Tegnapi montyzás közben eszembe jutott egy régi mondás, ami körülbelül úgy hangzott, hogy egy Sárga folyó felett lebegő szitakötő egyetlen szárnycsapásától romba dőlhet a Wall Street. Nos ezt a nagyszerű mondást a Chaos elmélet népszerűvé válásával sokan arra használták, hogy a Káosz elmélet lényegét röviden felfoghatóvá tegyék. A tegnapi tekerés során eszembe jutott egy másik, még a fentinél is régebbi tanmese. A világhírű londoni Bankban évzárás történt. Nagyszerű évet zártak, mindenki boldog volt, ünnepeltek, egymás vállát veregették. Csak egy kis szemüveges könyvelő járt kelt kesernyés pofával, mint aki egy borzasztó savanyú almába harapott. Kérdezték tőle, hogy mi a fene bajod van Frank, hisz mindenki olyan felszabadultan jókedvű? (Néhányan már bebújtak a hatalmas függönyök mögé és hát hogy is mondjam, már javában bujálkodtak). Frank azonban nem tudott felszabadultan kacarászni (és még kevésbé bujálkodni). És amikor tovább noszogatták, kibökte baját. 5 penny hiányzik!!!! - erre mindenki kacagni, röhögni kezdett könnyes szemmel , és jókedvükben a seggüket verték a plafonba. Hát itt százmilliókról (természetesen Fontban és nem matolcsy-habony forintban)   van szó és te 5 penny miatt aggodalmaskodsz!? Hát te egy ökör vagy! Frank azonban nem hagyta magát. Fölment a könyvelésbe és újból számolt mindent - napokig tartott az egész. A mulatozó népség már rég hazatakarodott, már a másnapi macskajajon is túl voltak, a bujálkodás gyimilcsei már növekedni kezdtek a méhekben stb. mire Frank tisztázta az egészet: az 5 penny hiány mögött tízmilliónyi sikkasztás bújt meg!

Nos ez is a Káoszelmélet magyarázatához tartozik. Avagy nagyon is igaz a réges régi bölcsesség, hogy az ördög a részletekben rejlik.

Ökörségnek tünik azért dühöngeni, hogy a strandi dagonyázás közben az ostoba kereskedelmi rádiót kell hallgatnod, hogy két óra alatt primitívebbnél primitívebb műsorvezetők kényszernevetgélését kell hallgatnod, hogy baromabbnál baromabbb manipulatív híreket nyomnak a füledbe és idiótábbnál idiótább reklámokkal nyomnak teli. Mert ha te azt hiszed, hogy nem hallod, nem figyelsz rá, azért a kereskedelmi szemét csak beférkőzik a tudatalattidba és formálja azt. Még Kádárék se merték azt megtenni, hogy szócsövüket, a Kossuth rádiót bömböltessék a strandokon. Ez az apróság is mutatja, hogy a mai rabszolga tartó társadalom sokkal nyomulósabb, körmönfontabb  mint az ezerszer elátkozott hajdaniak.

Voltam szervízveb is két hete. Ott is ugyanez a szar ömlött ki a falakból. Voltam fodrásznál is. Ott is. (A fodrász csajra legalább tudtam szólni, hogy halkítsa le ezt a szart.)

A kereskedelmi rádió első pillantásra nem több mint egy apró kis szitakötő szárnycsapása a Duna felett - és közben tönkre vágja egész Magyarországot.

Leszálltam a bringáról, depóztam. Eleredt az eső. Sietve összepakoltam, fölpattantam a bringára ---- és közben akkorát szellentettem, hogy bedőlt a kínai Nagy Fal. De nem keresztbe. Hosszába. Mint egy dominó.

Bizony kedves barátaim, az apró dolgokban legyetek körültekintőek és óvatosak.