Az új év örömére erőt vettem magamon, és elmentem futni egyet. A hangulatom okés volt, az idő is szuper (télhez képest), csak a lábaim nem akartak működni. Azért sokat jelent ha több mint egy hónapot kihagyok, ezt el kell ismernem. Hiába tornázok és ugrálok otthon, az teljesen más mozgás és a "futó izmaim" ellustultak. Direkt nem indultam gyorsan, csak tartani tudjam a tempót, hát tényleg jó lassúra sikeredett. Megcéloztam a sportpályát, mikor odaértem eszméltem rá hogy bizony ünnep van, és mivel mindenki ünnepel senki sincs ott, így zárva a pálya. Kénytelen voltam aszfalton és járdán futni tovább, aggódtam is nehogy kiújuljon a csonthártya gyulladás. Szerencsére megúsztam. :) Éreztem hogy az őszi 5km nem fog menni, úgy voltam vele ha a hármat végig csinálom már az is szép. 2,5 km-nél csippant először az órám, meg is lepődtem mert csak akkor jelez ha túllépem a rögzített max pulzust. Gyorsan ellenőriztem, és tényleg, 192-vel zakatolt a szívem. Hú, nekiálltam odafigyelni a mozgásra, el is hallgatott, de azért elgondolkodtam. Később még csipogott egy párszor, egyszer 195-öt is mutatott, így kénytelen voltam átírni a max pulzusomat. Mivel nem éreztem hogy össze akarnék esni, ezért végig kocogtam még az utolsó pár száz métert is és nem álltam meg, viszont hosszan sétáltam utána. Valószínű a hideg és az "edzetlenség" emelte így meg a maximumot, legközelebb jobban figyelek majd. A következő futást szombatra vagy vasárnapra tervezem, remélem össze is jön. Szeretnék minél többet futni télen is, hogy ne vésszen kárba az amit nyáron felépítettem, és tovább tudjak fejlődni ebben az évben.
Békés, Sikerekben és Sportélményekben Gazdag Boldog Új Évet mindenkinek! :)
üdv és BÚÉK: Steve