szinten voltam, mint a holland-magyar meccs eredményének az olvasásakor. MENNYIIIII?!?!?!?!?!?!? Annyi. Kb ez benne a legnagyobb szívás, de muszáj korán lemenni, hogy az esetleges 8-as melókezdésre visszaérjünk. Ráadásul mindez ugya Balatonalmádiban van, az plusz 20 perc utazás. Mindez a hajnal egy-kettes lefekvéseimmel nem kompatibilis, ami miatt kissé nehézkesnek tűnt a feladat, de ma összeszedtem magam.

Próbáltam hamar végezni a melóval uszi után, így 0:37-kor ágyban voltam, de elaludni nem sikerült azonnal - az uszi sajna megpörget ennyire. A vekkert 5-re állítottam, a hólyagom és az izgalom meg már előtte 20 perccel ébresztettek, szóval elég nyúzottan kezdtem a napot, bögre kávé ide, Thrash Metal oda. Gyorsan kocogósba öltöztem, aztán uccu neki - irány a wc! :P Abszolút meglepődtem magamon, mert a szokott izgulós hasmenés nem is jött rám előtte. Kezdek hozzászokni az idegenekhez (legalábbis előre már nem idegesítenek), úgy tűnik. :)

Indulni szokás szerint késve sikerült, így a nap sportteljesítményét egyből sikerült letudni: kb 4 perces tempóban szaladtam le a kolihoz a sötét, huplis járdán. Elsőnek érkeztem, úgyhogy még túl is mentem a célon. :D

A társaság szépen összegyűlt, szimpatikus fiatalok. 4 csajszi, velem együtt 5 srác. Az egyikük igen kemény sportember, alvás nélkül jött, gyakorlatilag a kocsmából. Én meg sírok a szűk 4 órámmal...

A csoportvezető tanár lefuvarozott mikrobusszal, úri dolgom volt. Viszont szűk helyen ennyi emberrel összezárva még mindig nem érzem jól magam. :S

A balatonalmádi kempingben tök sötét volt, úgy kellett hajókat húzgálni az udvaron bemelegítésnek. Ehhez még legalább értek, szuper. :D Aztán irány a csónak. Kértem volna gyorstalpalót még a parton, de nem volt rá idő. :P

Nagy nehezen beszereltem magam, viszont mellém pont nem jutott pár, aki segített volna, így a lábtartót nem sikerült ideálisíra belőni, már menet közben szerelgettem. Ráadásul az előttem ülő csajszi pont egy másik újonc leányzónak segített, így őt se sokat tudtam kérdezni.

Az evezésbe azért egész szépen belejöttem, bár kézből evezve folyton a térdem vertem meg a lapát nyelével, derékból hajolni nem tudok, csak gerincet görbítve, rendesen hátradőlni meg nem mertem. Szóval szinte korlátlan a fejlődési lehetőség itt is, pont mint a jóga terén. Mivel utolsó/első ember voltam, legalább a többieket sikerült figyelgetni. Lévén négy csaj ült előttem, ez nem is volt rossz. ;) Próbáltam lenyúlni a mozgást, de kellett volna fejkamera az elemzáshez. Krisztivel(?, a másik kezdő) néha sikerült összegabalyítani a laptokat. :P

A hátrafele haladás tök fura volt, azt se tudtam megbecsülni, mennyivel mehetünk. Balázs szerint olyan 10 km/h, utólag rákérdeztem. Érdekes. Valamennyire a tájat is sikerült passogatni, az viszont valami elképesztően szuper volt. Főleg, hogy a Balatonon ringatózva világosodott ki körülöttem. A Balcsi északi csücske felé mentünk egy kört, aztán vissza. Menet közben egy kis zápor is elkapott minket, de nem volt vészes a dolog, csak a rúd kezdett csúszkálni a mancsomban. Egy bringás mezt vittem a futónadrág fölött, a nadrág rövidsége miatt egy picit fázott így is a derekam, abból jó lett volna tavaly egy számmal nagyobbat újítani. Fölötte meg kapucnis póló, de az nem kellett.

Az intenzitás tök nyugis volt, így azért elég hosszan el bírnék lapátolgatni. Pedig igyekeztem derékszögben tartani a lapátot, de szerintem rövidek a csapásaim, vagy a szabadításnál kapom ki hamar a végén, de egyáltalán nem fáradtam el, már a kevés alvást leszámítva. Időnk a kezdeti pakolás miatt nem volt sok, 35 perc, de így elsőre elég is. Utána vissza a furgonba, aztán irány haza, remek hangulatban. Főleg a kocsmából érkező srác sziporkázott, ilyenkor azért már nagyon pihent agya van az embernek, már legalábbis az előző életem emlékei alapján. :P

7:30 körül érkeztünk meg, olyan "friss és fitt" voltam a végén, hogy a hazakocogást még egy erdei körrel is kibővítettem. :) Aztán nem sokkal persze kidőltem, de ilyen apróságokra most nem adunk. :P A csütörtök estét viszont át kell majd szervezni, ha a jövőben is menni akarok. Márpedig akarok. :) Kár, hogy az evezésbe nem futottam bele korábban, ez elsőre is nagyon jó volt.

12 óra úszás után 3 óra blogírás, itt az eredmény, ni!

necromedve | 2013-10-09 22:46:03 | 25 hozzászólás

Figyelem, jó hosszú lesz! :D Tudtam volna rövidre is írni, de mivel magamnak is írom, nem teszem.

 

Az unalmat űzendő itt egy mókás videó egy hozzám hasonló tempójú állatkáról, illetve a hozzá tartozó teljes zeneszám is, mehet majd a háttérben. Death Metallal ebben a bejegyzésben nem borzolom az olvasók idegeit. Egyelőre. :P

 



Ősz van, vége a bikiniszezonnak. Sokaknak ez nagy megkönnyebbülést jelent, végre leverheti a lakatot a sok kockahasú fiatalember a hűtőről, aztán tömheti magát tavaszig. Nem úgy én. Egyrészt nincs kockahasam, ilyen gond nem nyomaszt, tömöm magam nyáron is. Másrészt nem tudok futóshortos lánykákat stírölni az erdőben, a hidegben felöltöznek, a fene vigye el.

