No, ígértem, hogy megírom első hivatalos félmaratoni élményemet, kicsit megcsúsztam vele, de most itt vagyok.
Mondjuk úgy, hagytam ülepedni az élményeket :) Rövid(?) novella jön, két részletben.
Sajnos a verseny előtti utolsó hetem legfőképp csendes fohászkodással kellett, hogy elteljen, utólag bevallom, nem nagyon bíztam benne, hogy a térdem ki fogja bírni. Épp ezért annyit pihentettem, amennyit csak tudtam, hosszabb futásról szó sem lehetett.
Szombatra megbeszéltünk egy találkát Tündüssel, már nagyon vártam a találkozást, a várakozás öröme legalább feldobta a kicsit szomorkás hetem, ezért külön köszönet jár! :)
No, de csak sorjában...
Csütörtökön délután futottunk egy rövidet a melegben, hogy érezzük a hőmérséklet feelingjét. No, az volt...a tüdőmet kiköptem 6 km alatt a 25 fokban. Egyből visszasírtam a mínuszokat, ahhoz legalább fel tudtam öltözni. Ilyen melegben meg egy idő után már nincs mit levenni, marad a lihegés, izzadás és a szenvedés. De ahogy magam ismerem 30 fok fölött elmúlik :)
Jobb térdem 500 m után szokás szerint bedurrant, úgyhogy a parafaktor az egekbe kúszott. Mi lesz itt vasárnap???
Otthon gyorsan kiborítottam a szekrényt, hogy kitaláljam, mi lesz a vasárnapi ruházat, szerencsére volt miből válogatni. Nem sikerült, visszaraktam mindent, annyit legalább elértem, hogy a futós polcomon rend lett :)
Szombat este átugrottunk Tündüsékhez, vicces volt, kiderült, hogy a tesójáék a szomszéd házban laknak, kemény séta volt :) Gyors ismerkedés, némi anekdotázás meggyes-mákos sütizés alatt (húú, nagyon fincsi volt ám!:) ), aztán Csabi(pontkom) segedelmével elhelyeztünk a fájós térdemen egy kevés tapaszt, aminek elvben 3 nappal később, kínok között kellett volna lejönnie. Ehhez képest az esti zuhany lemosta :) De nem adom fel, máskor is kipróbálom, hátha...biztos nem volt kompatibilis a tapasz a lábszőrzetemmel. :) Lényeg, a lényeg, búcsúzkodás, irány haza.
Szééépen kipakoltam mindent, ami vasárnapra jól jöhet, ruha (most bezzeg egyből összeállt, mit akarok felvenni), kaja, dzsípíesz, mp3, elemcserék, övtáska, kaja, pia, krémek, egyebek...
...éjjel persze semmit nem aludtam, de ez az előző napokra is igaz volt, így nem ért meglepetésként. Úgy éreztem, hogy lehetőségeimhez képest mindent megtettem, amit tudtam, felkészültem, volt edzésterv, 9 hét alatt programozottan összeszedtem több, mint 300 kilit...jöhet a vasárnap!
Folyt. köv.....
Ez nem éri...alig vártam, hogy olvassam, mi volt a félmaratonon, erre "folty köv"...Hajrá, hajrá, várjuk a folytatást!!!!