Épphogy újrakezdtem a mozgást, szünetet kell tartanom, előreláthatólag hosszút.

Múlt csütörtökön melóban megcsúsztam, és kificamítottam a vállam. Mentő, kórház, a doki megpróbálta helyretenni ébren... lazítsam el, na ja, sajnos nem fakírképzőt végeztem. Végül rájött, hogy ez így nem fog menni, de sajnos az altatóorvos a műtőben volt, így várni kellett. Mire jött volna az altatós megjelent a másik doki, ő is megpróbálta, ez még jobban fájt, akár az amputációt is aláírtam volna, csak hagyja abba.

Mikor épp várakoztam a kedvesemmel beszéltem telefonon, elég kifacsart testhelyzetekben. Jobb váll kificamodva, bal kézbe folyik az infúzió... kb a fülem tettem a telefonhoz és nem fordítva. Kaptam algopyrint fenékbe, a vállamba Lidocaint, de egyik se sokat ért.

9-kor történt a baleset, éjfél körül jutottam oda, hogy elaltattak, utána minden simán ment, nmire felébredtem a vállam a helyén volt, nem fájt, vagy legalábbis kevéssé mint addig. Felvittek az osztályra, reggelig aludtam, úgyahogy, reggel mehettem haza.

Viszont a karom most pár hétig oda lesz rögzítve a mellkasomhoz, ráadásul rázkódásra fáj, így futás kilőve. Marad a gyaloglás, amiből lesz bőven, mert a busz is ráz, félkézzel meg nem kéne bicóznom.

Nos, a lényeg: az edzésnapló szünetel, remélem, hamarosan újrakezdhetem. Már épp kezdtem kicsit élvezni, ha a futást nem is, de a fejlődést igen.

Mindenkinek jó sportolást :)