Mit tehet ilyenkor az ember, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot? Kettő dolgot is. Az egyik, hogy vesz pár liter cukros lötyit, rágcsát, letölt egy évadnyi Baywatchot, aztán elnézegeti egy éjszakán át. Na de mit tud tenni az, aki nem ért a torrentezéshez, vagy ne adj' isten elvi okokból (David Hasselhoff zenei munkássága) nem képes Baywatchot nézni? Megveszi ugyanezeket a nasikat, aztán benevez vele 12 órás éjszakai úszásra. Majd ott lehet elég bikinis csajt nézegetni!

Nagyjából így történt ez velem is. Azt már megszoktam, hogy a veszprémi medencében csupa nyugdíjas néni és bácsi libeg körülöttem, gondoltam, majd most feltöltekezek csinos lányok látványával. Hát, nem így lett. :P No de ne szaladjunk a dolgok elébe.



Felkészülés



Nyár elején szakvizsgáztam, így a május-június egy pihenősebb időszak lett, júiustól vettem be magam végleg a medencébe. Szokás szerint kánikula volt, úgyhogy piszok sokat voltam a vízben, jobb híján úszkáltam. :P Az úszóklubos gyerekek ilyenkor OB-ra készülnek, de a kinti 40°C amúgy is megviseli a szervezetemet, úgyhogy tavasztól kezdve nem az ő edzéseikre jártam el, nem akartam magam kicsinálni a résztávozásokkal, hajtós úszással. Amúgy is elég kényelmes alkat vagyok, úgyhogy maradt a hosszú, laza pancsikolás, relaxálós. Júliusra kinézett egy rekord havi táv is. Elvileg akartam 3+1 hetes gyorsítós rendszert csinálni, de pont akkor lett volna pihenő hét, mikor a legnagyobb forróság jött, úgyhogy egy nagy, laza massza lett az egész hónap, heti 1-2 iramváltogatós, intenzívebb tempó úszós edzéssel. Szerencsére idén hűvösen tartotta a gépész a vizet, tavaly szörnyű meleg volt végig, főleg augusztusban, nem lehetett rendesen úszni benne. Július vége 270 km pancsolás, ami még a 25-ös medencében is elég sok szerintem. Kb minden szabadidőm rá is ment, de sebaj, a nyarak már csak ilyenek nálam. Nyaralni, szabadságra nem megyek soha, inkább elosztom az idejét, költségeit egész évre, aztán így minden nap tudok időt szakítani a hosszabb mozgásra. Szerintem így jobb, mint ha elmennék Tunéziába egy hétre dagonyázni, meg ugyanezt eljátszanám Bulgáriával is, vagy valami hasonlót művelnék.

Közben megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy megpróbálom idén is a 12 órás úszást, lévén az alapozás megvolt... Legutóbb ilyen rendezvényen 3 éve, kétéves "úszómúlttal" voltam. Akkor megfogadtam, hogy ilyenre akkor megyek legközelebb, ha... Mit is fogadtam meg? Már nem emlékszem. :D Még jó, hogy már akkor is bőséges lére eresztve írtam az edzésnaplót. :P Így vissza lehet nézni:

"Sajna a legnagyobb bánatomra a svédasztalos büfét mindenestül ki kellett hagyjam, ez még a lányok két sávval arrébb helyezésénél is nagyobb szívfájdalmam volt. Be kellett volna szerveznem Kincsőt segítőnek, hogy minden órában tegyen el nekem egy-két szendvicset, hogy legalább utólag falatozhassak.:) Ettől függetlenül nagy élmény volt a verseny, bár az tuti, hogy csapatban úszva sokkal mókásabb az ilyen rendezvény. Idén még nem esett jól, sajna kevés voltam hozzá, de talán jövőre már leszek annyira edzett, hogy akkor már jól érzem magam a végén is (most kb 6 órán át élveztem), nem csak a teljesítés miatt csinálom, mert igazából előbbi volna a lényeg, még ha Sri Chinmoynak erről más is lenne a véleménye.:)

Tanulság: önfegyelem nem ártana, meg egy kis ésszel úszni ekkora távot. Illetve egy, max kettő nyolcórás készülés. Bár nem tudom, ha az elején 18 perces ezrekkel kezdek, vajon bírtam volna a végén is tartani ugyanazt a tempót, szerintem akkor is lelassultam volna."

Az tehát benne volt, hogy menni szeretnék, tehát nem írtam, hogy sohatöbbéilyet, mint ahogy másoknál olvasni néha. :P Illetve az, hogy végig élvezni szeretném, vagy legalábbis a java részét. Nálam erről szól elsősorban az úszás, nem arról, hogy szenvedek. Vagyis nekem az nem élvezet. Plusz ugye volt még a bikinis lányok és a büfé problematika. :)

Ehhez képest 2011-ben, 2012-ben nem lett a dologból semmi. Igazából közben utánaolvastam annak, hogy kéne úszni, rájöttem, hogy balfasz módon csinálok sok mindent, illetve totál nevetségesen festek kívülről. Úgyhogy az utóbbi évek a mozgás gazdaságosabbá tételén való ügyködéssel teltek. Jórészt sikerrel: az akkori 25 méterenkénti 23-25-27(?) karcsapást sikerült leszorítani 17-re, mostanság megy a 16 is, akár hosszabb távokon is. Jó, nem kell körberöhögni, van, akinek a 10 az alap, 12 a rossz mozgás, tudom... A tempó ezzel párhuzamosan lassult valamit, de azért fokozatos javulás volt: 5000 m 16 karcsapással, hosszonkénti 6 levegővétellel 90 perc alatt, aztán ugyanez 1 levegővel kevesebbel, legutóbb a 10.000 hosszonkénti 4 levegővel, ugyanilyen tempóban, 17 karcsapásból... Körberöhögést ismét tessék mellőzni, ennél valóban jobbat mennek a nyolcévesek is, ezt is tudom. :P

A lényeg, hogy mostanában ráálltam egy folyamatos csapásszámlálós módszerre. Levegős feladatokkal ez megoldható volt, illetve mondhatni ez pulzuskontroll edzésnek is jó, bár azt nem nagyon számolom soha. Viszont így előbb fájdul meg a fejem az oxigénhiánytól, mint hogy besavasodhatnék. Persze ebből nagy tempó nem néz ki. Ahhoz nyilván elég lenne hányásig hajtani heti 3x1 óra edzésen. Ahogy az itteni naplókból is látható, kb csak az nem úszik nálam gyorsabban annyi (minőségi) edzésből, aki nem akar. Viszont a hajtós edzéseket nem csípem, úgyhogy a tempó kimarad az életemből, marad a szép (kevésbé csúnya) mozgásra törekvés.

