Valójában augusztus óta erre vártam. Mármint arra, hogy kimenjek futni a hóba. Erre az első alkalmat richtig elpuskáztam.
Először is pont akkor kezdett esni, amikor még a jó doktor néni javaslatának értelmében nem igazán volt célszerű futnom. Azt mondta orvosilag nem javallott.
Másodszor meg nem igazán voltam itthon. Ott meg még nem tartok, hogy egy kétnapos bécsi kirándulásra futócipőt vigyek. Állítólag az ember eljuthat arra a szintre, hogy erre is képes, de ez még olyan hihetetlennek tűnik... Tovább az eredetire>>