Előzmény:A Yours Truly nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Mondjuk az időjárás sem fogadott kegyeibe, de egyébként is: nagyon szenvedős volt. Jó, tudom van ilyen egy futó életében, de akkor is. Megtréfált a Velencei-tó. Ahogy egyszer tavaly nyáron is. Szóval úgy döntöttem egy bosszút megérdemel a kis piszok. Fejben összeszedtem magam, a terv összeállt. mateve-től kaptam egy hátitáskát, abba belepakoltam minden olyat, amire gondoltam szükség lesz: kaja, csoki, izo, kulacs, egy kis pénzmag. A terv a következő volt: Vonattal le Agárdra, 3x körbefutom a tavat, aztán valahogy haza. Vonattal, kocsival, stoppal, szánkóval, mindegy, csak nem futva. A tempót egy kényelmes 5:45-6:00 percesre terveztem, zenehallgatással egybekötve. A lényeg a szenvedés-, eléhezés-, fájdalom-, etc. mentes teljesítés. Röviden: jól érezzem magam. Misuval előző nap egyeztettem, hogy a második körben becsatlakozik.
Kényelmesen keltem fel szombaton, a vonat 6:51-kor indult, nyugodtan készülődtem. Annyira nyugodtan, hogy végül 9 percem maradt, hogy megtegyem a másfél kilis távot a vasútig, jegyet vegyek, kiérjek a peronra. De azért sikerült, bár a pénztárnál a tag furán nézett rám, mikor levegő után kapkodva kértem jegyet. A vonaton ülve hívott Arev, hogy a tó helyett Margitát választotta. Utólag kiderült remek döntés volt, gratulálok az első helyhez.
A bosszú: Agárdon leszállva még egy szerelésigazítás, nagy sóhaj, rajt. Hideg volt, a hó elkezdett szállingózni, a szél is feltámadt. Mindez a múltheti YT időjárására kezdett emlékeztetni:( Velencénél úgy döntöttem nem megyek le a strandra, nem hiányzott a keményre letaposott, jeges, havas útvonal. Maradtam inkább a Fő úton, inkább az autók. Amikből szerencsére még nem volt sok. Velence végénél furcsa jelenségre figyeltem fel. Futok-futok, és olyan mintha valaki a sarkamat rugdosná. Egyből gondoltam, hogy valami "lüke" futó akar becsatlakozni. Hátrafordultam, de nem láttam senkit. Pár lépés után megint. Akkor már lejjebb is néztem, mint a szemmagasságom, akkor látom, hogy egy kölyökkutya szaladt utánam. Kis mix lehetett, egyik szeme kék, másik barna. Visszasétáltam vele a házakhoz, két lakót is megkérdeztem, hátha ismerős valakinek a blöki. Sajna nem az volt, így működésbe lépett a "Hogyan mentsük meg a kiskutyát" akció megtervezése. Első menetben teló elő (sms várt, mateve üzijével: 2. körre Ő is becsatlakozik), felhívtam mateve-t a nagy kutya fant, hogy most mit tegyek. Sajna sok tanácsot nem tudott adni. Gondoltam bevetek egy trükköt: becsaltam a buszmegállóba, odaadtam neki 2 szendót meg egy csokit, míg elnyámnyog rajta előnyre teszek szert. Hátha.. Gyors vágta, időnként hátranéztem, blöki sehol. Már kezdtem magam vállon veregetni, mikor egy visszanézéskor látom, hogy egyre jobban közelít. Ezt elbuktam.. Éppen arra gondoltam, hogy felhívom Misut, hátha ismer valakit akinek kellene egy szuszi, mikor elértünk a Zsuzsi presszóhoz, Sukorón. Az a "dög". Az az érdekkutya..:) Meglátta, h egy csoport ácsorog a presszó előtt, és megállt. Egy darabig nézett utánam majd döntött: sok ember van ott, kaja is biztos van és nem futnak. Csak kényelmesebb.:) Remélem nincs semmi baj vele. Így egyedül folytattam az utam. Pákozdon megtöltöttem a kulacsokat, majd ráfordultam a bekötő útra. ÁÁÁááááááá, piszok nagy szembeszél, apró hó, borotvavagdosó effektus. Ráfordulva a déli partra szintén. Bringaút tragikus, újra a főútvonalat