Mik is számomra a versenyek? Ünnepek. Ugyebár felkészülök (előkészülök), összeállítom magamban a terveket (bevásárolok), összekészítem a frissítést (megfőzök), előkészítem a legszebb ruhámat (mint a parasztbácsi mikor vasárnap a templomba, vagy a kupiba megy), majd felkeresem a verseny helyszínét ahol a barátaimmal találkozhatom (családi összejövetel), és maga a verseny (ünnep).
Ebben az évben két ünnepen vagyok túl. Nem is akármilyenen, hiszen ha nem is full elégedetten, de megnyugvással teljesítettem őket, h talán jó irányban haladok. És akkor most emlékezzünk meg ezekről:

1. Ünnep: II. Rotary Félmararaton és Maraton - Debrecen, 2012. 03. 25.
Két éve futottam utoljára maratont, szerettem volna egy PB-t futni. Így a tervemet három lépcsőben állítottam össze: 1. 3:17-en belül, ami a minimum volt. 2. 3:10-en belül, amit úgy éreztem reális terv, 3. Kettessel kezdődő végidő eredmény, ami egy merész tervet képviselt.
Nagy taktika nem volt a tervemben, bátran kezdeni, aztán ami a csövön kifér.
Már pénteken lementem Debrecenbe, Bökinek köszönhetően szuper szállásom is volt. Este még futkároztunk egy kicsit, jól megkevert, azt sem tudtam, h merre járunk. Egy kis tésztaparty remek társaságban, majd korán lefekvés, “enyhe” versenylázzal.

Reggel az egyetem előtt kezdtünk, hiszen az Angyalszív Down Alapítvánnyal és szimpatizásaival várt még ránk egy Centenáriumi Futás, amivel zártuk a Down Világnapot.

A stadionban még gyors üdvözlés, Bökivel megbeszéltem az egyéni frissítést, mit mikor ad oda. Nem volt nagy cucc, két gél, két izo, meg víz. Mivel körpályás volt a maraton egy frissítéssel nem tudtam, h férnék oda, így ezért gondoltam az egyénit. Végülis nem lett volna gond, a szervezők, a frissítők remekül megoldották a feladatukat egyszer sem volt nagy tolongás. Furcsa volt sok spori között állni, régen rajtoltam ennyi ember között.
Az első köröm aztán elég gyorsra sikeredett 4:09-es átlaggal tekertem körbe. Utána már sikerült megnyugodnom, kapkodtam a lábam rendesen, de egy viszonylag egyenletes tempót sikerült felvennem.

Mindössze a nyolcadik körben volt egy apró holtpontom, azt 4:35-ben teljesítettem. Akkor már tudtam, h a PB meglesz, azt is, h 3:10-en belül. Így a végére már vidáman, megnyugodva futottam be. 3:04 lett a vége. Utólag úgy érzem, h meglehetett volna a hármas version is, ha bátrabb vagyok és nem ijedek meg az iramtól. De nincs “ha”, így sikerült. Majd két év múlva legközelebb:). Tudom, h hol kellene még fejlődni, mire kellene még figyelnem. Sokat tanultam ezen a versenyen, bár ez eléggé sprinttáv..:)

Végezetül még annyit, hiszen szorosan kapcsolódik a versenyhez: Március 21-től a Down Világnap alkalmából hírdettünk meg egy kiligyűjtő akciót, amit a Down-Szindrómás embereknek ajánlottunk fel. Több mint 26e kili gyűjt össze vasárnap éjfélig, amit nagyon hálás szívvel köszönök meg. Ez egy erkölcsi gyűjtés, támogatás volt, de többen jelezték, h szívesen visszavásárolnák a kilométereiket. Az Angyalszív Down Alapítvány nagy lelkesedéssel fogadta a felajánlásokat, rögtön el is döntetett, h a befolyt összeget Down-Szindrómás sportolók támogatására fogja fordítani. Kili még maradt bőven, várják a további felajánlásokat, van hova továbbítani, köztük olimpiai bajnokoknak is.