Mellesleg panelben lakunk, két kisgyerekkel. Van már foguk, nyitva a szemük

Nem is olyan kigyerekek azok már :)))))))

De komolyra fordítva, ha akarsz pénzt szánni rájuk, vegyél kölyökmacseknak való konzervet. Sajna nálunk még félvad macska se nagyon lehet, a kutyák nem szeretnék (mondjuk én se nagyon).

A kis dögök nem eszik meg az 1500 Forintos macskatejpótlékot 1200 Forintos cumiból. Az egyik megeszi a rántott csirkemellet. Az állatboltban azt mondják, beveszik az állatmenhelyen, gondolom kutyatápnak. Majd meglátjuk, a nagyobbik kislányom hogy viszonyul hozzájuk, ha hazajön az óvodából.

Á a menhelyek azért ennél valamivel humánusabbak :)   A sintér más.....

Az van a honlapjukon, hogy egészséges állatot nem altatnak el. Az a barom, aki kidobta őket mehetett volna még egy kilométert, annyira van a menhely.

Ó, ne is mondd! Az összes kutyámat így szedtük össze.... Kettőt simán bedobtak a kertünkbe amikor még itt sem laktunk, a másikat négy tesójával találtuk a szántóföld közepében, a harmadiktól azért szabadultak meg mert úristenkaukázusiembertfogenni....folytassam? 

Anyós macsekját meg úgy szereztük, hogy belebújt a Lada motorterébe a piac parkolójában. Csak 5 kilit mentünk nyávogó kocsival mert nem tudtuk hol van....

Csatlakozom a klubhoz,nálunk 3 begyűjtött blöki volt egyszerre,de sajnos most már csak kettő él közülük.Éljenek az állatbarát és -mentő ultrások!

Csatlakozom az állatmentőkhöz:az én legjobb és első saját kunkim a Morzsikám( aki már az égben kergeti a macskákat) kiválasztott engem így lett kutyusunk,számtalan kutyust találtam már és rendbe rakva továbbajándékoztam.Denevérem is van,fenn a padláson,akit a temetőben szedtem össze.

Miki tápot még ilyen piciknek nem szabad adni,húslevessel kevert tehén vagy kecsketejet adtam az ilyen kis csomagoknak fecskendőbből,utánna alignedves meleg vattapamaccsal átdörgöltem őket-mintha az anyjuk mosdatná és jól betakargattam,így szépen fejlődnek.

Azért állatorvosnak megmutatnám....

Most már hozzáértő kezekben vannak, elvittük a menhelyre, cicákat ugyan nem láttunk, de volt ott egy megszállottnak tűnő lány, aki hazaviszi és gondozza őket. Ha akarjuk, két hét múlva vissza lehetne kérni az egyiket, de remélem, addig Timike elfelejti, mert tényleg nem úgy élünk, hogy állatra legyen szükségünk.

Amúgy nem igazán ettek, csak fecskendőből pár cseppet, szóval amúgy is aggódtam, hogy nálunk elpusztulnak.

Különben nekünk is így volt kutyánk, vagy húsz évvel ezelőtt, és 13 évig velünk élt Luca kutya. Akkor még kertes házban laktam. Most láttam a menhelyen a kiköpött fiatalkori hasonmását.

ó, aranyos cicák :P örülök, hogy megoldódott végül is.

http://picasaweb.google.hu/borosmi/20100521Ksicicak#

mondtam én h aranyosak :)))