A hétvégén sokat tartózkodtam a Margitszigeten, így evidens volt, hogy futnom is kell ott egy kicsit. Vasárnap kocogtam egy laza kört a pudingon kezdve, de aztán az első 3-400 méter olyan kellemetlen volt, hogy onnan mellette futottam tovább. Hétfőn egy mezítlábas kört kocogtam, gondoltam, így biztosan klassz lesz a puding, de tévedtem. Rettentő puha az a vacak és ahogy a súlytól az elülső talp belesüpped, a lábujjak "magasabbra" kerülnek (ugyanis igyekszem nem erősen elrugaszkodni, így a lábujjak általában lazán fognak talajt) és a továbbgördülés pillanatában akaratlanul is szétdörzsölődnek a gumimorzsalékon. Egészen vízhólyag-szerű érzékeny pont alakult ki egyetlen kör után a középső lábujjaim végén :(
Végkövetkeztetés: többé nem futok a pudingon :)
Az ember mindig tanul valamit.
Miért, ez a legjobb üzlet a világon, építs valamit horribilis összegért, amire senkinek sincs szüksége, és a funkcióját sem tölti be. Már Győrben is elkezdték. Ha futásra nem is jó, majd a babakocsisok elkoptatják, akkor megint újra lehet csinálni. Néha tényleg olyan érzésem van, hogy sztrájkba kéne lépni és inkább mezítláb futni az erdőben vagy bogyókat gyűjtögetni :-)