Na, már magamhoz képest tök rég írtam, úgyhogy pótolom is a hiányoságokat gyorsan, meg aztán volt itten egy kisebb futóverseny, ami mellett megint nem szokásom elmenni szó nélkül.
Még a NIKE-t sem pihentem ki igazán, amikor múlt vasárnap futottam azt a hosszút. Jó, azt akkor kellett. De ettől persze megint elfáradtam, és nem tesz jót az sem, hogy közel két hete majdnem folyamatosan fázok. Azért futok, mert futni jó, pedig a héten kétszer is benn kellett maradni suliban délutánra...
Szerdára viszont gondoltam egy frankó felrázó 6×500-as résztávot, amibe Zoli be is csatlakozott, vele meg tökjó résztávozni. De valami hihetetlenül nehezen ment. Meg persze nem is gyorsan, 2:04 volt a max, amit 500-on ki bírtam magaból csikarni, pedig tudok én alkalomadtán 2 percen belül. Igen tudom: nem lehetek egész évben formában, nem is cél az, és nem is az idő zavart, hanem az a nehézség-érzés a lábaimban. Amik enélkül is be-begörcsölgettek, bár a héten elindítottam magamnak egy Magnézium + C vitamin kombót, ezek talán tartják bennem a lelket :) Meg a közelgő versenyek, amelyek nem célversenyek már, de nagyon hangulatosak, és azért meg érdemes.
Ma is pl. majdnem az egész csapat kinn volt :)) Kivételesen csak Zoli nem volt, de neki meg más sportos programja volt mára. De jó volt látni befutni Gabót a kicsi lányával :), ott volt V42 a fiával, meg Bi meg az a Kriszta, aki tavaly velünk utazott a NIKE-ra, és persze hogy ott volt Zilaci a lelkes hódmezővásárhelyi szekcióval, és nemutolsósorban lenkeanyuval is összefutottam!!
A lényeget asszem, le is írtam, a futás itt kevéssé volt érdekes, de ha már ott voltunk, futottunk is egyet :). Bemelegítésként kikocogtam, és ennél jobban nem erőltettem meg magamat ráhangolódás címén. Be akartam állni minél előbbre, hogy ne kelljen a népeket kerülgetni, de aztán mégis inkább visszamentem Bi-hez meg Krisztához, hisz nem azért jöttem, hogy egyedül legyek, az idő meg nem olyan fontos most. Ők sem álltak nagyon hátul, így fél perc alatt ott is voltunk a rajtnál, aztán... Aztán csak idegesített tömeg, ezért futottam, hogy kikeveredjek belőle. Azt persze sejtem, hogy a táblák nem voltak korrektek, de állítólag 4:10-es első és 4:15-ös második kilit futottam. A rakpartra érvén már ritkult a tömeg és mivel csak ez volt a cél, a futómotivációm is csökkent, meg azért szúrt az oldalam is. Bi persze beért a rakparton, feltűnés nélkül mellém állt, de aztán észrevettem :)), és hagytam elmenni, ő jó erőben volt. Szóval a végére lassultam, de annyira meg nem érdekelt, mert gyorsabban szenvedős lett volna, és nem azért jöttem. Így aztán kerek 15 perccel értem célba, előttem kb. 20-25 másodperccel Bi, utánam meg ugyanennyivel Kriszta.
Kószáltam még utána egy kicsit, meg megvártam a sorsolást, és miután semmit sem nyertem, "bosszúból" hazakocogtam :))
Jó volt. Holnap meg valami 20-22 körüli a srácokkal. Csak még össze kell logisztikázni...