Meg a 40 km, az már egy faszagyerekes távnak tűnt, lehet vele menőzni a haverok előtt. Nyilván van itt az edzésonline oldalán is sok ember, aki ezt bármelyik hétvégén könnyedén letolja, egy úszónak meg röhögve megy, de nekem azért kihívás. Ez egyébként picit húzós elvárássá nőtt, mivel időközben a rendezvényt áttették az általam megszokott 25-ös medencéből a fehérvári 50-esbe. Szóval a helyszín fele utazásra van, de a medence dupla hosszú... Amiben 1000 m kb 1 perccel tart nekem tovább, szerény becsléseim szerint. Azért a 40k még így sem tűnt teljesíthetetlen elvárásnak. 18 perces bruttó tempó. Na de mindezt ugye élvezni is kellene, az a másik elvárás. Mi is kell az élvezethez? Bikinis lányok jobbra-balra. Illetve kakaós csiga uszi után. Meg mondjuk a 25-ös medencében egy kényelmes 160 perces 10.000 m. Igazából felmérőt, hajtósat nem szoktam úszni, sőt. :D Úgy kalkuláltam, ebből lenne 50-esben 170 perc, hosszú távon kényelmesen mondjuk 17:30-40-es ezrek, akkor még marad idő frissíteni is, a 20-30 másodpercekből meg, amivel 18 alatt vagyok, össze lehetne spórolni egy-egy wc-re kirongyolást. Na de milyen tempó is van ehhez? Nyári felmérőszerűség: 6 óra úszás. 4x2500 lement 180 percen belül frissítésekkel, úgy, hogy végig ötös levegővétellel úsztam, az azért fárasztóbb. Utána sietni kellett :), úgyhogy a második felét tenyérrel úsztam. Ez viszont bőven messze van még a kényelmes 160-tól.

Eddig minden évben november végén rendezték ezt az úszkálást, most is ezzel kalkuláltam. A "tervek" (nem vagyok egy nagyon tervezgetős alak, azt be kell valljam) szerint ősszel elmentem volna heti 2-3 úszóklubos edzésre, a 9-10 éves lányok között azért kénytelen vagyok hajtani, hogy csak kicsit hagyjanak le, ne nagyon. Ettől aztán lehetett volna gyorsulni. Azért jellemző a készülésem komolyságára, meg a beleszarásomra, hogy meg se néztem, mikor lesz a verseny. Így szeptember elején értesültem róla az usziban egy plakátról, hogy október 5-6. :P Kicsit megszürkült a láttán az arcom, de ha már elhatároztam magam, ezért beneveztem. Pontosabban azt is sokáig halogattam, aztán egy héttel a zárási határidő előtt írt itt levelet Kardos Dani (legutóbb ő vert el nagyon csúful az ilyen rendezvényen), amiben érdeklődött, ott vagyok-e az előtte nevezett 9 induló között. Na, ettől kicsit beijedtem, ugyanis eredetileg 8 főre volt kiírva a verseny, mármint egyéniben. Szerencsére kiderült, hogy 12, így kiperkáltam szépen a nevezési díjat, aztán elkezdtem idegeskedni. :P

Legelébb is azon, hogy majd 11. leszek, ami piszok nagy szégyen, főleg ennyi "edzéssel". Meg azon, hogy nagy nyilvánosság előtt kell fecskében mutatkozni. Meg hát ott mégis csak van egy csomó profi, tanult úszó, előttük nem szívesen bénázok a nyomorult kapálózásommal - nincs valami szép mozgásom egy úszóhoz képest. Egy dolog nem idegesített már: a 40-es. Arról elég hamar lemondtam a formám ismeretében, főleg, hogy augusztus végén kihagytam 12 napot, amíg zárva volt a veszprémi uszi. Sajna olyan szinten semmi közöm nincs az úszáshoz (azon túl, hogy nagyon szeretem), hogy egy ilyen után hetekbe telik egyáltalán a mozgásomat összerakni is, a korábbi tempó visszaszerzése meg még sokkal több idő. Jó lett volna 2-3 alkalommal lemenni közben Fűzfőre, hogy legalább úszni ne felejtsek el, de ahhoz ugye meg kellett volna nézni, mikor is lesz az esemény... :P

 

Közvetlen előzmények



Az utolsó hetekben még igyekeztem sokat úszni ellenállással, hogy szokja a mancsom, vállam a terhelést, meg mellette a mozgást is próbáltam összerakni.

A 3 évvel korábbihoz képest volt előre- és visszalépés is az állapotomat, készülést illetően. Ami most nem volt meg (olyan mértékben): lelkesedés. Továbbra is imádok úszni, egy szuper érzés, totál kikapcsolja az agyam, meg mókás a súlytalan állapot is. De akkor még teljesen elvakultan nyomtam a pancsolást, csak hogy minél több ideig tartson. Voltak pl dupla hosszú edzések hétvégén. Ez fontos lett volna szerintem, hogy szokja a vállam, milyen, ha nagyon fáradtan kell nekiállni úszni. Nagyon rég volt olyan, hogy szombati hosszúra vasárnap még ráúsztam. Most az utolsó 3 héten terveztem ilyet (meg lett volna még október-novemberben is), egyszer jött össze. Akkor is elég rossz napot fogtam ki, azért az utolsó lehetőség miatt becsülettel letoltam, a szar állapotot tűrő képességemet segített edzeni. :D Ezeknek a következtében az erő, illetve a max sebesség is kevesebb volt. Akkortájt valami piszok erős lehettem, ha azzal a csapkodós, gazdaságtalan, szar mozgással olyan tempókat tudtam úszni, amilyeneket. Egyébként a régi edzéseimet végignézve piszokul be is lassultam mindig a végére, de most pl nem tudnék olyan tempót menni. Amit viszont megtanultam közben: gazdaságosabb mozgás, erőbeosztás. Szerintem egy tanult úszóhoz képest így is 2-3x annyi energiámba kerül lassabban megtenni egy métert, de mégis sokat javultam a korábbiakhoz kpest. Illetve most már nem lassultam le látványosan az edzések végére. Hanem végig az maradtam. ;) De tényleg, még a hatórás nyári kísérletnél is végig ment ugyanaz a tempó, érzésre is hasonló intenzitással. Kb ebben volt most minden reményem, hogy ésszel tudjak menni, beosztani az erőmet, ha már sok nincs belőle.

