„Tudj őszintén mosolyogni a célban, és két órával később is…” – mondta anyám, akinek úgy általában nincs rajtam kívül semmi köze a futáshoz. Na jó néha a szem a harisnyáján... az szok szaladni.
Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!
Mosolyogni...
„Tudj őszintén mosolyogni a célban, és két órával később is…” – mondta anyám, akinek úgy általában nincs rajtam kívül semmi köze a futáshoz. Na jó néha a szem a harisnyáján... az szok szaladni.
alouette: egyáltalán nem lennék benne biztos, hogy a srác tüneteit a keményen sportolás okozza.
Monique: én sem vagyok benne biztos, csak érzékeltetni akartam, hogy két azonos korú,hasonló genetikai kóddal és életúttal rendelkező, hasonló testalkatú ember mennyire másképp élhet (és visszaélhet) a testével....
Nekem azért minden évben összejön egy-két utána rosszabbul vagyok verseny... utána azért próbálom okosabban csinálni.
Néha nem ártanak az ilyen pofonok... bár annak, aki erre úgy regál, hogy még jobban hajtja magát... nem tudom.
Vitatkoznék Édesanyáddal, de nem tudok, mert teljesen egyetértek vele :)
Inkább mesélek egy testvérpárról.51 és 50 éves férfiak,mindketten gyógytornász-masszőrök, egyikük sem élsportoló. Futó családban nőttek fel, szüleik , majd később ők lettek a helyi futóegylet fő szervezői, motorja. A "midlife-crisis-t" , a fiatalság elmúlása feletti enyhe depressziós időszakot különbözőképpen élték/élik meg. Az egyikük fut tovább szépen, lassan, egyenletesen, szervezi a versenyeket, néha indul is, fut 5 órás maratont, 2:15-s félmaratont. A másik elkezdett pörögni az eredményen, hajtja a PB-ket. Tavaly egy 5 km versenyen beesett a célba, először epilepsziaroham-szerű tüneteket "produkálva" majd eszméletlen állapotban szállították kórházba. A kivizsgálás során nem találtak semmilyen betegséget nála. A télen egy túlzásba vitt görgős bringaedzésen otthon, egyszerűen lefordult a bringáról, szintén eszméletlen állapotban "várta" a mentőket. Semmilyen betegséget nem diagnosztizáltak nála, de biztos ami biztos fél évre eltiltották , de nemcsak a sportolástól, hanem az autóvezetéstől is, mert "állapotában" nem garantált, hogy közlekedés felelősségteljes résztvevője....őt szoktam látni versenyek után még több órával is iszonyú állapotban. Hogy megéri-e? Hogy melyik testvér csinálja jobban? Számomra a válasz nem kétséges, De lehet, hogy leegyszerűsítem és másnak ez nem ennyire egyértelmű:)