Azt hiszem amíg nem edzek hosszabbakat nincs sok értelme az edzésekről írni, ezért úgy döntöttem heti 1 edzést írok le amelyik a legemlékezetesebb volt. Hát ime a 39. hét számomra legemlékezetesebb edzése.

 11 óra után indultam otthonról, a cél a kert a Szanatórium mellett egy kis kitérővel a Jánosforrás felé. Igazi vénasszonyok nyara van, már a körforgalomnál (1. KM) folyik rólam  a víz. Elég lassan döcögtem kifelé a városból, a régi buszpályaudvar mellett a Gerecse50 utvonolán indultam az erdő felé. Az autópálya után a kertek között felfelé visz az a még betonos út. Nem olyan komoly az emelkedő kb 300m hosszú 15-20m-es emelkedővel. Általában nem szokott gondot okozni de a mostani súlyomat (86Kg) elég nehezen tudtam felcibálni rajta. 17 perc alatt értem el a Magalódusz futóverseny rajtját. Innen már csak pár száz méter a Jánosforrás azaz csak a helye, mert hogy már évek óta nem folyik). Alig hogy eldöcögtem a forrás helye mellett kirándulókba botlottam, akiket nagy meglepetésemre Gyulai Zoltán vezetett. Természetesen nem meradt el a tréfa sem "gyerekek kiabáljátok: Hajrá Lajos bácsi". Még a kisérő szülőktől is megkaptam a bítatást, és egy kicsit úgy tett Lajos bácsi mintha nem is lenne számára megerőltető, még az is megfordult a fejemben hogy nekivágok a nagy völgynek, de mire a kis hídhoz értem erről letettem. A Szanatórium kerítésének felső sarkánál jöttem ki az erdőből és innen már lehetett érezni a sütés főzés illatát a kertben. Kb 6Km 50m szint 37 perc alatt. Hazudnék ha azt mondanám jól eset. Még mindig elég sokat szenvedek és iszonyatosan csigának érzem magam, na de majd csak jobb lesz.