Már nagyon hiányzott a sport-mozgás,az elmúlt napokban.A kertem egyre gyönyörűbb,de nem akarom látni a kerti gépeket egy darabig az biztos,viszont orgona illatozik a lakásban.

Amióta lelkesen művelem az "outdoor"-edzéseket,visszatért a gyerekkori szaglásom,amikor-falun nevelkedvén-naphosszat jártuk a közép-cserháti dombokat az unokatesóimmal.Ez a felfedezés teljesen felvillanyozta a kedvemet!

A tekerésről:jó erősen kezdtem-utánnam loholva a Morzsikám-,az országúton kerűlgetve a kátyúkat,egészen a tóig,ott megálltam egy kicsit,hogy a Kincsem inni tudjon,de horgászok lepték el a partot,így tekertem tovább a terepútra,át Dengelegre.A nyílt terepen erős szél kapott el,nagyon nem esett jól,de leereszkedve a domboldalon szélárnyékba kerűltem,mivel a házak ott kezdődnek.Itt kapott el a címben említett érzés,ugyanis kénytelen voltam felöltözni a kabátom alá mert a barométerem esőt  jelzett(Hajmási Péter meg ki tudja hol van!),éreztem,hogy csurog a hátamon és a pocakomon a verejték.

Gyorsan áttekertem a a falumon,integettem a Kingakutyámnak és elindúltam Szirák felé.Most betekertem a faluba,át a kastélyhoz és ráhajtottam a lovasútvonalra,ami pont a házunkal szemben ér be Dengelegre.Morzsika hidrálás címszó alatt belehempergett a dagonyába,és jóízűen fogyasztott is belőle.Végigtekertem a terepen,hallgatam a madarakat,éreztem az illatokat és már nem a fülemen veszem a levegőt.Azért már ez is valami!!! 

Most irány a konyha,ha kedvem lesz mégvégigcsinálok egy Pilates edzést is.