Öööö, nemúgyértem, hanem, hogy meleg van. Nem kicsit, cserébe nagyon. Én nem bánom, szeretem a meleget, jobban viselem, mint az esőt, szelet, telet. Persze nem vagyok mazochista, próbálok szervezni, hogy jó legyen.
Kicsit előbb az elmúlt napokról.
Szombat. Kiszálltam a hosszún. Nem ment. Valami hihhetetlenül motiválatlanul álltam neki, de szerintem nem lett volna gond, ha az a rohadt kutya nincs ott. Mert volt konkrét terv, hogy 5 Kertváros kör, meg egész délután szénhidrát-feltöltöttem. De megint vissza kellett fordulnom, ugyanott, mint múltkor, de mire addig eljutottam is számtalan tárva-nyitva álló kerítés volt (egyébiránt ma is. Itt a környéken is) Aztán vissza, meg új útvonal kiókumlálás, az is megvolt. Találtam egy másik kört, illetve nyilván ismerem már itt a környéken, és ez olyan 5 km-s lett, jó az. Ki is gondoltam, hogy megyek ebből 3-at, az utsó pár kili meg itt az utcában az 1 kilis körön. Aztán úgy 12 kilinél érezni kezdtem a spcsontomat. Akkor sem éreztem magam biztonságban, amikor egy kevéssé lakott helyen megállt előttem 100 m-rel egy autó. Lehet, hogy csak nekem van üldözési mániám, de zsigerből fordultam. Aztán kerengtem még, amennyit levágtam, hogy visszapótoljam, meg meglegyen a kör, és kiszálltam. 25+ helyett 15,5. Lelkiismeret-furdalásom volt, amiért nem is akartam úgy igzaán én ezt a futást, viszont önigazolásnak meg ott volt a sípcsontom. Franc se tudja. Ja, van ilyen. Tavaly is ezt mondtam, aztán szétcsúszott az őszi idényem, most azért azt nem szeretném...
Vasárnap. Szintén a forróság jegyében. :) U23-as EB. Jóóóó volt :) Hangulat, izmos férfitestek, klassz futósrácok. Élveztem. Ezúttal vittem én is fényképezőgépet, mert csütörtökön nem voltam megelégedve a Pen által produkált Maxi-Pascal aránnyal. :o)
Vasárnap a program a ffi kalapácsvetéssel kezdődött (a dobószámok nem kötnek le), meg közben a női 7próbások távolugrása. Kiábrándítóan férfias némelyik lány, volt amelyik még nálam is deszkább volt mellben, pedig ez nem kis teljesítmény. Soha nem tudnék szánt-szándékkal úgy sportolni, hogy a női vonásaimat elveszítsem. Persze nem mindegyik lány volt ilyen...
Ezután 3-ig volt egy kis pihi, nekünk meg árnyék, meg hideg víz meg jégkrém. :) Az élet apró örömei. Aztán volt férfi rúdugrás, meg magas (ez utóbbiról végül lemaradtunk :(( ), 1500m férfi és női, 3000 akadály férfi és női, 4×100-as és 4×400-as számok, 5000m női, ffi hármas, meg még egy pár szám, de egyszerre nem lehet ennyifelé figyelni. Rosszul van ez összerakva így, hogy van, hogy egy óráig semmi, aztán egyszerre 3-4 féle action a pályán.
-Azért a rúdugró srácok fiatalkásan sem rosszak, ezúttal egy Jesper Fritz nevű svéd fickót néztem ki rajongásom tárgyának, vele egy gond volt: ritkán ugrott, akkor is elsőre ugrotta az adott magasságot. Közben fekükélt az árnyékban, evett, ivott, mulatott, néha átöltözött, ugrott egyet, aztán folytatta. Végül ezüstérmes lett ezzel a programcsomaggal :)
-Közben mentek a magyar érdekeltségű futószámok. Kiordítottuk a torkunkat, úgy szurkoltunk Bene Barnának 1500-on, naaagy futás volt, talán kicsit túl bátor, de meglett az érem, nagyon megérdemelte a srác. Mondjuk, ahogy néztem, hosszabb távokon sem rossz futó, valami 66 perces félmaratonja van. Huh.
-A 3000 akadályosokat kissé irigyeltem a pancsolómedence miatt, gondolom, cseppet se bánták, hogy vizeskedtek kicsit futás közben. Itt Ott Balázsnak szurkoltunk ezer hévvel, és ő is nagyon szépen, nagyon nagyot futott. Nagyon örültem az ő érmének is.
-A férfi hármasba meg a női 5000-be tudtunk még belepillantani. A női 5000-en persze nagyon szépen futott Erdélyi Zsófia, ő is a végéről jött fel a 6. helyig már épp, amikor elkezdtünk aggódni, hogy leszakad.
A féfi hármasból csak foszlányok vannak az árnyékban esernyővel sétáló Gary White-ról. Édes volt ez a közel 2 m-es csávó azzal az esernyővel. Meg az vicces volt, hogy a neve meg a bőrszíne is kontrasztban volt egymással (jó, persze van ilyen felénk is...), mindazonáltal, ahogy néztem, a srác nyerte a számot.
Meg volt még itt egy nő, valami edző lehetett, vagy én nemtom, de egyrészt nem melegítőben volt, msárészt meg mint állat úgy ordított valakinek, de hogy kinek, az nem derült ki számunkra egyértelműen. Mert nem úgy tűnt, mintha valaki figyelne rá, mellesleg én is letagadnám, ha ilyen edzőm/anyám lenne. Brrr. De mér pont mellénk kellett állnia???
Na, de ettől eltekintve klassz kis 2 nap volt, Pennek pedig köszönöm a tippet és a társaságot!
Ma. Azt gondoltam ki, hogy ééén nem leszek mazochista. Nem fogok tűző napon futni, és szenvedni, hanem megvárom a naplementét, és akkor megyek ki. Legalábbis kicsit előtt. 8 előtt pár perccel már árnyék volt a házak között, körbe sokan locsoltak, meg virágok illatoztak, nekem meg jól esett a futás. Így aztán próbáltam a lazánál egy hajszállal gyorsabb tempót menni, de még jólesőt, és ha azt nem is állíthatom, hogy meg se izzadtam, azért végre jól esett a futás. Ki is találtam, hogy a heti páylaedzést elhagyom, helyette percekben mért piramis jellegű fartleket fogok játszani holnap, a csütörtöki 1k_laza/1k gyors meg megint mehet a kilis pályán. Legfeljebb hülyének néznek a szomszédok...
A mai naplementés futást én is elvégeztem... Te, Anita... akkor mi együtt futottunk? ;-)