2009. január 13. nem véletlen, hogy olyan sűrűn hangoztatom ezt a dátumot. Valójában innentől számítom ultrafutó pályafutásomat. Ez az a nap, mikor először kezdtük el közös edzéseinket mateve-vel. 2008-ban találtam ki, hogy jó lenne a Balatont körbefutni. Tudtam, hogy sokat kell rá készülni, de azt nem hogyan. mateve a négy naposra készült én az UB-re és egy véletlen találkozásnak köszönhetően, rövid egyeztetés után kezdtük meg közösen a felkészülést. Nagyon sok futás szerepelt a programban. Sajnos a hirtelen terhelésnek meg is lett az "eredménye", márciusban csúnyán begyulladt az achillesem, ami öt hét kihagyást eredményezett. Így sajnálatos módon kimaradt a 100 km-es OB, ami egy jó teszt lett volna. Jött Sárvár 24 órás OB (abszolút 3. , kategória 1. - 209 km). Eredetileg a 12 órásra neveztem, de Misu barátom okos érvekkel rábeszélt a 24 órára. Nem bántam meg. Lefutottam egy remek társasággal májusban a Terep100-at, ami igazi nagy élmény volt. Szintén májusban egy családias terepfutóversenyen vettem részt, ami a Hegyek Királya nevet viselte. Eljött a június és számomra az ÉV VERSENYE az UltraBalaton (abszolút 5. , 3. "legjobb" magyar - 23:27). A rajt napjáig 2904 kilit gyűjtöttem be. Félve álltam a rajthoz, szívem mélyén bíztam csak abban, hogy ez az elvégzett edzésmennyiség elegendő lesz a táv sikeres teljesítéséhez. Sikerült és ebben nagy szerepe volt mateve-nek is. Eredeti tervem az volt, az UB után én le is állok az ultrával, de képtelen voltam.. Megfertőződtem. A verseny után elkövettem egy nagy hibát: Janóék a szentivánéj alkalmából rendeztek egy 25 kilis éjszakai futást, amit nem volt szívem kihagyni. Egy idő után felrémlett bennem Zahorán Ádám esete, összeakartam rogyni, alig volt erőm. Kis pihi, futhattam tovább, immár mint megrögzött ultrás. Sokfele elfutottunk, igyekeztünk olyan útvonalakat találni, amik nyugisak és ismeretlenek voltak. Konkrét versenyterv már nem volt, futottunk "szimplán" szeretetből. Augusztusban volt a II. Velencei-tavi Szupermaraton (abszolút 2., kategória 1.  - 4:12). Tragikus rendezés, de már nagyon vágytam egy versenyre. Szeptember elején keresett meg Sió Attila, hogy lenne-e kedvem a MATASZ színeiben elindulni a Bécs-Pozsony-Budapest versenyen. Természetesen nem mondhattam  nemet, úgy éreztem ez a meghívás az eddigi eredményeimnek és az elvégzett munkámnak szóltak. Rá egy hétre részt vettem Balatonalmádiban a 12 órás Országos Bajnokságon, az előző hét híre nagyot dobott rajtam (abszolút 1., kategória 1. - 124 - 124.95 km). Igyekeztem a BéPoBu-ra fejben felkészülni, igazándiból nagyon nem sikerült az idő rövidsége miatt. A Spar maratonon módosítottam a terveimet, egyéni pb helyett mateve-t igyekeztem pb-hez segíteni. Vészesen közeledett a BéPoBu, lázasan folyt a szponzorkeresés. Ebben még zöldfülübb voltam, mint az ultrafutásban. Szerencsére voltak barátaim, akik igyekeztek kapcsolataik révén segíteni. Írtam vagy 30 helyre emailt, tárgyaltam jópár emberrel, végül is valami azért összejött. A legfontosabb mateve szállás,- és kaja költsége - hiszen természetesen Ő volt a bringás kísérőm - Polgármesterünk jóvoltából. Nagy László révén a Kompava látott el étrendkiegészítőkkel, a Vállalkozói Központ és a KDRÜI egy kis pénzmaggal látott el, a hunrun.com pedig a médiatámogatottságot vállalta fel. Úgy érzem, h illik még megköszönnöm a Szondi SE-nek és Réthy Pálnak, hogy befogadtak minket a buszukba, segítettek ahol tudtak. A verseny hatalmas élmény volt (abszolút 4. - 29:58), a rendezés hááát... Blogomban részletesen beszámoltam róla. UB-ből nem tanultam verseny után egy héttel elmentem egyet kocogni. Utána abba akartam hagyni örökre. Aztán pihentem egy kicsit és ott folytattuk ahol abbahagytuk:). Több verseny már nem volt részemről 2009-ben.
Összegzésként: ebben az évben kaptam a sorstól egy remek edzőtársat, barátot, akivel remekül megértjük egymást. Nagyon sok új futóbarátom lett (Mjoci, Gyalog, Farkas, Yoyoka, Gurdon Évi, Szőke kapitány és bocs hogy nem sorolok fel mindenkit), olyan futókkal kerültem kapcsolatba, akikre eddig felnéztem és távolinak tűntek (Bogár János, Lőw Andris, Korányi Balázs, Németh Zoli, Zahorán Ádám és még írhatnék neveket). Elkoptattam durván öt pár cipőt (és még merje valaki mondani, hogy a futás olcsó sport). Három éves "testépítő" karrierem alatt nagy nehezen felszedett "izmot" sikeresen leapasztottam. És futottam. Nagyon sokat, nagyon hosszúakat. És imádtam, imádom. Életem részévé vált, nélküle..passz.. Kezdő vagyok még az ultrások között, nagyon kezdő. Szerintem ezek az eredmények véletlenek voltak, a tapasztalatlanságomnak, a zöldfülüségemnek tudhatóak be. Még egy ilyen évem (még hasonló sem) tutti nem lesz. De nem is ez a célom.
Akkor pár száraz szám: 2009-ben összesen 5916 km-t futottam a 2008-as 2454 km-el szemben. Az 5916 kili 215 edzésből jött össze, 557:03:23 időt töltöttem el vele (köszi család a türelmet:D). Remek oldal ez az edzesonline.hu :) Még grafikonon is tudom ábrázolni:D

 Célok 2010-re: Nos... Sokat gondolkoztam ezen. Számomra most az a legfontosabb, hogy mateve-nek a lehető legjobban segítsem a felkészülését az idei versenyekre. Más nincs. Futhassak, sokat, sérülésmentesen. A versenyeket végig tudjam csinálni. Nem gondolkozom előre eredményekben, helyezésekben. Nem álmodozom. Futok míg bírok. Ennyi..Ha segíthetek, ha tanács kell, kérdezzetek nyugodtan. Legyetek jók, fussatok sokat.:)