Képzeljétek, ma épp a szakorvosi rendelő felé sétáltam és kivel találkoztam közben? Hát egy sebészdokival, aki véletlenül egy frissen köszörült szikét tartott a kezében! És hogy, hogy nem, de pont beletalált nyesni az én újdonsült drágaszágomba, amit 2-3 napja nagy szeretettel nevelgetek a gerincem mellett... :) Szóval egy hónapon belül kettő ciszta, ez már döfi. De az aktus legszebb részét képezte az én drága doktorom bevallomása, miszerint ő is futó, csak olyan "koca" :) meg is somolyogtam, mikor ezt mondta, hogy az meg már miféle állatfaj??? és a végén még én bátorítottam, hogy a kocák is legalább olyan kemény melót végeznek, mint a könnyedén szökellő zergék... :)) És ezzel kezdődvén egy igen érdekes beszélgetésbe elegyedtünk, amiből az aszisztensek nem túl sok épelméjű következtetést vontak le. Majd búcsút intettem a fehér lepel mögül és a megígértem az én kocafutósebészdoktoromnak, hogy kérésére beviszem a boszorkánykonyhájába az új Saucony terepcipőmet megtekintés céljából... :)
Hát ilyet!
Már nem is fáj annyira a hátam! :)
Nyúl! Nem lehet, hogy neked a futás a púp a hátodon? Ha futsz, van púp is.
Azért vigyázz velük, nehogy egy nagyobb esetleg elkezdjen piszkálni valami ideget! Vagy a doki teszi ugyan ezt, az sem életbiztosítás. Szóval ha szikés ember van, akkor ne izegj-mozogj.
Az viszont szerencse a szerencsétlenségben, hogy a doki megfelelő empátiával tud hozzáállni a problémához.
Jobbulást! LJ