Végül a szervező kérdésére 32-34 km-t neveztem meg reális célnak a pályabeosztáshoz, 36-ot maximumnak. Úgy gondoltam, kevés hátazással (pihenő gyanánt) ez a kihozható maximum. Mostanában utóbbi nagyon szarul ment egyébként, főleg ellenállás nélkül. A héten megnézettem az oktató csajokkal, Edina jót nevetett rajta, javasolta, hogy inkább úszni kéne a vízben, mint táncolni, meg egyéb bűvészmutatványokat végezni a kézfejemmel (ellenállással legalább ezt kihagytam). Persze a merev vállaim miatt a hajlított könyökkel fej felett keresztbe nyúlás is megvolt mellé, ami miatt úgy döntöttem, ezt nagy nyilvánosság előtt csak akkor erőltetem majd, ha véletlenül elmegy a világítás. :P Szóval beírtam a naplómba a 36-ot tervnek, majd átírtam 33-ra.

Apropó: terv. Amiket eddig ilyen formában itt rögzítettem, mind olyan szinten kudarcba fulladt szar időjárás, vagy sérülés miatt, hogy ezzel komoly rizikót vállaltam. "Próbálkoztam" most is mindennel: kocogásnál alám forduló boka, új biciklit vásároltam csütörtökön (nem is emrtem azóta kipróbálni, el ne essek vele :D ). A csúcs talán szintén csütörtökön volt: elvittem a vastelepre pár kiló szemetet, dobáltam ki a kocsiból. Az egyik lemez beleakadt a kesztyű ujjába, megpördült, majd elsüvített a fejem mellett. Nézett volna egyet a nővér az ambulancián, ha a sérülés okaként be kell írnia, hogy a delikvens fejbe dobta magát egy gázkonvektor fedőlapjával... :) A szombat reggeli kocogást is sikerült túlélni, nyújtani nem maradt már időm a végén, még boltba kellett rohangászni frissítő után. :P

Frissítés. Erre készültem! 40-45 percenként terveztem inni. Vittem 2 liter almalevet, 1,5 liter hioptóniás italt l-carnitinnel dúsítva, ugyanennyi vizet, Carbox nevű szénhidrátporból tettem bele egy csomót. Jó lett volna az izot is rányomni, nagyon utálom, hogy azt meg telenyomják édesítőszerrel, így almalébe, vagy a cukros vízbe keverve már ihatatlanul édes lesz a végeredmény. Ezen kívül 3 energiagélt spájzoltam, két banánt, egy húszdekás kókuszos rudat, 20 deka nápolyit meg egy Energy Shot nevű fiolát, abban leginkább taurin volt. Ezeket kiraktam az asztalra, aztán mnegnéztem, hogy is jutok el este Fehérvárra. :P

Busszal 19:35 körül értem volna oda az usziba, rajt előtt 20 perccel, vagy a korábbi járat esetén 80-al. Ez meg sok lett volna, így elfogadtam anyukám ajánlatát, hogy elvisz kocsival, legyen egy kis időm lepakolni, melegíteni. Mivel a késésre való hajlamomat tőle örököltem, így ez nem volt a legjobb ötlet. :D Ebéd után még aludtam picit, aztán pakolás. Végül még 18:30 után álltam neki kikeverni a lötyiket, így itthonról 19:05-kor indultunk, persze még az utolsó pillatban szakadt le a gomb is a gatyámról. :D Elég necces volt így a Fehérvárra érkezés, de végül csak 10 perccel később érkeztünk, mint ha busszal mentem volna. :P Útközben idegeskedés, telefonálás, km számolás.

19:45-kor végül bent voltam az épületben, vártam 2 percet, amíg az előttem álló ötfős csajcsapat becsekkol, illetve megbeszélik egymás között, hogy végül mi legyen a csapatuk neve, mert az eredeti nem jó... Mellé egy kis Death Metallal, meg kávéval pumpáltam az agyam, nem kicsit lettem ideges, mire ott voltam. :D Utána még szarakodás az öltözőben, villámtempós öltözés, aztán hónom alatt álltam két nagy csomaggal. Hogy működnek a szekrények?!?!?!?! Nyitva mind, de zárni nem tudom. Rohanás a kasszához. Mágneses órával nyílnak. Van az most? Nincs. Pakoljak le, ahol tudok... No, irány a medencetér. Jééé, 50-es medence! Ilyet talán 3 éve láttam utoljára. :P Ahhoz képest most ebben kéne majd úszni pár órát... Amúgy pöpec kis uszoda a fehérvári, tetszett nagyon.