választottam. Magát a futást nagyon élveztem, a tempó nagyon jó volt, pont olyan, ahogy elterveztem: zene szóljon, ha kedvem támad, lihegés nélkül tudjak "énekelgetni". Beérvén Agárdra felhívtam Misut, hogy csipkedje magát, ha jönni akar velem, nem fogok rá várni. Rendes volt a srác, megkérdezte, hogy hozzon-e nekem valamit. Futás közben egy kis kaja, csoki, kóla. Elvégre kell az energia. Gárdonynál Misu, velencénél mateve csatlakozott be. Bírták a futást, az első kocsmáig. Zsuzsi presszóba be, kóla bedönt. Kutyus már sehol. Trappolás tovább, kellemes csevegés közepette. Az idő enyhült, egész kellemes futóidő lett. Jó volt így futni nagyon. Pákozdon a Piedóne-t megrohamozták a kocsmatöltelékek, én szerényen a csaphoz mentem vízzel megtölteni a kulacsomat. mateve-t győzködtem mégegy körre, ezúttal hajthatatlan volt, így az elágazónál fájó szívvel vettem tőle búcsút. Misuval rákanyarodtunk a bekötőre, meglepő módon az ellenszél megszűnt. Agárdnál a srác kezdett fáradni, hiába a sok kihagyás éreztette hatását. No meg diétázik, erő sem igen volt vele. De hősiesen végigcsinálta. Gárdonynál búcsú, észosztás néminemű aggodalommal. Egy gyors depó, maradék szendó, müzliszelet. Büfi, aztán gooo az uccsó körre. Fülhallgató vissza, hadd szóljon a rock. Már a második körben - egyeztetve a többiekkel - kitaláltam, hogy a harmadik etapnál nem kanyarodok vissza agárdra, hanem pákozdnál továbbfutok fehérvárra, ahol néminemű kerülővel futom le a 28 kilit. Így a hazajutás is meg lett oldva. Szóval pákozdig semmi extra, jóütemben, vidáman toltam a kiliket. Az első csapnál betoltam az előre megtervezett gélt, tudtam, hogy ez már kifog tartani hazáig. Nagyon élveztem a futást, a hó is elkezdett esni, szép nagy pelyhekben. Imádok ilyenkor futni. Kisfaludon bekanyarodtam a kocsmába a jutifalatért. Itt már tudtam, hogy ha fene fenét eszik is, akkor is végigfutok. És ahogy kutyussal kezdtem, szinte kutyussal fejeztem be. Kisfaludon hozzám csapódott egy fekete kutyus, aki egész fehérvárig kísért. Egy kis kerülő, és hoppá haza is értem. Megcsináltam, bosszút álltam.
Utóhang: Újra csak azt tudom leírni: végig élveztem a futást, nem éreztem sehol semmilyen holtpontot. Fejben végig ott voltam, frissítés is rendben volt. Igyekeztem odafigyelni a szervezetem jelzéseire, ha szomjas voltam ittam, ha éhes voltam ettem. Semmi tudatos frissítés. Összegzésként: elfogyott 2 szendó, 3 szelet műzli, 4 szelet csoki, 1 energiagél, 2 jutisüti. 1 lityi kóla, 1 lityi Maltodextrin-el kevert víz, 1 lityi csapvíz. Meghallgattam 2 Tankcsapda albumot, 1 Rock N Roll Swindle albit és 1 2Pac válogatást. És jól vagyok. Egy kis nyújtás a végén. Este egy kis terminátoros mozgássor. Másnap kutyabajom. Nem fáj semmim, a vádlim sem kínoz. Ééééés megyek futni!Fuuuussssssssatok!!!!!!!!!!!!!!
A bosszú
16 hozzászólás
Semmi holtpont. semmi szenvedés :- )) Alig várom, hogy itt tartsak :-)
Üdvözlettel Anna
Gratulálok Pecsenye Úr!!
mindig csodálattal olvasom a leírásaidat-élménybeszámolóidat, nem kevés erőt merítek. tudatosan még csak alig kezdtem, amit a szervezetem enged, meg is teszem, idénre a maratonig, aztán kiderül, mennyire jön meg az étvágy:)
február 28-án lesz agárdon YT? ha lenne, asszem egy 25-öst már rátolnék:)
üdv: CsB
Amilyen lazán lefutottad,olyan lazán olvastam végig ...már már olyan érzésem volt ,hogy "semmiség " ez a 84kili ;) Gratula pecsenye ,nagyot fogsz futni bárhol is rajthoz állsz ! Hajrá ..
ez egy álom!
