Mióta ideköltöztünk a faluba,azóta tartok aerobicot több-kevesebb időkihagyással-ez mindíg munkafüggő.

Tegnap újra kezdtük,és annyira örűltem,amikor úgy búcsúztunk el,hogy ez nagyon jól esett nekik!

Jó volt hallgatni nyújtás közben,hogy egyszerre lélegzünk,bár egy kicsit szétesett még a társaság,egy-két hét múlva pedig felmehetünk a suliba,ott azért konfortosabb,mint a "kultúrba",többen is jönnének:gyerekes anyukák,akik megszervezik maguknak a gyerekcsőszködést.Már várom azt, ahogy a zenéket válogatom-másolgatom,próbálgatom a gyakorlatokat,vagy azon töröm a fejem,hogy vajon melyik tánclépést tanítsam meg nekik!Be vagyok sózva!!!

Tegnap délelőtt áttekertem a szomszéd faluba szoláriumozni-a nyaralás előtti "szinezés" végett,utánna elmentem egy kicsit tekerni ebédfőzés előtt .Elmentem arra,amerre a Morzsikámmal jártunk,de a törzshelyünkre-a horgásztó- még nem volt "kedvem"legurúlni....Biztos furcsa,hogy egy felnőtt ember ennyit sír egy kutyus után,de nekem az a kis sárkefécske nagyon sokat jelentett.........Ja,és mivel a volt munkahelyem is arra van,ebédszünet lévén kint sziesztáztak a lányok integettem nekik,ők meg irígyeltek,hogy milyen klafa munkahelyem van hogy napközben sportolhatok!!!!Milyen jó,ha az ember lányának a párja a főnöke!!!!

Ha már nyaralás:pár nappal ezelőtt hatalmas patáliát csaptam,még tüzet is okádtam!Annyira vártam az edzőtábort,hogy még annak sem örűltem,hogy végre kaptunk helyet a Balatonnál pont arra a hétre!Jó lett volna kikerekezni itthonról Parádra,edzettem is rá,találkozni azokkal,akik ismeretlenűl is bíztattak,vagy akinek az írásai olyan sokat segítettek.Az első mérgem elmúltával aztán rájöttem hogy nem kötelező nekem punnyadni a vízparton,meg álló nap kajálni.Viszem a lovamat,a futócipőm,és csiszolgatom az úszásom is... tehát nem telik el sport nélkűl az a hét sem!!!!