Szerencsére nem volt tömegnyomor, attól nagyon ideges tudok lenni. Az egyes sávnál kiszúrtam Danit, jó, hogy volt ismerős arc. Mondta, hogy pakoljam le a cuccai mellé az enyémeket, így is tettem. 19:55 körül odaértem a nekem kijelölt egyes sávhoz, a sporttársak már ott vártak. Rentka Lászlóval már úsztam korábban, ő tapasztalt vén róka rozmár, de a többieket nem ismertem. Vagyis... Nézzenek oda, Gellért! Kellemes meglepetés. :) 2-3 éve itt tanult Veszprémben, akkor heti 4 alkalommal lejárt úszni, össze is haverkodtunk, mondhatni, az első edzőpartnerem volt. Mindig 3000 métereket úszott, jó aprítós stílusban, nyomta rendesen. Egy darabig jött mögöttem, aztán jobban fejlődött nálam, meg én hosszabbakat is mentem, úgyhogy egy idő után gyorsabb is lett, aztán ő adta a lábvizet. A nevét láttam a rendezői körlevélben, de nem gondoltam volna, hogy ő lesz az, lévén a 3k-nál sose szokott többet menni. Most 5000 méterekkel készült, mint mondta. Na, erre kíváncsi voltam, hogy fog majd szerepelni, mert a visszafogott úszás régen se volt az erőssége, hiába is mondtam neki, hogy lassan kezdjünk. Pár szót váltottunk, aztán rongyoltam a wc-re, még a ballaszttól meg akartam szabadulni. 19:59 körül értem vissza, úgyhogy szerencsém volt, hogy végül csúszott vagy 10 percet a rajt. Így sikerült váltani a többiekkel is pár szót. A negyedik srác olyan 35-40 körülinek látszott, IM-es sapka volt rajta, úgyhogy sejtettem, hogy nem egy úszófenomén, de tuti bírni fogja végig. A többi egyéni indulóról nem tudtam semmit, csak azt, hogy Kardos Danitól csúful kikapok majd. :D Ők a 8-as sávban úsztak a medence túlfelén, így nem is láttuk egymást később, illetve én korábban se. Így volt olyan induló, akivel végül nem is találkoztam.



Maga a verseny



Rajt előtt egyeztetés a sorrendről. Mindenki szabadkozott, hogy lassan fog menni. Én amúgy komolyan is gondoltam ezt. :D 114-es 100-as tempót mondtam be az elejére. Rentka Laci is túlélő első két órát mondott, Gellért utolsónak indult szokás szerint, így a piros sapis srác kezdett. 20:15 előtt valamivel. Mint később kiderült, Gyula az illető. :) A víz elég hűvös volt az itthonihoz képest, a medence meg elég hosszú. :P A tervem az volt, hogy az első pár hosszon belövöm a tempót, csapásszámot, és nem engedem szétesni a mozgást, ha a fene fenét eszik, akkor se. A szokásos ötös levegővételhez képest most hármassal mentem. Tudtam, hogy kettessel kéne, meg ebbe ki lehet purcanni, de olyan béna mozgásom van, meg annyira féloldalasan fáradok el tőle, hogy inkább kockáztattam, mintsem beálljon a nyakam, vagy a fele hátam. Az első pár hosszon csapásszámolás: 36-37. Annyira nem tűnt vészesnek. Gellért persze 100 m után elhúzott mellőlem, pedig az első 100-am 1:41 lett. Egész este a leggyorsabb. Rentka Lacitól kb végig 50 méterrel voltam lemaradva, a két ifjú titán viszont szépen adta nekem a köröket. Pedig az itt 100 m. Gellért csapkodott szokás szerint, mint az őrült, 2 órát se adtam neki ezzel a stílussal, sejtettem, hogy sírás lesz a vége, ha ezt így folytatja. Gyula meg egy darabig ment vele. Én szerencsére igyekeztem saját tempóra lassulni, az első 1000 17:42 lett. Ami egyébként még mindig túl gyoprs volt szerintem ahhoz képest, hogy ez nekem 25-ös medencében szokott kényelmes tempó lenni, így visszább vettem. Kíváncsiságból mentem egyszer Gellért mögött 100 métert, mikor előzött, hogy mennyit megy, de 1:40-es tempó mellett kiszakadtam a lábvízről... 1 óra alatt talán 500 métert kaptam tőle, Gyulától meg úgy 2-300-at. Viszont én szépen lelassultam, 53:58 lett a 3000 m.

Itt álljunk meg egy pillanatra! Mi is volt a frissítős terv? :P Igen, 40 percenként... Viszont a víz olyan hűvös volt, hogy nem igazán kívántam inni. 1 órát gondoltam menni, aztán mindenképp megállok, de végül majdnem 75 perc lett belőle. Kb talán 4100 m, 108-as tempóban. Ugye ez lenne a 40 km, ha menne végig. Itt azért álltam 20 mp-t, aztán indulás tovább.

Menet közben az eredetileg tervezett 111-114 tempót tudtam tartani, egyszer beálltam Gyula lábvízére is, de szigorúan azon az intenzitáson, amit még engedtem magamnak.  Itt sokat segített egy maratonúszó csajszival készült interjú olvasása. Abban említette, hogy a 100 km feletti úszásai is kb olyanok, mint egy séta a parkban. Piszok hosszú séta. :) Kb én is ezt a sétálós intenzitást kerestem. Időközben megelőztük Lacit, illetve kapott 50 métert, Gellért meg egyre ritkábban körözött le. Amikor igen, akkor Gyula beállt mögé, én meg nem forszíroztam a tempót, mentem kényelmesen a sajátot.

Gellért később eltűnt a medencéből, de egyszer még visszajött. 200 métert mentem mögötte kb, aztán elengedett, jött a lábvízemen, de nem bírta, kiszakadt. Pedig addigra már nyugis tempóban mentem. Eléggé sajnáltam a dolgot, mondhattam volna neki előzőleg, hogy jöjjön mögöttem, akkor bírni fogja, így meg nem.

Gyula is lelassult, nem nőtt tovább a különbség. Viszont 2 óra után Laci gyújtotta be a rakétákat, gyorsra váltott, feljött rám. Igazából úgy gondoltam, kb vele vagyok egy szinten a mezőnyből, nem akartam hagyni, hogy meglépjen, így mentem vele. Szigorúan lábvízen. :P :D Viszont 105-ös tempóban, ami utólag belegondolva lehet, hogy picit gyors volt. Közben Gyulát is visszaelőztük 1-2 alkalommal. Laci egy darabig nyomta így, aztán hátra váltott, ott megint elé mentem. Felúsztam Gyulára, aztán akkor mögötte is kicsit. A változatos lábvízen lötyögés gyönyörködtet, tartja volt a római bölcsesség. :P

Szegénynek begörcsölt a lába egy forduló után. Akkor álltam picit, megkérdeztem, jól van-e, meg mondtam neki, hogy ilyen tempóban vezethetek én is, ha kell, ettől gyorsabbat nem akarok. Végül nem állt be mögém, mentem egyedül.