Rémálom??? :DDD
Akárhogy számolom, te reggeltől estvelig futtál, laza hat perces kiliket!
Eeezigenez!!! :)
Mi csak itt ámulunk-bámulunk, meg hűűűzünk-húúúzunk, de szerintem Neked ez már nem kihívás :) Azért nagyon bátor volták, hogy az összes kajádat odaadtad annak a kiskutyának!! Gratulálok és egészségedre!
Kétszer elolvastam, hogy hol van benne az a rész, hogy végül csak 1 kört toltál...mert olyan könnyednek tűnt, hogy nem hittem, hogy 3 kör volt :)
brrrrrrrrrrrrrrr .... Még tizenévesen egy forró nyári délelőtt raktam az arcomba 1,5 lityi kólát kaszálás közben. Nem sok híja volt, hogy bele nem haltam. Víz kiszaladt belőlem, maradt a koffein. Hidegrázás, reszketés, hányinger, hasmenés, minden játszott ...
Slybacsi megértelek, én futás nélkül is meghalnék a kólától. :D brrr az íze borzalmas...
Én egyáltalán nem iszom kólát. De! Sportoláskor kib@szott jól tud esni. Pl: a tavalyi Spar maratonon a gatorade, és a víz jó volt de hiányzott már a táv végefelé valami a szervezetemnek... a kóla. És jött is a Dózsa György úton az utolsó előtti frissítés. Na akkor nagyon rendbe rakott. Tudom a rozsdát lemarja meg minden, de hát ha jó. Tour de France-n is tolják rendesen a bringások:) Valakinek beválik, v.kinek nem.
Maltodextrin...na ez a jó a szervezetnek hosszabb távon, nem a cukor.
Gratulálok pecsenye!
Esetleg egy Athén-Spárta?
2015-06 hó (2 bejegyzés)
2015-04 hó (2 bejegyzés)
2015-03 hó (1 bejegyzés)
2014-12 hó (1 bejegyzés)
2014-10 hó (1 bejegyzés)
2014-09 hó (1 bejegyzés)
2014-08 hó (2 bejegyzés)
2014-06 hó (2 bejegyzés)
2014-05 hó (2 bejegyzés)
2014-04 hó (2 bejegyzés)
2014-03 hó (1 bejegyzés)
2014-01 hó (1 bejegyzés)
2013-12 hó (2 bejegyzés)
2013-11 hó (1 bejegyzés)
2013-05 hó (2 bejegyzés)
2013-04 hó (1 bejegyzés)
2013-03 hó (3 bejegyzés)
2013-02 hó (2 bejegyzés)
2013-01 hó (1 bejegyzés)
2012-12 hó (1 bejegyzés)
2012-11 hó (2 bejegyzés)
2012-10 hó (1 bejegyzés)
2012-08 hó (3 bejegyzés)
2012-07 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (5 bejegyzés)
2012-04 hó (2 bejegyzés)
2012-03 hó (1 bejegyzés)
2012-01 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (3 bejegyzés)
2011-10 hó (1 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-06 hó (1 bejegyzés)
2011-05 hó (2 bejegyzés)
2011-04 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (1 bejegyzés)
2010-12 hó (2 bejegyzés)
2010-10 hó (1 bejegyzés)
2010-09 hó (2 bejegyzés)
2010-08 hó (1 bejegyzés)
2010-07 hó (6 bejegyzés)
2010-05 hó (3 bejegyzés)
2010-04 hó (2 bejegyzés)
2010-03 hó (1 bejegyzés)
2010-02 hó (4 bejegyzés)
2010-01 hó (4 bejegyzés)
2009-12 hó (3 bejegyzés)
2009-11 hó (5 bejegyzés)
2009-08 hó (1 bejegyzés)
2009-06 hó (1 bejegyzés)
Klasszak ezek a beszámolóid. Múltkor Edittel végig futott Dél Balatoni fél Ultra is tetszett.