" Egy barátom a minap bejelentette, hogy elege van, fogja a családját, és kimegy Amerikába. Azt mondta, nem akar egy olyan elveszett generáció lenni, mint a szüleink java része, akik tudták, hogy ez itt szar, de nem tudtak tenni ellene. Mi tudunk, amíg EU-s állampolgárok vagyunk, addig kell megoldanunk, hogy a gyerekeink ne egy ilyen acsarkodó, idegent és egymást gyűlölő, kilátástalan és nemzetközi szinten vállalhatatlan világban nőjenek fel. Én már szégyellem, hogy magyar vagyok. Mondj egy nevet, aki miatt még érdemes magyarnak lenni?
- Bartók - vágtam rá, magam is meglepődtem, milyen gyorsan.
- Oké, Bartókot fogok hallgatni a repülőúton – mondta, és tényleg elment.
Bartók-szakértő persze nem lett belőlem. De amióta többször hallottam a Kékszakállút élőben, mint lemezről, meg az I. hegedűversenyt, meg a Concertót, meg az Allegro barbarót, meg néhány vonósnégyest, azóta tudom, amit Molnár Antal zenetörténész így fogalmazott meg: Bartók zenéje démoni és groteszk. Minden élet halálarca mutatkozik benne. De hiszen nem is tévedtem olyan nagyot akkor, ott, hetedik osztályban. Bartók zenéje csúnya. Továbbra is félek tőle. Nem akarok felelni belőle. Hát ezért kellett engem fejbe durrantani?"
https://www.youtube.com/watch?v=aLXszvzNjyE
Kósa Ferenc - Küldetés (Balczó András) 1/10
Latinovits Zoltán a magyarságról
https://www.youtube.com/watch?v=w4wBcZ37kQA
Verebes méltatlanul halt meg.
A temetői gyászbeszédben hirtelen futballforradalmár és edzőzseni lett akkor, amikor éledzőink közül soha senki sem beszélt vele futbllszakmáról, soha senki sem kérdezte meg a Vereebes titkot, soha senki sem látta Verebes edzésmunkáját, Verebes edzőképzését, majd hirtelen megállapították, hogy forradalmár és korszakos zseni volt.
Mi alapján jutottak erre a következtetésre, hiszen egyedül játékosai álltak ki forradalmi szerepe mellett?
Hogyan lehet valakiről megállapítani, hogy zseni akkor, amikor sikereinek időszakában (1979-1990) egyetlen egy szakcikk, egyetlen egy edzésblokk, egyetlen egy szakmai írás, nyilatkozat nem jelent meg az akkori idők szaklapjában a Labdarúgó Edzőben?
Hogyan lehet valakiről azt mondani, hogy zseni, amikor Győr-Sopron megyén kívül bohócnak, kóklernek, pojácának, hőbörgő megmondó embernek tartották?
Lehet-e valakit zseninek nevezni akkor, amikor saját korosztályának edzői még ma is vígan dolgoznak a futballban, jólétben és jó módban élnek, míg maga a zseni, nagykabátban tengette napjait, halálát megelőző teleken, mert fűteni alig tudott?
Zseninek lehet-e nevezni valakit akkor, amikor már évekkel ezelőtt, több döntéshozónál felvetettem, segítsenek neki munkát adni, mire a válasz az volt. Keresett már eleget, miért nem osztotta be?
Hogy lehet valaki hirtelen a halála után zseni, hiszen amikor élt, a kutya nem volt rá kíváncsi? Szurkolók, névtelen emberek szerveztek neki gyűjtést, miközben azok, akinek dicsőséget hozott – maga az egész futballiparág – nem is érdeklődött felőle.