A reggeli lustálkodást egy kis háziteendő követte, majd határozott indulás. Sejtettem, hogy csak a megszállottak futnak ilyen meleben, vagy még azok se. Kissé megnyugtatott, hogy a patakkör Megyeri uti szakaszán egy sporttársat láttam vetkőzni, apólóját vetette le, én még egy félkanyart tettem a kiserdőben, mikor visszafordúltam a pakak mellé, már csak ahátát láttam úgy 200 m-nyire. Ez a távolság maradt is, egészen az Aqua W magasságáig, ahol a futótárs, elkezdett szamócát szedegetni. Én meg szenvedtem tovább. Vizet ezidáig nem vittem magammal, úgy gondolom 1-1/2 órás futásoknál még nem létkérdés a folyadék pótlás. Még tettem egy 20 perces kitérőt a kiserdőben, mindezt már 150-es pulzussal, a megszokott 130 helyett. Mikor hazaértem, csak ittam és ittam, csak 2 liternél kezdtem úgy érezni, hogy elég. Sapka volt rajtam, a pólót se vettem le , az utolsó 1000 m-en kissé szédelegtem, ezt még soha sem tapasztaltam.