Így az első pár órát sikerült vagy lábvízen végigevickélni, vagy nagyon lötyögős saját tempóban menni, végig figyelve a csapásszámra. Egyébként azt hittem, gond lesz a hosszú medencével, meg elunom magam a két vége között, de szerencsére nem volt ilyen. :) Eldudorásztam, egész fura zenék jöttek most: Immolation, Varathron, még Exodus is. Érdekes, mert előzőleg egy hónapon keresztül Summoningot hallgattam, hogy eléggé lelassuljon az agyam. :D

Közben lejárt a Kid Koala, itt egy kis extra háttérzene, ez már kitart majd a leírás végéig.

 



Viszont a hideg víz miatt nagyon jött volna a pisi, így 4:26 körül kiálltam, addig ugye 2x20 mp szünet volt. A boxkiállás egész gyorsra sikerült, ittam 3-4 kortyot, gélt is nyaltam egy felet, meg a taurinos lötyiből. Egyik rosszabb ízű, mint a másik. Szörnyű, hogy ezeket csak ilyen műanyag ízesítéssel készítik. Gyors pisi, aztán irány vissza a medencébe. Szemüvegigazgatás, aztán uccu neki, nehogy lemerevedjek az állástól. 5,5 perc körül végeztem. A szemüveget se kellett igazgatni, sőt, egész éjjel tartott. Nem gondoltam volna, hogy pont egy ilyen 1000 forintos tescos csodában nyomom majd, de így alakult. :D Jó választás volt.

Az újrakezdés nehezebben ment, lábvíz már nem volt, mindenki lelassult, Gellért végleg elszállt. Így mentem még 2x1,5 órát 1 perc pihenővel. Viszont inni továbbra se kívántam semmit. Muszájból pár korty lement, de inkább a pisi jött volna kifele. Tempóra még az elsőnél olyan 19:40 körüli ment, a másodiknál az se. Pontosabban mikor felúsztam Gyula mögé, akkor ment a 19-en belüli, de akarni kellett hozzá. Én meg féltem, hogy így kipukkadok, van még 6 óra, így inkább nem akartam, csak ellazáztam, hogy 120-ason belül maradjak. Ahogy számoltam, így még a 36k is meglehetett volna. Gyulára sikerült egyébként felúszni, be is álltam mögé, de már 120-as tempón kívül ment, az nekem kevés volt a tervekhez, így onnan kezdve én vezettem neki, amíg bírta. Menet közben nem sokat előztem rajta egyébként, viszont ő sokkal hosszabban frissített nála, ott mindig kapott 50-100 métert. Laci szar formában volt, sokat hátazott, őt már alaposan leelőzhettem, Gyulát nem számoltam.

6-7 óra körül már kezdett piszokul elegem lenni. Edzésen ugye 6 volt a max, szóval ez az ismeretlen terep. Ráadásul itt okozott gondot a sávbeosztás. Egyes. Ez a legmesszebb volt a nézőktől, ami jó is volt, mert nem éreztem úgy, hogy mindenki engem bámul, viszont eléggé egyedül éreztem magam néha. Jó lett volna kipassogni, aztán látni, hogy vannak itt rajtam kívül mások is. A legjobb pedig az lett volna, ha csinos lányok úszkálnak jobbra-balra, nagy létszámban. Úgy elég hosszasan képes vagyok elúszkálni. :D Viszont ilyen most nem volt. Hiába tettem be a kontaktlencsét, még a 110%-ra javított látással se nagyon tudtam kiszúrni a csajokat, olyan messze rakták őket. :( A kettesben még volt egy (sőt, elvileg kettő) egyéni induló, mellben tolta végig a srác, elég lassan. Plusz váltósok. Olyan tagokra legalább sikerült ideig-óráig ráakaszkodni, aztán menni velük egy gyorsabb tempót, mert nem voltak túl profik. :P Azt azért láttam, hogy a középső sávokban pár emberre hasonlító torpedó repesztett ide-oda. Melléém viszont került pár elhízott bácsi is. Őrület. Tisztára, mint Veszprémben... Még abban is egyezett a dolog, hogy az egyik pont akkor mászott keresztbe a kapaszkodóhoz a sáv végén, mikor fordultam volna. Neki köszönhetem egy elszúrt bukófordulómat a háromból. Elképesztő, hogy ezek a fószerek nem látnak tovább az orruknál, csak mennek, amerre jónak tartja a kedvük. Az, hogy netán más is van a medencében, esetleg épp érkezik, le van tojva. Így aztán egész éjszaka körülbelül 20-30 mp telt úszó lánykák megfigyelésével. :( Lehet jobban járok, ha a nevezési díjból night clubba megyek... :P

Ráadásul azt se tudtam, hol állok, ugyanis az órám össze-vissza mérte a hosszokat a sok csúsztatás miatt. Jóval többet számolt, mint amennyit mentem. 7,5 óránál kiálltam pisiszünetre, ittam kicsit, plusz egy szem nápolyi ment le a kíváncsiság kedvéért, a maradék gél, meg egy fél kókuszrúd. Egyben. Jó tömör volt, de a legnagyobb gond, hogy rumaromás. Én meg 5,5 éve nem nyúlok szeszhez, de még a szagától is irtózom. Most meg a klóros víz még felerősítette a szaglásomat, így majdnem vissza is jött az egész azzal a lendülettel, amivel lenyeltem. :P Ezek után kicsit inkább ténferegtem a parton, amíg magamhoz térek, átnéztem a nyolcas sávba. Ahol meglepetésemre csak ketten voltak. Az egyik srác 18000 körül, a másik viszont 25.800-nál. Ez jó is volt, meg rossz is. Főleg, miután kiderült, hogy én már vezetek sávon belül, 23.600-al. Pár szót váltottam Gellérttel, aki átfázás miatt feladta 7800 m után. Sajnáltam a dolgot. Meg kicsit örültem a kakaós csigáknak, illetve hogy nem vagyok kockahasú, virágmintás bermudás fiatalember, akkor lehet én is belefagytam volna a vízbe.

