Hú, mintha én írtam volna! Azóta egyszerűen nem találom a helyem! Utána még volt egy félmaratonom, de atz is csak amiatt teljesítettem, mert szerettem volna megkapni a félmaraton-mánia érmet...Azóta csak nagy ritkán találok igazi motivációt:(

Remélem, kapsz jó ötleteket és ismét megtalálod azt, ami miatt újra öröm lesz a futás:)

Uj cel kell .. :-) 

Sztem nem állunk egyformán ehhez a sporthoz. A magam nevében írom, de nyilván nem csak én vagyok ezzel így, hátha Te is :) Igen, új cél kell. Vannak futók, akik sokat futnak, tök mindegy, hogy készülnek-e versenyre vagy sem, alapból csak úgy futnak, mert szeretik.  És vannak azok a futók, akik leginkább akkor vannak a futós elemükben, ha birizgálja a lábujjhegyüket vmi igazán érdekes cél.  Futottam már én is sok félmaratont, maratont, edzésen és versenyen, de ami egyszer igazándiból motivált, az az életkorom lefutása volt. Azóta sem motivál semmi. Nem érzem szükségét, hogy több maratont fussak, jobban izgatnak olyan dolgok, amiket még nem csináltam, de feltétlen csinálni akarom vagy kipróbálni még az életemben :) Ha mindenképp a futáson van nálad a hangsúly, akkor keress vmi olyasmit benne, amiben látsz kihívást, hogy vajon Te képes lennél rá ? Lebegjen a szemed előtt, ha megcsinálod, akkor nagyon sok gratulációt és elismert csodálkozást fogsz kapni :) De amúgy meg ezer sport van még a futáson kívül is. Barlangássz fejlámpával a sötétben, vagy mássz hegyet, esetleg készülj fel egy csodás 100 kilis túrára, vagy csinálj sok-sok kisebb túrát télen - nyáron, kajakozz,  vagy nézd meg a Tátrát. Ezeregy lehetőség van :) Sok sikert, örömöt  a bármiben ! Facebook, egyedül futunk csoport ?? Csatlakozz, ha még nem tetted :)

Túlzás lenne azt mondani, hogy örülök, ha ilyen írást látok, mégis kicsit megnyugtató, hogy mások is járnak hasonló cipőben vagy más is átmegy hullámvölgyeken. Én pl. nagyon motivált voltam a 2014-es októberi (első) maratonom előtt, és amikor lefutottam, még maradt bennem motiváció, főleg, amikor eldöntöttem, hogy a hegyit is megpróbálom. És egészen a hegyi maratonig tartott ez a nagyfokú motiváltság. Megcsináltam, nem teljesen úgy sikerült, ahogy terveztem, és ott valami törés jött létre. De nem azért, mert nem sikerült fényesen, mert ott rögtön meg is fogadtam, hogy jövőre revansot veszek, hanem utána ahogy teltek a hetek, azt vettem észre, hogy nincs kedvem annyira... pedig szerettem futni továbbra is, nem szerettem ki a futásból ... és ha kimentem, akkor már élveztem, de nem nagyon volt kedvem kimenni, az volt a fő baj... úgy vonszoltam ki magam... abban meg nem nagyon hiszek, úgy szeretek kimenni, hogy már alig várom, hogy menjek... és ez eltűnt... most kezd visszajönni úgy igazából, ami nagy öröm. De recept erre, hogy hogy lehet visszahozni a motiváltságot, a jóisten se tudja, hogy van-e... sztem embere válogatja... biztos van, aki tényleg más útra tér, és a futást hanyagolja... de én úgy gondolom, legtöbb esetben azért megmarad a futás, csak vannak csendesebb időszakok. A kérdésedre válaszolva, hogy mégis mondjak valamit, nekem mi segített: nagyon sok futós videót nézek, főleg terepfutásokról, mert nekem az a szívem csücske, olyankor mindig viszketni kezd a talpam :) ... versenykiírásokat olvasgatok, rengeteg van, jobbnál jobb terepversenyek az én esetemben, de sima aszfaltos versenyek is bőséggel... olyankor szintén kedvet tudok kapni, pedig nem vagyok egy 'versenyfüggő'... de azért nézegetem, és igyekszem kiválasztani 2-3 olyat, ami tényleg érdekel, és akkor az már motivál, hogy fel kéne rá készülni... időt mindig lehet javítani, azt mondják... tehát azt is ki lehet tűzni, hogy bár lehet, tökjól sikerült az idei, de talán több is van benned ennél... meg lehetne próbálni kihozni, nem lehetsz 'rossz' futó a naplód alapján... (nincs rossz futó amúgy, csak nem jut jobb szó eszembe :)) ... millió verzió van sztem, ahány ember, talán annyi lehetőség... lehet, csak heverészned kell kicsit a gödör alján, mert ugye van, ahonnan már csak felfelé... :) ... Vannak közösségek (runka által említett fészbukcsoport is tök jó, lehet azért másokból meríteni motivációt, van, akinek az segít)... múltkor pont ebben a csooortban mondta valaki, hogy az is jó módszer, ha nincs kedved, akkor is kimész futócuccban, tíz percig próbálkozol, ha nem lesz jobb, nem jön meg a kedved, hazamész... esetek többségében nincs kedved hazamenni.... ez rám pl. tök igaz. :) Sokszor működök így... De amúgy Te érzed, mi a jó Neked... adhatnak itt ötleteket, de Te fogsz rájönni, szereted-e a futást annyira, hogy tovább akard csinálni... Én arra biztatnálak, hogy ne hagyd abba :) Sok sikert a 'visszataláláshoz'! :)

Például ezt imádom, és az egyik legmotiválóbb videó, amit láttam eddig, nagyon nagy kedvencem :)

Kedves Sopri! Nagyon sajnálom a Veled történteket, de biztasson, hogy nem Te vagy az első, aki a szvaimmal égve kiégtek. Megitélésem szerint nem szabad túl nagy célt kitűzni, azzal inspirálni saját magunkat. A futást szretni kell, amelynek legfontosabb feltétele, hogy minden alkalommal, amikor cipőt húzol, gyüjtsél ÉLMÉNY-eket az utad során. Nekem 1989-től folyamatason működik. Éveken át 4 kilit, majd 10-t, most már többet futok heti 5-6 nap. Ha érdekel, lapozz bele a naplómba. Remélem tudtam segíteni. HÁJRÁ Sopri!

Ott a pont Desedánál, csak célkitűzögetésekkel nem lehet hosszú távon eredményt elérni (értsd ezalatt: nem abbahagyni a futást/sportot). Ha nem szereted csinálni, abból nem lesz semmi.

bizony...rossz a cél...gigacél nélkül is lehet edzeni, versenyekre járni...

azt csináld amiben örömöd leled...variálni is érdemes sportágakat, meg lehet unni bármit...kivéve a darts :-)

GO!

Sőt, a dartsot is :)

nézés szeretete megmarad :-)