Igazából nem tudom most biztosan, hogy vasárnap nem-e csak túllihegtem, vagy csak nagyon okosan jártam el, de tegnapra jelentős mértékben enyhült, mára pedig teljesen el is múlt a vádligörcsöm. Ilyenkor, amikor az embert sérülés kerülgeti, fenyegeti, akkor jön csak rá, mennyire nagy kincs is, amikor minden OK.
Azért a Titkot, avagy hogyan múlt el, levéshetem, bár nem találtam föl spanyolviaszt. Csak egy kis Magnéziumot ettem (vasárnap+hétfőn 2-2 szemet össz, reggel is 1-et, meg este is.), plusz kenegettem Richtofittal, meg ugye a pihenés. Valamiért azt hiszem, az volt a kulcs, legutóbb ráfutottam, és súlyosbodott. Mindegy...
Deviszont. Tegnap kocogtam egy laza 6-ost, ma pedig egy kényelmes, 5:30-as tempójú 10-est. És tökjó volt :)
Tegnap az, hogy láttam egy fiatal nőt kocogni, mellette bringával -gondolom- a kisfia, és mikor rámosolygok, odaszól: "sportos család". De jó, hogy van ilyen.
A mai meg csak úgy jólesett, felszabadult volt, nyugodt és kiegyensúlyozott.
Az élet apró örömei :))