A táv mindenesetre adott motivációt, hisz belül voltam a 120-as tempón vagy 8-9 perccel még a 9 perc állás után is! Tehát már "csak" 12.400 m van hátra, időből meg kb 4:20. Szerencsére a gél adott egy kis lendületet, a kókuszos rúd meg nem akart visszajönni, így lement még 5000 m. Egyben. Nem mertem megállni közben, pedig 9,5 óránál jó lett volna. De nagyon kicsit voltam már csak belül a 120-as tempón, a szünetek ugye egyre hosszabbak, nehéz is elindulni utána, így egész addig mentem, amíg elkezdtem 120 fölé lassulni. Ott kis állás, de már egyáltalán nem volt kedvem inni, megint csak muszájból ment 1-2 korty cukros víz. És még majdnem 2 óra volt hátra... A következő 40 percben teljesen átfagytam, illetve iszonyat hányingerem is lett. A hármas levegővételt már nem bírtam mindig, néha kellett kettes is jobbra. A sok letüdőzött klórgáztól meg jött a hányinger. Főleg, hogy kétszer víz is ment mellé. Mindig a fordulók előtt. Úgyhogy két fordulót megpróbáltam bukó helyett simával, de annyira lassúak lettek, hogy visszaálltam bukóra.

A hányinger visszajött, a mozgás itt szét is esett kicsit, a csapásszám volt talán 40 is egy-két alkalommal. 40 perc után kiszálltam, hogy én ezt most feladom. Kérdeztem a számláló hölgyet, mennyi van még, mondta, hogy fél óra... És hol vagyok? 33.800. Szentségeltem egyet, hogy abból már nem lesz 36, elment a kedvem. Aztán mondta, hogy kb fél óra, de inkább 40 perc, mert ugye 8:10 után kezdtünk. Kitámolyogtam valahogy a mosdóba, hogy most majd lesz egy hasmenésem, vagy hányok egyet. Az egyik wc még szabadon volt, viszont valaki már megelőzött a hasmenés ötletével, így elment tőle a gusztusom. Mire másodjára mentem volna vissza, addigra meg egy kevésbé finnyás sporttárs beuralta a trónt, így elszállt a lehetőség. Közben pont arra járt Bakonyi Tamás a Fröccs csapatból. Mondta, hogy szarul nézek ki. Hát kösz. :D Egyébként jogos, hiszen nem volt rajtam a zombis póló...

Kicsit beültem a kismedencébe melegedni, ami nem tudom, mennyire volt jó ötlet, mert onnan a nagyba visszamenni 11 óra után... Viszont "muszáj" volt. Laci még nyomta, attól féltem, megelőz. Meg Gyula is, aztán oda a dobogó. Gyulából ugye kinéztem, hogy végig bírja, amikor kiszálltam, 1000-el vezettem előtte. Ebből 500 maradt, mire elhatároztam magam, hogy visszaállok. Így beszálltam, aztán úgy döntöttem, a maradék időben max végigcsorgok mögötte, esetleg visszahoz 2-300 métert, de megvan a második hely. Ehhez képest jól bírtam, sőt, lassú volt a tempója. Így szépen megelőztem. Mókás lehetett, kb mint ha két bottal járó papa totyogna, aztán az egyik hirtelen ritmust váltva, 0,1 km/h-val gyorsabb tempóval elzúgna a másiktól. :D Viszont így 500 m-en még rá tudtam verni 100-at, egyszer állt frissíteni is, az alatt még egyet, összesen 200 métert. A végén 35.600-nál csaptam be a célba, az órát 11:59:55-nél nyomtam ki. Mivel kicsit később indítottam, maximálisan kihasználtam az időt.


Az eredmény meg itt van: https://edzesonline.hu/edzes/1382846

 

 

Bla-bla a végére


Utána zuhany, öltözés, pár korty lötyi. Egyből jobban lettem. A zombis pólóban minden szebbnek és jobbnak tűnt. Főleg én. Főleg szerintem.

Egész éjszaka tehát összesen kb 1 liter cukros vizet ittam, lement másfél energiagél, a taurinos ampulla, egy szem nápolyi, meg a kókuszos rúd. És pisiltem úgy 2 litert. Mit mondjak, elég gazdaságos. Egyébként nem éheztem el, az oldalam nem jelzett egyáltalán, pedig ilyenkor szokott. Bár a pancsi végén eléggé megszédültem az eredményhirdetésre várva, így akkor lement a maradék nápolyi, kókuszos rúd, cukros víz, kávé. Egyből vidámabb lettem.

Nyújtottam öt percet, de csodás mód nem is voltak beállva az izmaim, csak valami kegyetlenül álmos voltam. Kicsit Lászlóval beszélgettünk, pár ismerőssel váltottam egy-két szót. Szerencsére ez nem az a nagyon dumálgatós-barátkozós rendezvény, főleg az egyéni indulóknak, nekem ennyi beszélgetés bőven elég is egyszerre. Amit picit sajnáltam: Gellért és Dani nem várták meg az eredményhirdetést, már előtte elmentek haza, így hat egyéni nevező maradt csak a végére. Abból az én gépemmel készült fotóra meg már csak öten maradtunk.

Na de a lényeg!!! Nem, nem a 2. hely, meg a táv. Hanem hogy Rentka úr megdicsérte a mozgásomat! Jíhá! Azt tudom, hogy figyelt végig, de ő is kb olyan szinten van beleborulva az úszásba, hogy minden adatot megjegyez, még a pár évvel korábbi levelezésünk alapján is emlékezett az akkori csapásszámomra, sebességemre. :D Szóval mondta, hogy szépen, gazdaságosan mentem, külön dicséretet érdemel a bukóforduló a két szabályos delfinnel, ami ugyan energiapazarló, de szép. Amúgy szerintem is az, de utóbbi miatt csináltam. :D Meg kb 3 mp-vel gyorsabb volt a simánál. Ráadásul mikor őt előztem, mindig 2 delfin ment, amúgy néha csak 1 db. :P Egyébként itthon, edzésen ilyet se csinálok, de itt már annyira elfáradt a vállam, hogy inkább tettem bele egyet a fordulás után, csak addig is pihenjek. Pedig előtte nagyon paráztam, hogy nénázni fogok. Taán attól féltem leginkább, amellett, hogy nagy nyilvánosság előtt kell fecskében mutatkozni. Utóbbit szerencsére a zombis póló és a rövidgatya segítségvel kivédtem, de az úszás kinézetével kapcsolatos izgalom végig bennem volt. Szóval nem égtem le, királyság! :D

