A Napraforgó Futóklub rendszeresen rendez Gyálaréten vagy Szeged más külső részein futóversenyeket. Ezek kicsi, nem túl hirdetett rendezvények, de még sose voltam. Aztán most is sokáig vacilláltam, mi legyen. Amikor észbe kaptam, lejárt az előnevezés, helyszínen 1400 lett volna, + 500 a póló. Úgy gondoltam, hogy ez az ár/érték arány nekem nem éri meg.

De azért ki akartam menni. Ezért azt találtam ki, hogy -mivel úgyis sütök gofrit- viszek ki a srácoknak, és ott leszek, szurkolok, élvezem egy kicsit ezt az őszi jóidőt, és kinn vagyok a levegőn. Simán odataláltam a versenyre, igaz, addigra a gyerek- és családi futamok lementek, viszont a "felnőtt táv" (12 km) meg nem rajtolt el. Aztán a rajtnál rájöttem, hogy kiscit Zöldgömb feelingem van. A szervező ugyanis elkezdte magyarázni az útvonalat, majd az értetlenkedőkkel közölte, hogy nem mondja el még egyszer, mert aki nem értette meg, annak úgyis mindegy. Ez volt az a pont, amikor már biztos voltam benne, hogy jól döntöttem. A következő meg akkor, amikor kimentem a töltéshez szurkolni, és a srácok közölték, hogy vigyem a fejük fölül a napot. Hát, igen, meleg volt. Én elvoltam, Zoli anyukájával, feleségével, Gabó feleségével és gyerekeivel. Aztán jöttek az elsők, és csúnya kis "csalásozásos" közjáték volt az első két célbaérkező között. :-( Aztán szépen lassan elkezdtek érkezni a többiek is, megjött Gabó és Zoli is úgy 1-1,5 perc különbséggel. Jók voltak!

Mikor kicsit kihűltek, még beszélgettünk, ők gulyásoztak (hmmm, tökjó illata volt), meg előkerült a gofri is :) Aztán beszélgettünk még már szegedi futókkal is, akiket látásból már ismertünk azért különböző versenyekről. Én pedig lassan összekészültem, hogy hazakocogjak. Még jó, hogy Gabó szólt, hogy a töltésen jöjjek, ott egyrészt rövidebb, másrészt kellemesebb. Az volt, csak egy helyen úgy döntöttem, hogy nem ismerkedem közelebbről a tök-gazdátlan kutyával, inkább kerülök egyet. Még jó, hogy olyan helyen voltam, ahol nem volt macerás a kerülgetés. Így aztán a 9,5km-es út olyan 10 kilissé vált, amit másodpercre pontosan 1 óra alatt teljesítettem. Nem véletlenül tartalékolok: holnap életem leghosszabb edzésére készülök. Az erő legyen velem :)