Tény hogy még nem igazán érkezett meg a tavasz, de nekem már volt szerencsém tegnap megérezni első fuvallatát. :) Találkozóm volt az egyik cégnél fenn a Gellérthegyen, és mivel korán odaértem sétáltam egy kicsit. Nem győztem betelni a friss tiszta levegővel, a lágy napsütéssel és a csenddel (!!) ami körülvett a város szívében. Persze egyből rámjött a futhatnék, de ez magassarkú cipőben és nagykabátban enyhén kivitelezhetetlen volt...ezért szilárdan eltökéltem magamban hogy ha hazaérek igenis elmegyek kocogni egy kicsit. Persze ez nem jött össze, :(  de sebaj legalább a szívem kicsit felderült.

Vasárnap rábeszéltem egyik barátosnémat hogy fussunk egy lazát, mert próbálok új terepeket felfedezni és egyedül nem nagyon volt kedvem hozzá. A nemrég felépült sportcsarnokunk mögött van egy régi kiserdő ahol régen sokat játszottam, és egy nagy tisztás ahol a városi majálist szokták tartani. Még nagyon ifjú koromban itt volt egy ún. mezei kör, kb 1500 méter hosszú ahol tornaórákon jó időben rendszeresen futottunk. Ezt akartam újra felfedezni, és hát részben sikerült is. Mivel ő már nagyon rég nem futott, ezért abszolút kezdő módra csináltuk - kicsi kocogás, kicsi séta és ezt ismételgettük. Őszintén nekem is jól esett így, legalább nem terheltem le magam kapásból. Amikor neki már elege lett, én még ráhúztam kb 1 kilit, és ennyi pont elég is volt. Utána még bringára pattantunk és lazán - éppen csak átmozgatva az izmokat tekertünk egy jó órát, és még az sem szegte kedvünket hogy bizony elég csípős szél fújt. Mivel abszolút nem volt edzés jellege a délutánnak ezért inkább nem is írtam be a naplóba, inkább egy jó kis túrának fogtam fel. :)

Mostanában csak passzív résztvevője vagyok az oldalnak - de meg kell mondjam nagyon jól esik olvasni az élményeket, mert ez észrevétlenül mindig ad egy-egy újabb lendületet és persze rengeteg motivációt hogy ne adjam fel, ne lustuljak el, és mozogjak én is rendszeresen. Szóval örülök a virtuális társaságnak, és írjatok még sok ilyen motiváló élménybeszámolót. :)