Iszonyat megleptem magam, hogy ez ment végig, ráadásul gyorsban. 3 éve Kardos Daniról írtam, hogy nagyon menő mód csinálta (ő is így), én is szeretném majd ezt elérni valamikor. Sikerült ez is. Sőt, eltekintve a hányingeres időszaktól még azt is mondhatnám, hogy jól éreztem magam. Legalábbis most nem volt olyan szintű szenvedés, mint 3 éve. Illetve nem olyan hosszan. Akkor a második hat óra elég szarul ment. Most kb csak az utolsó 3. Azért az elmondható, hogy ehhez a távhoz-időtartamhoz még mindig kevés vagyok. Vagy az intenzitást kéne még lejjebb venni, nem tudom... Illetve az is sokat számít, hogy itt muszáj menni, mert "verseny". Hétvégén meg bármikor foghatom magam, aztán hazamehetek, ha úgy hozza a hangulatom. Muszájból meg nem szeretek semmit sem csinálni. Szóval, lehet, hogy ettől van.

Ezek után eredményhirdetés, ahol készült pár remek kép is, amit majd jól letöltök, ha felteszi a szervezőgárda a honlapra, aztán szépen idebiggyesztem őket. Igyekeztem csinos lányok környékére helyezkedni, biztos, ami biztos. Egyébként második lettem, 600 métert kaptam. Úgy, hogy negyed órával korábban végzett a győztes. Legutóbb Danitól 3300-at, ő szintén ennyivel korábban állt meg. A táv sajna 400 méterrel elmaradt a 36.000-től, de nem tudom, hogy volt-e bennem több ezen a hétvégén. Szerintem okosan mentem, nem túlhajtva magam, nem volt látványos megborulásom sem. Talán ha a héten picit többet alszom, nem csak az utolsó napon... Ez már nem derül ki. Na mindegy, ez van. Összességében kiosztottam magamnak 4 csillagot, ami az elégedettségem jele. :)

Aztán öltözés, majd irány haza. De valami kimaradt, hejj!!!! A büfé! Azt a kirelejzumát! Már a második 12 órás úszásom volt, és megint nem tudtam büfézni. Őrület. Ugyebár este 8 és reggel 8 között lehetne ott kajálni, de azt egyéni versenyzőként nem próbáltam ki. Szóval megint nem derült ki, milyen a Sri Chinmoy Maraton Team séfje. :'( Ezt kifele menet elríttam a szervezőknek, mielőtt elköszöntem. Megszántak egy paradicsommal. Mikinek: finom volt. :)

Tamás egy négy keréken járó angyal, felajánlotta, hogy elhoz haza kocsival, így a buszozást is megúsztam, helyette dumálgattunk egyet hazafele, ez így szuper mód jött ki. Otthon evés, két óra alvás, pisi, evés, másfél óra alvás.

Utána mentem az usziba. :D Kivételesen csak a cuccokat vittem vissza, meg szekrényt pucoltam. ;)

Azóta pihengetés van, átmozgató jelleggel pancsolok, ülök a babérokon, illetve szövöm a terveket. Mik is ezek?

Jövőre is megyek erre az úszásra. Csapatot fogok szervezni. Egy főnök feliratú sapkában beülök akismedencébe, és a langy vízből fogok ordítani, meg sípot fújni a csapattagoknak, hogy ússzanak gyorsabban. Még egy 50-es gumipapucsot is beszerzek, amivel a nagyon rosszul teljesítők fejét fogom verni. Kimozdulni pedig kizárólag a büfébe fogok. Esetleg a masszázságyra.

Ezen kívül van még terv bőséggel. Ezek között egyéb sportok és egy piros bicikli is helyet kapnak. De erről inkább írok másik bejegyzést, már így is túl hosszú lett. Meg majd lesz az is. Egyetlen mentségem, hogy volt időm egy csomó hülyeségen agyalni a medencében, most már csak le kell majd írni. No lám, erre mégis jó a hosszú úszás, ha már bikinis lányokat nézegetni nem lehet közben.


Ami kimaradt - folyamatosan frissül, ha még valami az eszembe jut

 

Fontos még megemlíteni, hogy legutóbb félidő után úgy megfájdult a bal könyököm, hogy állnom kellett 20 percet. Idén szerencsére ezt sikerült elkerülni, amit a feljavult mozgás számlájára írok. Szintén ide tartozik, hogy az ujjaim viszont totál kikészültek. A végére alig bírtam ráfogni a vízre. Sokat úsztam ellenállással, az után szoktam ilyet érezni, de úgy látszik, ez is kevés volt. A víz annyira visszafeszítette őket, hogy utána keddig be volt állva mindkét mancsom, úszásnál még csütörtökön este is éreztem. Ez tuti attól van, hogy javult a vízfogásom. :D Elő fogom venni a kutyarágókát, amit még anno a falmászáshoz szereztem be kézerősítésre, aztán néhanap nyomogatom majd 5-10 perceket a wc-n ülve. :P

Illetve a helyezések: a 4 női csapat megelőzött, viszont a 16 fiú/vegyes váltóból 8-at lenyomtam. :D

És készült a végén egy szuper kép is. Ott már elmúlt a szar kinézet (lévén rajtam a zombis póló).

Gravecrusher - Mutilation Ritual

És egy kis Death Metal, gabocz kedvéért. ;)

2017-12 hó (2 bejegyzés)
2017-10 hó (1 bejegyzés)
2017-09 hó (1 bejegyzés)
2017-05 hó (2 bejegyzés)
2017-02 hó (2 bejegyzés)
2016-12 hó (1 bejegyzés)
2016-11 hó (1 bejegyzés)
2016-10 hó (1 bejegyzés)
2016-05 hó (1 bejegyzés)
2015-02 hó (1 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (3 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-02 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)