Ma nagyon jól ment a futás foci után! Sajnos nem tudtam annyit futni, mint szerettem volna (csak 3 kört), mert még bírtam volna. Először éreztem úgy, hogy nem vagyok fáradt, légszomjam sem volt, és a tüdőm olyan nagy és erős, és tiszta volt
Igazából még mindig nem nagyon értem, mit lehet élvezni a futásban. Rájöttem, hogy azért utáltam mindig, mert bár a nagy megterhelést jól bírom különböző testrészeken, torna, erobik, vagy kondi alatt tudok akár észrevétlenül is lazítani. Futásnál az egész test dolgozik, és még akkor is, ha lassan futok, tehát sokkalsokkal megerőltetőbb a többi sportnál. Nem szerettem, hogy úgy éreztem, a testem szörnyen nehéz, és minden egyes lépésnél mintha ráomlana a két szerencsétlen, roskadozó lábamra. És hát monoton. Másokkal jó futni, és beszélgetni közben. Úgy vettem észre, ha beszélek közben, jobban megy. Lassabban veszem a levegőt, nem kezdek el kapkodni, és nem figyelek a fáradtságra. De partner nélkül még zenehallgatással sem az igazi..
Egyetlen dolog hajt most, hogy tudom, a futástól jó állóképességem lesz. Ez az, amit mindig szerettem volna (és hát volt is, mikor épp edzettem). Az állóképesség érzése ad elégtételt, hogy minden alkalommal magányosan baktassak a salakon