Most jöttem haza a kórházból, voltunk cukorterhelésen, meg uhán és terhesgondozáson is. A leleteim csodásak, a cukrom ideális, az UH-on pedig Kisnyúl felfedte magát... a doktortnő nagy izgalommal mondta, hogy: "Ez a baba kukacos!!" :-)) Szóval fiú... mosolygtam is az ágyon fekve, miközben ez a szélhámos, akiről végig azt hittük, hogy lány lesz, törökülésben, akár egy buddha ücsörgött a hólyagomon. megnézték a gerincét, minden ok, szépen záródtak a csigolyaívek. A csöves csontocskái is teljes létszámban megvannak, és a szive is ver, bár megint eljátszotta  szégyenlős kisfiút és nem akarta tisztességesen megmutatni magát-, úgy látszik, hogy az orvosok szivatásából már szokást csinált :-)) Aztán a doktornő nagyot sóhajtott, hogy inkább sétálgassak egy fél órácskát a folyosón, hátha hajlandó lesz végre megfordulni, hogy a szive is rendesen látszódjon. Ki is mentünk, majd amikor újrapróbáltuk, láss csodát, ott volt a képernyőn a két pici kamra és pitvar, szép serényen dolgoztak... Hát, ez igazán megható élmény volt...