Sport kedvtelésből :)
Mátra Maraton 2008 augusztus 30.
Milanthis | 2008-09-01 07:53:27 |
5 hozzászólás
Készültem rá, lélekben sokkal inkább mint fizikailag. Bizonyítani akartam, nem annyira másoknak, mint inkább magamnak. Hogy tudok én tekerni, és nem csak utolsónak beérni. Szombat este a 20 évvel ezelőtt hangulatot árasztó étteremben egyszerűen fáradtnak éreztem magam, és semmi kedvem sem volt másnap bringára ülni. Vasárnap reggel arra ébredtem hogy 1: borzalmasan fáj a torkom, 2: még mindig fázok, 3: még annyira sincs kedvem most versenyen indulni mint előző nap este. Aztán ránéztem az újonnan összerakott bringámra, és tudtam csakazértis elindulok, szégyellném magam kedvetlenség miatt feladni. Erőt vettem magamon, felkeltünk, átcseréltük a gumit mindkét keréken (speckó verseny gumit kaptam), majd feltekertem a rajtig. Most minden más volt mint tavaly, máshol volt a rajt (Sóstó kalandpark, óriási, mindenkinek ajánlom!) más a pálya, más volt speaker és más volt a rajtzene is. (Ez utóbbi kettőt nagyon sajnálom, hiányzott Ádám baromkodása és a jól megszokott Fire!!). A rajt jól sikerült, és már az elején éreztem hogy többet bírok mint gondoltam volna... Bátran mertem nekiindulni a lejtőknek, hagytam a bringát menjen a saját útján, én csak tartottam magam rajta. Végig jöttem a mezőnnyel, kevesen előztek csak le, viszont én is előztem másokat. És amit sose gondoltam volna, felfelé tekerve ezen a versenyen hangzott el a számból először a következő mondat: vigyázz balról jövök! 
- és kikerültem valakit aki "csak" tolni tudta felfelé a bringáját... persze toltam én is a két legdurvább emelkedőn felfelé, de abból is meg tudtam volna mászni az egyiket csak annyian tolták felfelé hogy túl sok energiát igényelt volna mellettük elmanőverezni a dzsindzsásban, így én is leszálltam a járgányról. Egy lejtő volt még ahol nem mertem lejönni, ahhoz még nem vagyok elég tapasztalt, de az összes többi trükkös lejtőt sikerrel vettem, és szépen technikásan, szóval most nagyon elégedett voltam magammal. A táv rövid volt, mindössze 29,5 km, ezt nekem kicsit több mint két óra alatt sikerült teljesítenem. Összességében minden pozitív összejött, mertem és tudtam is menni lefelé és felfelé egyaránt, jó formában voltam, szépen technikásan és ésszel csináltam végig az egészet, és nagyon jó lendületben haladtam. A verseny alatt sehol sem láttam tesómékat - akik elvileg dokumentálták a versenyemet -, sőt még a célban sem találtam őket, már azt hittem valahol a pálya közepén várnak hogy mikor érek már oda, közben én már be is értem... Aztán kiderült hogy ott voltak és filmeztek/fényképeztek a célbaérkezéskor, szóval felesleges volt aggódnom. Az eredmény: Abszolút a 129 női induló közül 71. lettem, kategória Master 1: 22. a 43-ból. Idő: 02:11:16, 49:46 percre lemaradva az első női befutótól. És a tanulság: az ember akkor teljesít a legjobban ha semmi kedve hozzá... 
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
