6 hozzászólásHát, ez egy ilyen hét volt. Dolgozós, megfázós, szétcsúszós, kevés futós. És nem jó.
De az még ok, hogy megfázik az ember, és kihagy egy futást. Azt gondoltam, hogy milyen jó, majd már mindjárt vége, de nem és nem múlik ez a szutyok megfázás, mert nincs időm, lehetőségem kipihenni.
Az mondjuk érdekes volt, hogy fizikailag nem hiányzott a futás, meg úgy egyáltalán sem, mert volt mivel lekötnöm magam helyette, azonban így hét végére épp azok az élmények hiányoztak, amit a futás ad (höhö, méghogy nem kábítószer :), meg az a lelki megnyugvás, ami közben ér. Úgyhogy most így megint ráébredtem, hogy nekem igenis nagyon sokat ad a futsá, és ha nem volna, talán már kezeltethetném magam.
Mindenesetre ma már végre döcögtem kicsit, kikocogtam a világvége 40-be, Gabóhoz, és vittem neki pár adag képet pendrive-on, beszélgettem vele pár szót meg vissza. Azt nem tudom, fizikailag használt-e ez a futás, fejben azért jólesett. Csak olyan kis gyöngécske voltam, meg kevés, mint mackósajtban a brummogás.
Az egyetlen gondom most, hogy így még mindig félig dáthásan (legalább már a torkom nem fáj!!), nem igazán látom, hogyan fogok jövő héten 5-öt futni, és összesen 60+ kilit, tempós futásokat, de hát ma már nem megyek semerre, próbálok pihenkélni, holnap rövid napom lesz, talán lassan jobban leszek. Csak most megint elszállt kicsit a motivációm, főleg, hogy harangozzák be a telet, úgyhogy nemtom. Minek is nekem 1:40-es félmaraton??? :)))
1, Ki mondta, hogy a futás nem kábítószer?! (A mindentudás egyetemén is megmondták, hogy az, és én is ezt tapasztalom.:)
2, Tényleg, minek Neked 1:40-es félmaraton? (Pl. 1:39-es nem is lenne jó? :)
3, Le a depivel, és hajrá! :)))