Mérföldkő. A mai reggelt nem tudnám másképpen jellemezni. Ha vissza merném olvasni magam, akkor valami olyasmivel találnám szembe magam, hogy milyen kishitű voltam. Vagyok.
Augusztusban azért húztam futócipőt, mert erőnlétileg fel akartam készülni az idei Tour de Tisza-tóra. Nem, nem futóversenyről van szó. Tavaly a versenyen indulhattak görkorisok is. Nekem egy hallójárat gyulladás viszont elvette a kedvem. Kihagytam és bántam. Jó utána siófokon a Wink jól sikerült, de a Tisza-tavi 55 kilométer azóta is piszkálja a fantáziám.
És itt jön a képbe az erőnlét. Tovább az eredetire>>